Az 1996 óta elérhető módszer segíti a kismamákban a magzathoz való kötődés kialakulását, mélyülését. Dr. Hidas György és Dr. Raffai Jenő dolgozták ki pszichoanalitikus tapasztalatok alapján. Elsődleges célja a kapcsolódás, s annak elősegítése. Alapja, hogy a magzat aktív szereplője a várandósságnak, képes ingereket felvenni, érezni, kifejezni magát, jelzéseket küldeni. Olyan módszer, amely segíti az anyává érés folyamatát, lelki síkon támogatja ezt a különleges utat.
Szerző: Olasz-Papp Nóra személyközpontú tanácsadó, kapcsolat analitikus
Felkészülés a találkozásra
Komoly lelki átalakuláson megy át egy nő a várandóssága alatt, s a kapcsolatanalízis ebben óriási segítséget és támogatást jelent! Tudatosabbá, kézzel foghatóbbá és elfogadhatóbbá válik az érzelmi hullámvasút, észrevehetőbbé válik az, ami figyelmet és teret kér a várandós nő lelkétől, s felkészültebben áll élete egyik legnagyobb eseménye előtt, mikor kisbabáját a világra hozza. Fontos tudni, hogy a kapcsolatanalízis nem feltáró terápia! Relaxált állapotban történő kapcsolatfelvételekből álló folyamat, mely akár már a nulladik héttől elkezdhető, s zömmel a 39. hétig tart. A 37. héttől markáns részét képezi a szülésre-születésre való felkészülés.
A kismamák nagyon eltérő célokkal érkeznek
Dóra két vetélés után ismét babát várt, de az öröm mellé rengeteg félelem és aggódás is vegyült. A vizsgálatok alatt nem találtak semmiféle fizikai elváltozást. Kolléganője tanácsára elolvasta a Lelki köldökzsinór című könyvet, mely a kapcsolatanalízis alapműve, s úgy érezte, szüksége van erre a módszerre. Az első ülés alkalmával, mely az úgynevezett első interjús beszélgetés, vele is átbeszéltük a családi legendárium elemeit, górcső alá vesszük, ő hogyan érkezett a világra, mit tapasztalt édesanyja a vele való várandósság, a születése során, s több generációra visszamenőleg rátekintünk a női vonalra. Kiderült, hogy az ő női águkon anyák, nagymamák mind vesztettek el két magzatot, s utána egészséges babának adtak életet. Tudattalanul ő is hordozta magában ezt a programot. Felszabadító volt számára ez a felismerés, a babát egyre bátrabban merte közel engedni magához, a kapcsolatanalízis során erősödött a hite testében, bizalma a kisbabájában, s végül gyönyörű kisfiút hozott a világra. Természetesen a vetélések hátterében számtalan ok állhat, fizikai és lelki síkon egyaránt.
Honnan jön a szüléstől való félelem?
Noémi rettegett a szüléstől. Kisbabáját nagy szeretettel várta, de a harmadik trimeszterben erősen szorongani kezdett. Nem tudta senkivel megbeszélni ezt, attól tartott, megbotránkozást vált ki, hisz beleütközött az elvárásokba, hogy egy várandós nőnek örülnie és ragyognia kell. Ő pedig egy hatalmas, ambivalens érzelmi hullámvasúton ült. Már önmagában az felszabadító volt számára, hogy az ülések alkalmával tabuk nélkül beszélhetett ezekről az érzésekről. Nagyon gyakori, hogy az első relaxációk alkalmával megjelenik a kismama saját születési élménye is, s ez történt Noémival is. Erős testérzetek kísérték a relaxációt, fájt a feje, levegőért kapkodott, szorítást érzett testszerte, de jött a nyomában egy felszabadító sírás is, a megtartó, támogató tér segítette őt. Az ülés után megkérdezte édesanyját, ő hogyan is született. Ez volt az első alkalom, hogy erről beszélgettek, s csak most tudatosult benne, hogy nagyon nehéz, elhúzódó születése volt, mely anyukáját is nagyon megviselte, ahogy a születést követően az is, hogy az újszülöttet elvitték tőle. Anyja nem dolgozta ezt fel, mélyre eltemette az élményt, próbált csak a kislánya érkezése feletti örömre koncentrálni, soha nem volt ez köztük nyílt téma. Ezt követően Noémi félelmei jelentősen enyhültek, nagyon alaposan felkészült a szülésre, tájékozódott, gondosan választotta meg szülése körüli segítőit. Ezek az elemek, s az üléseken tapasztaltak megerősítették őt, katartikus szülésélmény részese lett.
Írásunk második részét itt olvashatod:
