Ha a gyerekek megszokták, hogy a mozgás szerves része az életüknek, innen már csak egy lépés, hogy később aktívan űzzenek valamilyen sportot. Azonban nem csak a hagyományos foci, jégkorongozás, röplabdázás, tenisz, torna vagy balett között válogathatunk. Próbáljuk ki kezdetnek a gyerekjógát. Nem kell ahhoz elhivatott jóginak lenni, hogy gyerekeinknek tudjunk jógát tanítani.
Miért éppen jógázni?
Nem untatja majd a jóga a gyerekeket? Képesek lesznek elvégezni ezeket a lassú gyakorlatokat, amelyeknél fontos az összpontosítás és az ellazulás? Talán meglepő, de a gyerekek minderre képesek, mert sokkal inkább tudnak egy dologra fókuszálni, és jobban el tudnak lazulni, mint a felnőttek. A jóga nem csak a test tornája, de a tudaté is. Sőt, az egyes jógapózok nagyon hasonlítanak a gyermek természetes fejlődésének mozgásformáira (a fej emelése pár héttel a születés után a kobra pózt juttatja eszünkbe, a négykézlábra ereszkedés pedig a kutya pozícióra emlékeztet). A jóga nem csupán szórakoztat, de átmozgatja és erősíti az egész testet, a koncentrációs gyakorlatok elmélyítik a figyelmet, ami idősebb gyerekeknél segít a figyelem megőrzésében az iskolában. Az élénk gyerekeket a jóga megnyugtatja, a lassúbbakat pedig tevékenységre ösztönzi. A gyerekek elsajátítják a mozgás és a lazulás egységének fontosságát, fejlesztik fantáziájukat, és a jóga stresszoldó hatása is kiváló. Asztmás gyerekeknek is javallott, mivel a légző gyakorlatok növelik a tüdő kapacitását.
Miben különbözik a gyerekjóga a felnőttekétől?
A gyerekjóga nem tekinthető teljes értékű, felnőttek által ismert jógának. Nem annyira a gyakorlatok hosszú kitartása, hanem maga a mozgás a fontos. Miközben a felnőttek általában csendben és nyugalomban jógáznak, a gyerekjógára inkább a zsivaj, kacagás, versek, mondókák, mesék jellemzők. A felnőttekkel ellentétben, akik az egyes ászanákat csiszolják és tökéletesítik, a gyerekek jobban szeretik a változatosságot. Próbáljunk velük különböző állatokat utánozni, jógázás közben mondjunk nekik mesét vagy történeteket. Legyen a jóga szórakoztató és vidám!
Hogyan és mikor kezdjük a kis jógik tanítását?
A jógázást gyakorlatilag azonnal a születés után elkezdhetjük. A baba-mama-jóga a csecsemő és az anya közös tornája. A háromévesnél fiatalabb gyerekeknek még a páros jóga javasolt, ahol a szülővel jógáznak, idősebb (4–6 év) gyerekek esetében viszont már szóba jöhet az egyéni jógázás is – az óvodában vagy jóga iskolában más gyerekekkel. A korai életkorban elkezdett jógázás kiváló mozgásalapot ad, amely a gyermekek egész életére kihat majd – egyensúlyérzékre és hajlékonyságra tesznek szert, miközben további sportokra készítik fel a testüket. Fontos, hogy a gyakorlatokat igazítsuk mindig a gyerek életkorához és pszichomotorikus képességeihez. Ne akarjunk tőle többet, mint amennyire képes. Az óvodáskorú gyerekeknél már légző gyakorlatokkal is próbálkozhatunk. A gyakorlatokat végezze lassabban, miközben orrán keresztül lassan és mélyen lélegzik. Soha ne feledkezzünk meg a lazításról sem.
TIPP
A jógázáshoz laza, kényelmes ruházat javasolt, lábbeli nélkül – a gyakorlatokat mezítláb vagy zokniban végezzük.
A mozgás, főleg ha erre a szabadban kerül sor, sok előnnyel jár. Ha az időjárás megengedi, a gyerekeknek naponta legalább egy kis időt a szabadban kellene tölteniük. Tehát a megfelelő napon tartózkodás fontos és szükséges. Segít az influenza és a téli hónapok megfázásai elleni védekezésben és testünk D-vitamin képzésében, amely szükséges a növekedéshez és a csontok, fogak egészséges fejlődéséhez. Fogjunk tehát egy pokrócot vagy egy jógamatracot, és enyhe tavaszi és nyári napokon vigyük ki gyermekeinket a szabadba jógázni – saját kertünk, de a városi park gyepje is alkalmas erre.
Hozzászólás ehhez a bejegyzéshez