Vannak gyerekek, akik már olyan sokszor és olyan mélyen csalódtak a számukra fontos emberekben, hogy egy újabb személy – legyen az akár a legjobb szándékú és tudású szakértő – nem tudja felülírni ezt. Ilyenkor például egy segítő kutya teremthet hidat köztük és a segítő felnőttek között.
Szerző: Tóth Zsuzsa családterapeuta, baranyfelho.hu
Épülő bizalom
A gyerek kapcsolódik a kutyához, a kutya kapcsolódik a felnőtthöz, a gyerek látja, hogy a kutya bízik a felnőttben, és így szépen lassan kiépülhet a bizalom a gyerek és a segítő felnőtt között; végső soron a gyerek és a világ között. Ebben segít többek között a terápiás kutya. De ezenkívül is szinte minden fejlesztési és terápiás területen támogatja a folyamatokat.
Hogyan lesz egy eb terápiás kutya?
Terápiás kutyává válni nem könnyű. Az ebnek évekig kell tanulnia, miként írja felül az ösztöneit, hogyan figyelje más késztetései ellenére gazdájának minden rezdülését. De ugyanilyen komoly tanulás ez a felvezető számára is. Hosszú közös utat járnak be, melynek során megtanulják egymást folyamatosan figyelni, és megtanulják, hogyan segíthetnek.
A terápiás kutya vagy a kutyás terápia (hivatalos nevén: állatasszisztált terápia) alkalmazása az egyik legszebb módja a támogatásnak. Ennek során a gyerek és a kutya a főszereplő, miközben a háttérben a kutyás felvezető és a szakember (gyógypedagógus, pszichológus) közös munkája adja a terápiás folyamat lényegi részét.
Mit tanít a kutya?
A gyerekek sokszor nehezen szabályozzák az érzéseiket, a késztetéseiket. Amikor fejlesztésük során – bármilyen diagnózis legyen is a háttérben – azt szeretnénk megtanítani nekik, hogy szabályozzák belső folyamataikat, akkor arra van szükség, hogy a kutya csak abban az esetben adjon visszajelzést, ha a gyerek a megadott módon közelít hozzá. Ha ez történik, akkor a kutya azonnal reagál, pozitív visszajelzést ad, megerősít.
A kutya más-más kihívások esetén máshogy és máshogy segít.
Egy szenzorosan érzékeny gyerek számára már önmagában az is sokat jelenthet, hogy a kutya szőre puha vagy épp nem olyan puha, hogy a kutyának van egy bizonyos szaga (szerintünk: illata), hogy időnként, amikor elveszi a jutalomfalatot, bizony összenyálazhatja a falatkát nyújtó kis kezet. Aki érzékeny az ingerekre, annak ezek a tényezők komoly megküzdést jelentenek – csodálatos látni azt, amikor egy szenzitív gyerek hosszan öleli a csupa szőr kutyát, és fel sem merül benne, hogy pár hónappal korábban még a közelébe sem ment volna.
Az idegrendszer érését segítő mozgásterápián szintén óriási segítség lehet a kutya. Észrevétlenül hozzájárulhat egy-egy nehezebb mozgássor kivitelezéséhez az, ha a gyerek közben arra figyel, hogy a kutyát átvezesse egy akadálypályán, vagy ha az a jutalma, hogy a kutyához érkezhet meg egy feladatsor végén.
Egy figyelemzavarral küzdő gyerek a terápiás kutya segítségével képes megtanulni, hogy kivárja, amíg rákerül a sor, mert egy kutyára várni megéri! Megtanulja, hogy lassan, érthetően, nem hadarva, halkan beszéljen a kutyához, hiszen az csak ekkor végzi el, amit kér tőle.
Az autizmussal küzdő gyerekeknek nehéz értelmezniük az emberek érzéseit, nehéz megfejteniük azokat és megfelelő módon reagálni rájuk. A kutya egyértelmű, egyszerű, könnyen értelmezhető jelzéseit azonban az autizmussal élő gyerekek is értik, és a közös munka által a felnőttekkel és a többi gyerekkel való kommunikációjuk is javul. Fejlődnek a szociális készségeik, az együttműködés is könnyebbé válik számukra.
Egy szorongó, önbizalomhiánnyal küzdő gyereknek azt megélni, hogy képes irányítani egy kutyát, óriási kompetenciaélmény. A terápiás kutyától ráadásul semmilyen körülmények között nem kell tartania, nem fogja megszégyeníteni, nem fogja megbántani. Vele félénk kisgyerekként is megtanulhat bízni önmagában és a képességeiben.
A kutyára is vigyázni kell
Nagyon fontos megjegyezni, hogy a kutyás felvezető és a szakember dolga nem pusztán az, hogy a gyerekek terápiás folyamatait kidolgozzák és kísérjék, hanem az is, hogy észrevegyék, ha a kutyának egy helyzet „túl sok”, nehéz, ha az már túlmegy a tűréshatárán. A kutya hűséges, mindent megtesz az emberért, önmagát háttérbe szorítva dolgozik és segít. Ezért felelős és állatszerető terapeutaként a kutyára is vigyázni kell. Pihenőt kell adni neki, kiengedni egy nyugodt térbe, ha jelzi, hogy elfáradt vagy nehéz neki.
Az állatasszisztált terápia nagyon összetett folyamat. Kutyás felvezető, terapeuta és kutya közösen dolgozik azért, hogy a gyerek fejlődjön, gyógyuljon. A kutya segít figyelni, segít bízni, segít kötődni, segít kapcsolódni és kapcsolatban lenni. Tanulhatunk tőle, mindennap.
GYERMEKPSZICHOLÓGIA – Születéstől egészen 6 éves korig
Félelem, hiszti, dackorszak, agresszivitás, veszekedés, válás, körömrágás, büntetés, testvérféltékenység. Az ezekhez hasonló kérdések sora végtelen – és ez így természetes! Hiszen a szülői szerepet is tanulni kell. Ehhez nyújt segítséget könyvünk, születéstől egészen 6 éves korig.
