A tudatosság a környezetvédelemben nemcsak abban mutatkozik meg, hogy mindent igyekszünk megtenni, amivel előrébb vihetjük bolygónk védelmét, hanem abban is, hogy szülőként tudatos elvek és nézetek szerint neveljük a gyermekeinket, egy élhetőbb világ reményében.
Szerző: Sánta Dávid blogger, @santabros
Gondoljunk csak bele: mennyire kevéssé volt fontos a környezetvédelem a mi szüleink generációjának a kilencvenes években, amikor műanyag lepett el minket. Mi, gyerekek nem is igazán tudtunk róla, talán csak a 2000-es évektől, amikor beléptünk az Európai Unióba. Én legalábbis akkor hallottam első körben ennek a fontosságáról. A környezettudatosság ma már a napjaink része kellene, hogy legyen. És talán mindinkább az is.
Minap, amikor a kislányom megkérdezte tőlem, hogy melyik kukába dobjon egy papírcetlit, eszembe jutott: mennyire jó, hogy három évesen már felmerül benne ez a kérdés. Valami elindult! Viszont a mi felelősségünk az, hogy meddig épül, ami már épül.
Környezetvédelem óvodás-szemmel
Megkérdeztem a nagylányomat, aki nemrégiben lett 5 éves, hogy mit jelent számára a környezetvédelem.
Azt is kifejtette, hogy ezzel a felmelegedésnek tudunk gátat szabni.
Mi lenne, ha most visszaugranék az időben 5 éves önmagamhoz, feltéve magamnak ugyanezt a kérdést? Biztosan nem tudtam volna akkoriban ilyen kielégítő választ adni, illetve 3 évesen fel sem merült volna bennem, hogy választanom kellene, melyik hulladékot hová dobjam. Ez ma már másképp van, ami azt mutatja, hogy az irány jó!
Jó irányba tartunk
Mi a titka? Sokkal több edukáció az óvodában és otthon is játékos formában, ami elülteti ezekben a kis emberekben a tudatosság szikráját. Erre számtalan lehetőségünk van. Elsősorban mutassunk példát – ez az, amiből a legtöbbet tanulhatják! Választhatunk nekik a témáról korosztályuknak megfelelő könyveket is. Sokat beszélgethetünk velük erről. Szuper társasjátékok repertoárjából válogathatunk, vagy akár mi is könnyedén készíthetünk egy szelektálós változatot.
Nagylányomnál környezetvédelmi hetet tartottak az oviban és ez olyan hatással volt rá, hogy több héten keresztül mindenkire rászólt a családban, aki nem kapcsolta le a lámpát maga után vagy folyatta a csapot.
Beszélgettünk már velük a tömegközlekedés és a kerékpárok fontosságáról, de arról is, hogy mennyivel környezetkímélőbb egy elektromos közlekedési eszköz. Most már felismerik például, hogy egy zöld rendszámmal ellátott autó elektromos.
Környezettudatos tippek ÖKO különszámunkban! WEBSHOP
Bízzunk a gyerekeinkben és bátran higgyük el, hogy szinte mindenről lehet velük párbeszédet folytatni.
Hol és hogyan élünk?
Viszont a környezetvédelem nem kizárólag abból a szempontból érint minket, hogy szelektíven gyűjtjük-e a hulladékot. Az is számít, hogy mit mutatunk meg gyermekeinknek a természeti környezetből. Hogy hová költözünk. Napjainkban kevéssé jellemző Magyarországon, hogy falvakba, kisebb városokba települnek az emberek. Inkább a pörgős nagyvárosi életet választják, ezzel azonban mentálhigiénés egyensúlyukat sodorhatják veszélybe és könnyen elszakadhatnak a természettől.
Viszont pont ezek azok a dolgok, amelyek akár már 30 év múlva veszélybe kerülhetnek. Az élővilág nagy átalakulásokon megy át, mindinkább „megkopik” már nem annyira változatos, mint régen – amiből laikus szemmel nézve, különösen városlakóként talán keveset észlelünk, de ettől még így van.
Persze nem azt mondom, hogy mindenki költözzön falvakba, viszont lényeges szempont lehet megmutatni a gyerekeknek az élet ezen oldalát is, hogy amikor választás elé kerülnek, tudatosan és a saját kedvük szerint választhassanak egy színes palettáról, a város felgyorsult és a vidék sokkal békésebb, természetközelibb világa között. (Remélhetőleg még nem lesz késő, és nem csak bemutatótermek üvegfalain keresztül láthatják majd
az igazi vidéki élet szépségeit.)
Tapasztalt nagycsaládosként azt mondom: egy percig sem bántam meg, hogy annak idején egy nagyváros melletti falut választottuk otthonunknak három gyerekkel. Látom azt a csillogást a szemükben, amivel mi is felnőttünk. Igazi ludakat nézünk Márton napon, tehénbőgést hallunk és cserebogarat kergetünk a májusi réten.
Nem mindegy, hogy így nőnek fel, vagy minderről csak hallanak olykor!
A felelősség a kezünkben van – ugyanúgy, ahogyan a lehetőség is: most mi neveljük az új generációt, egy olyat, amelyre talán még több kihívás vár, mint ránk. Szeretném hinni, hogy azáltal, ha tudatosabbá válnak, ha megfelelő eszközöket adunk a kezükbe, többek lehetnek majd, mint mi.
Ajánljuk még Sánta Dávid írását:
