A koraszülöttek és az asztma

Évente körülbelül 15 millió baba születik koraszülöttként, azaz a 37. terhességi hét előtt. Számos felmérés szerint nekik nagyobb az esélyük a gyermekkori asztmára, mint az éretten megszülető babáknak. A fenti megállapítás kismértékben ellentétben áll azzal, amit mérések nélkül eddig hittünk, vagy egyes vizsgálatok mutattak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világszerte folytatott felmérések adatai 6 kontinens 30 vizsgálatát összesítették. Minden ilyen vizsgálatban számolni kell azzal is, hogy a javuló koraszülöttgondozás talán pozitívan befolyásolja az asztma kialakulásának rizikóját.

HÍRDETÉS

Az asztma a leggyakoribb gyerekkori krónikus betegség, a koraszülöttek pedig egyre nagyobb számban élik túl a szülést követő nehéz időszakot és a “koraszülött-betegségeket”. A tudás és a technika előrehaladtával a betegségek ellenére is egyre többen életben tarthatók.

Később is gyakoribb

Száz időre született gyerekből 8 asztmás, száz koraszülöttből pedig 14-et érint a betegség. Ez bizony elég nagy különbség. A tudósok szeretnek százelékokat megadni: a fenti gyakoriság azt jelenti, hogy a 37. hét előtt születettek esélye 50%-kal nagyobb arra, hogy asztmájuk legyen, mint az időre születetteké. Akik pedig két hónappal korábban születtek, háromszor olyan gyakran lettek asztmások, mint az időre született babák.

Tizennyolc éves korig megfigyelve a gyermekeket, az asztma és a koraszülöttség társulása továbbra is kimutatható, azonban ez a szakértők szerint nem jelenti azt, hogy a koraszülöttség lenne az asztma oka, sem pedig azt, hogy az asztma lenne a koraszülöttség következménye. Tizenkilenc éves korra a koraszülöttek egynegyede kinövi az asztmát. A koraszülöttség és asztma esetében különböző és egyező hajlamosító tényezőkkel kell számolni.

Várandósok és a légszennyezés

A fogamzás előtti, korai terhesség alatti és a késői terhesség során elszenvedett légszennyezés növelheti az asztmás anyák koraszülési rizikóját. Ha a légyszennyező anyagok közül a levegő nitrogénoxid-szintje nő a megtermékenyülés előtti előtt mintegy három hónappal, az közel egyharmaddal növeli a koraszülés esélyét asztmás nőkben, míg a nem asztmás nők esetében csak sokkal kisebb mértékben nő. Ehhez hasonlóan a szénmonoxid- kitettség szintén növeli az asztmás várandósok koraszülési esélyét, de a nem asztmásokét alig emeli. Az lehet a mért változások mögött, hogy a korai életben a légszennyezés gyulladást vagy más belső stresszt indít el, mely a pici magzat anyaméhbeli “beilleszkedését”, “elhelyezkedését”, táplálását gátolja, ráadásul hamarabb elöregedehet a méhlepény. A sérülés a koraszüléshez vezető útra tereli a helyzetet. A fogamzás körüli néhány hónapban a légszennyezésnek több szerepe van, mint hinnénk.

Csökkent tüdőkapacitás?

Mi a helyzet, ha a kisebb születési súllyal születettek felnőnek? A kisebb születési súly alacsonyabb tüdőfunkcióval járna? Ugyanúgy, mint asztmás betegeknél, légzésfunkciós vizsgálatokkal, azaz “fújásteszttel” megmérték kellő számú válogatás nélküli felnőtt tüdőtérfogatát, és az asztmában jellemzően csökkentebb maximális kilégzési sebességet. Megkérdezték a születési súlyukat is. Az alacsony születési súlyúak felnőttkorban bizony csökkent tüdőtérfogattal éltek és csökkent volt náluk az asztmában használt jellemző mutató, a kilégzés sebessége is, mint a magasabb születési súlyúaknál.

Alapvető asztmakezelés és a terhesség

A szokásos asztmakezelés nagyon biztonságos várandósság alatt is
Messze a legfontosabb, hogy a várandós nők is szedjék az asztmaszereiket, úgy, ahogy előírták számukra azokat.
Fontos, hogy az egészséges testsúlyt fenn kell tartani a terhesség alatt is
Babavárás idején is aktívnak kell maradni
Stresszkerülő életet kell folytatni
Nem szabad dohányozni a várandósság alatt. A dohányzás egyaránt okoz koraszülést és asztmát is, különösen azokban, akik koraszülöttként születés előtt kaptak környezetüktől dohányfüstöt.

Megelőzés és korai diagnózis

Mivel a vizsgálatok szinte kényszerítően nyilvánvalók a koraszülött babák asztmáját illetően, érdemes és kell is vizsgálni, meg kell érteni a problémához vezető mechanizmusokat, és így a kivédő beavatkozások nyelvére le is kell ,,fordítani” az eredményeket. Az asztmás gyermekeket érő passzív dohányzás növeli az ismételt kórházi kezelések számát. Jogos a következtetés, hogy az orvosok és a szülők figyelmét is fel kell arra hívni, hogy a koraszülötteknek fokozott rizikójuk van az asztmára. A kora diagnózist és a lehetséges beavatkozást, kezelést segítik elő ezek az ismeretek. A változó körülmények között a koraszülött babák követése, kezelése azzal a reménnyel is kecsegtet, hogy csökken a jövőbeli súlyos légzési problémák esélye, így az asztmáé is. Jobb utakat kell találni az asztma és az asztmaszerű állapotok kivédésére, kezelésére. Bátorságot kell önteni magába, és tovább kell lépnie a szülőnek ha koraszülöttjénél később asztmát állapítanak meg. Éles tekintetünk legyen ugyan a gyermeken, de ahogy nő és felnő, egészséges életet élhet majd ő is.