A jelenet a legtöbb szülőnek ismerős: a másfél-két év körüli gyerkőc hirtelen éktelen tombolásba fog, hisztérikusan sír, és ettől kezdve nem nagyon reagál, ha szólni próbálnak hozzá.
Természetes része a fejlődésnek
A felnövekedése során szinte minden gyermek eljut abba az állapotba, amikor akarata valamilyen bosszantó korlátba ütközik. Nincs is feltétlenül szükség ehhez boltra, utcára, játszótéri konfliktusra, mert a téma akár a szoba padlóján is heverhet, például két nehezen összeilleszthető játékalkatrész formájában.
Mi okozza a dührohamokat?
Például dühroham okozója lehet az is, ha egyedül szeretné felvenni a cipőjét, és nem sikerül neki. Türelmesen próbálkozik egy darabig, aztán kitör belőle a feszültség. Súlyosbító tényező lehet az is, ha mindez éppen akkor történik, amikor valamiért sietni kellene vagy a szülő maga is ideges, kapkodó, türelmetlen, és sürgetni kezdi a gyereket, esetleg ráförmed, kiveszi a kezéből a cipőt és ráadja a gyerekre. Ilyenkor aztán végképp elszabadul a pokol.
Mi segíthet a szülőnek?
Az esetnek sokszor nézőközönsége is akad, hiszen gyakori, hogy utcán, strandon, játszótéren, hipermarketben kerül rá sor. A szülő ilyenkor egyik lábáról a másikra áll zavarában, legszívesebben eltűnne a helyszínről, mert sokaknak akad ilyenkor egy-két jó tanácsa, kritikus észrevétele a nevelési módszerekkel vagy éppen „szegény gyerekkel” kapcsolatban, aki még egy kis csokit sem kaphat. Ám a hisztiroham akkor is fáj a szülőnek, ha épp nincs szemtanú.
Ne haragudj a gyermekedre!
Először is, tudnod kell róla, hogy nem vagy egyedül. Mások is átesnek hasonló jeleneteken, és néha bizony nézőközönség is akad. Az a legjobb, ha kicsit sem izgatod fel magad miatta, és legfőképpen: a gyerekedre különösen ne haragudj! Nem ő a hibás, nem azért teszi, hogy bosszantson, lejárasson, ezek az indulatkitörések az érzelmi fejlődés többé-kevésbé elkerülhetetlen velejárói.
Próbáld meg megelőzni!
Gondold végig, mik lehetnek a kritikus helyzetek, és próbáld megelőzni a vihar kitörését. Ez azt jelenti, hogy amennyire csak lehet, kerülöd a „nehéz” helyzeteket. Mindig tarts magadnál olyan holmikat, amelyek segíthetnek a dühkitörés kezelésében. Ilyen lehet egy kedvenc játék, új és érdekes tárgy, üzemen kívüli mobiltelefon, könyv, zene. A lényeg, hogy próbálj a meglepetés erejével hatni! Az idő múlásán kívül ez az egyetlen, amivel talán sikerül kizökkentened a sírásból.
Legyen a fejedben egy-két forgatókönyv!
Szabj ésszerű határokat! Olyan szabályokat nehéz betartatni, amelyek helyességéről a szíved mélyén te magad sem vagy meggyőződve. Ám, ha nem túlzó, hanem ésszerű verziókat eltervezel sokat segíthet, amikor te is “elborulnál”!
Cikkünk folytatásából hamarosan megtudhatod, hogy mi segíthet a gyereknek ebben az időszakban…
folytatjuk!
A témában ajánljuk még:
