Még a makkegészséges, fitt édesanyákat is nyugtalanítja néha a várandóssággal és a kis gyermekekről való gondoskodással járó fizikai többlet-terhelés. Vajon hogy veszi ezeket az akadályokat az ember lánya, ha teherbírásuk eleve behatárolt?
Szerző: Károlyi Nati, szakértő: dr. Körmendy Zoltán ortopéd szakorvos
Anikó és Sára beszámolójából jól látszik, hogy emiatt felesleges aggódni.
Anikó
“Még általános iskolában derült ki nálam a gerincferdülés. Nem érdekelt különösebben, mivel akkor még nem voltam tisztában a hatásaival, hátrányaival.
Gyógytornára és úszásra kellett járnom. A sport kifejezetten jót tett.
Nagy súlyokat nehezen emelek, még helyes technikával is. Ebből gyakran derékfájás lesz. A pályaválasztást ennyiben befolyásolta az állapotom, de mivel nő vagyok, úgysem terveztem kőművesnek menni. Sokszor szorulok “kényszerpihenőre” hátfájás miatt. 25 éves létemre már kétszer volt ideggyulladás emiatt a derekamban.
A gerincferdülés semmiben sem befolyásolta a szülőséggel kapcsolatos terveimet. Az emelgetéstől féltem egy kicsit, de végül nem okozott gondot. Ahogy nőtt a baba, hozzáedződtem a súlyához. A hordozás még jó hatással is volt rá. Legalábbis a háton hordozás.”
Sára
“Gimnazista koromban az iskolaorvos vette észre, majd egy ortopédiai vizsgálat meg is erősítette, hogy gerincferdülésem van. Nem sokkal később kiderült, hogy nyitott gerinc is társul hozzá! A gerincferdülést nem érzem komoly gondnak, a nyitott gerinc viszont már kis aggodalommal töltött el, mert így jóval sérülékenyebb a gerincem.
A gerincferdülés semmi gondot nem okoz a mindennapokban, a nyitott gerinc viszont elég sokat, az emelgetést nem bírom.
Világéletemben sportoltam, így nem hagytam, abba akkor sem, amikor éppen tiltólistán volt. Utoljára szülés előtt jártam kontrollon, a fogadott szülészorvosom kért egy nyilatkozatot az ortopéd szakorvostól arról, hogy szülhetek hüvelyi úton.
Szerencsére senki nem próbált meg lebeszélni, így minden gond nélkül megszületett a kisfiam természetes úton.
Az EDA nem lett volna biztonságosan beadható, így eleve nélküle terveztem a szülést. De teljesen kerek volt így az élmény! Az anyai terveimben nem befolyásol a gerincem. Ugyanúgy csinálok mindent, mint bármelyik másik anya! Soha nem aggódtam a hátam miatt, jelenleg is hordozok, pedig már tizenhárom kiló a fiam! Hordozós tornára is járunk (kanga tréning), ahol az oktató gyógytornász is beszélt arról, szükségem van-e másféle gyakorlatokra.”
Írásunk első részét itt olvashatod:
