Évente körülbelül 15 millió baba születik koraszülöttként, azaz a 37. terhességi hét előtt. Számos felmérés szerint nekik nagyobb az esélyük a gyermekkori asztmára, mint az éretten megszülető babáknak.
Szakértő: Dr. Mezei Györgyi allergológus, gyermektüdőgyógyász szakorvos
Rizikófaktor?
A fenti megállapítás kismértékben ellentétben áll azzal, amit mérések nélkül eddig hittünk, vagy egyes vizsgálatok mutattak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világszerte folytatott felmérések adatai 6 kontinens 30 vizsgálatát összesítették. Minden ilyen vizsgálatban számolni kell azzal is, hogy a javuló koraszülöttgondozás talán pozitívan befolyásolja az asztma kialakulásának rizikóját.
Fejlődik az orvostudomány
Az asztma a leggyakoribb gyerekkori krónikus betegség, a koraszülöttek pedig egyre nagyobb számban élik túl a szülést követő nehéz időszakot és a “koraszülött-betegségeket”. A tudás és a technika előrehaladtával a betegségek ellenére is egyre többen életben tarthatók.
Később is gyakoribb
Száz időre született gyerekből 8 asztmás, száz koraszülöttből pedig 14-et érint a betegség. Ez bizony elég nagy különbség. A tudósok szeretnek százelékokat megadni: a fenti gyakoriság azt jelenti, hogy a 37. hét előtt születettek esélye 50%-kal nagyobb arra, hogy asztmájuk legyen, mint az időre születetteké. Akik pedig két hónappal korábban születtek, háromszor olyan gyakran lettek asztmások, mint az időre született babák.
Tizennyolc éves korig megfigyelve a gyermekeket, az asztma és a koraszülöttség társulása továbbra is kimutatható, azonban ez a szakértők szerint nem jelenti azt, hogy a koraszülöttség lenne az asztma oka, sem pedig azt, hogy az asztma lenne a koraszülöttség következménye. Tizenkilenc éves korra a koraszülöttek egynegyede kinövi az asztmát. A koraszülöttség és asztma esetében különböző és egyező hajlamosító tényezőkkel kell számolni.
Várandósok és a légszennyezés
A fogamzás előtti, korai terhesség alatti és a késői terhesség során elszenvedett légszennyezés növelheti az asztmás anyák koraszülési rizikóját. Ha a légyszennyező anyagok közül a levegő nitrogénoxid-szintje nő a megtermékenyülés előtti előtt mintegy három hónappal, az közel egyharmaddal növeli a koraszülés esélyét asztmás nőkben, míg a nem asztmás nők esetében csak sokkal kisebb mértékben nő. Ehhez hasonlóan a szénmonoxid- kitettség szintén növeli az asztmás várandósok koraszülési esélyét, de a nem asztmásokét alig emeli. Az lehet a mért változások mögött, hogy a korai életben a légszennyezés gyulladást vagy más belső stresszt indít el, mely a pici magzat anyaméhbeli “beilleszkedését”, “elhelyezkedését”, táplálását gátolja, ráadásul hamarabb elöregedehet a méhlepény. A sérülés a koraszüléshez vezető útra tereli a helyzetet. A fogamzás körüli néhány hónapban a légszennyezésnek több szerepe van, mint hinnénk.
Csökkent tüdőkapacitás?
Mi a helyzet, ha a kisebb születési súllyal születettek felnőnek? A kisebb születési súly alacsonyabb tüdőfunkcióval járna? Ugyanúgy, mint asztmás betegeknél, légzésfunkciós vizsgálatokkal, azaz “fújásteszttel” megmérték kellő számú válogatás nélküli felnőtt tüdő térfogatát, és az asztmában jellemzően csökkentebb maximális kilégzési sebességet. Megkérdezték a születési súlyukat is. Az alacsony születési súlyúak felnőttkorban bizony csökkent tüdő térfogattal éltek és csökkent volt náluk az asztmában használt jellemző mutató, a kilégzés sebessége is, mint a magasabb születési súlyúaknál.
Alapvető asztmakezelés és a terhesség
- A szokásos asztmakezelés nagyon biztonságos várandósság alatt is
- Messze a legfontosabb, hogy a várandós nők is szedjék az asztmaszereiket, úgy, ahogy előírták számukra azokat.
- Fontos, hogy az egészséges testsúlyt fenn kell tartani a terhesség alatt is
- Babavárás idején is aktívnak kell maradni
- Stresszkerülő életet kell folytatni
- Nem szabad dohányozni a várandósság alatt. A dohányzás egyaránt okoz koraszülést és asztmát is, különösen azokban, akik koraszülöttként születés előtt kaptak környezetüktől dohányfüstöt.
Megelőzés és korai diagnózis
Mivel a vizsgálatok szinte kényszerítően nyilvánvalók a koraszülött babák asztmáját illetően, érdemes és kell is vizsgálni, meg kell érteni a problémához vezető mechanizmusokat, és így a kivédő beavatkozások nyelvére le is kell ,,fordítani” az eredményeket. Az asztmás gyermekeket érő passzív dohányzás növeli az ismételt kórházi kezelések számát. Jogos a következtetés, hogy az orvosok és a szülők figyelmét is fel kell arra hívni, hogy a koraszülötteknek fokozott rizikójuk van az asztmára. A kora diagnózist és a lehetséges beavatkozást, kezelést segítik elő ezek az ismeretek. A változó körülmények között a koraszülött babák követése, kezelése azzal a reménnyel is kecsegtet, hogy csökken a jövőbeli súlyos légzési problémák esélye, így az asztmáé is. Jobb utakat kell találni az asztma és az asztmaszerű állapotok kivédésére, kezelésére. Bátorságot kell önteni magába, és tovább kell lépnie a szülőnek ha koraszülöttjénél később asztmát állapítanak meg. Éles tekintetünk legyen ugyan a gyermeken, de ahogy nő és felnő, egészséges életet élhet majd ő is.
Forrás: Babapatika magazin
