Amikor a korahajnali órákban – vagy késő éjszaka – éles sírás ráz fel a legmélyebb álmunkból, mi magunk is nagyon megijedhetünk. Kalapáló szívvel szaladunk a gyermekünkhöz… próbáljuk megnyugtatni és tudatosítani, hogy csak egy rossz álom volt, ami már elmúlt.
Szerző: HelloBaby magazin
Tipikusan az éjszaka második felében fordul elő – amikor álmodunk – és valóban valami ijesztőt, félelmeteset álmodik a kisgyermek, attól riad fel, ébred sírva és kétségbeesetten kiabál utánunk. Kisgyermekeknél hasonlíthat az ébredés a pavor nocturnusra – az éjszakai felriadásra, de fontos különbség, hogy a rémálmok nem az elalvás utáni órákban jelentkeznek, és ebben az esetben valóban fel is ébred a kisgyermek – míg előbbinél nincs magánál. A rossz álomból való felriadás 3-6 éves kor között a leggyakoribb.
Mit tehetünk? Segítsük őt megnyugodni, öleljük át, maradjunk vele egy darabig, hogy minél előbb újra álomba merüljön. Nem jó, ha hosszan ébren maradunk, ne kapcsoljunk nagy lámpát, beszéljünk halkan, és keveset, legyünk vele kedvesek és türelmesek.
Kétévesen A gyermekünk kétéves korát elhagyva jön (újra) egy időszak, amikor a gyerekek gyakrabban ébrednek sírva – ennek hátterében a fejlődés, a rengeteg feldolgozni való inger, illetve a belső feszültség állhat. Ekkor szembesül először azzal, hogy a saját akarata korlátokba ütközik. Az álmok is jellemzően két éves kor után tudatosodnak – ekkorra elég fejlett a fantáziája ahhoz, hogy valósnak gondolja, amit álmodik. Ezeknek a hisztire emlékeztető hajnali felébredéseknek egy másik oka pedig a túlfáradás.
Okai A rémálmok mögött állhat valami, ami a gyermeket megviselte – kisgyermeknél akár számunkra „kisebb” dolog is lehet ilyen: bármilyen – akár átmeneti – változás a bölcsődében, vagy az óvodában.
Ha valamilyen családi esemény, családi titok, esetleg trauma áll a háttérben fordulhatunk szakemberhez is, hogy segítsünk gyermekünknek a feldolgozásban és a nyugalom megtalálásában. Előfordul, hogy a kisgyermek nem korának való mesét, nem neki való filmet, vagy valamilyen online tartalmat látott, ami megijesztette, megzavarta. Ez akár a háttérben futó híradó is lehetett, amíg ő látszólag békésen játszott. Figyeljünk rá, hogy passzív fogyasztója se legyen a nem korának való tartalmaknak.
Segítsd! A kisgyermekek ebben a korban akár már el is tudják mondani, hogy mit történt álmukban, mitől ijedtek meg ennyire. Jó, ha másnap tudunk beszélgetni arról, hogy mit álmodott. Vezethetünk álomnaplót is. Fontos, hogy ne alakuljon ki a gyermekünkben félelem az alvástól, az éjszakától. Segítsük őt elaludni – ha szükséges. Kedves plüssel, több olvasott mesével, maradjunk mellette, simogassuk a hátát, dúdoljunk altatót. Kitalálhatunk neki egy olyan kis figurát, ami az álmát vigyázza, választhatja ő a kismanót, tündért, vagy mackót, aki a szép álom felelőse és őre lesz. Tehetünk egy kis gondűző manót a párnája alá, amin van egy pici zseb, ahová rajzot is tehet. Átmenetileg használhatunk éjjeli fényt, vagy alhat akár a szülőkkel. Ha megnyugodott és kellően pihent, ráérünk akkor az esti szokásokat újra megbeszélni, alakítani.
Írásunk megjelent:
Alvás – Útmutató altatáshoz – Az alvással, altatással kapcsolatos összes sarkalatos kérdésre választ adunk
