A B csoportú sztreptokokkusz meglehetősen ronda betegségekért felelős. Szerencsére nem okoz mindenhol bajt, ahol ott van, ám az újszülöttekre nagyon veszélyes lehet. A várandósok szűrése a babák érdekében történik.
Szerző: Sződy Judit Szakmai szempontból ellenőrizte: dr. Kiss Eleonóra neonatológus gyermekgyógyász
Miről is van szó?
A hüvely flórájában számtalan fajta baktérium él, nagyon gyakori, hogy egy közülük a B csoportú sztreptokokkusz (Group B Streptococcus, GBS). Általában semmiféle tünetet nem okoz, jele sincs betegségnek.
Bizonyos esetekben már az anyaméhben, a lepényen keresztül, vagy burokrepedés után, más esetben születés közben, akár hüvelyi úton, akár császármetszéssel jön világra. A streptococcus újszülöttnél akár súlyos tünetekkel járó betegséget is okozhat, ha az érintett újszülött nem kap időben, és megfelelő ideig antibiotikum kezelést.
A szűrés a 36. héten történik, így nagyjából biztos lehet az orvos abban, hogy a szülés idején ugyanaz lesz a helyzet, mint a szűrés időpontjában.
Mindenki másképp csinálja…
Amikor itt tart az olvasásban, sok kismama helyeslően bólogat, sokan meg felkapják a fejüket: milyen szűrés? Vajon én miért nem hallottam erről? Nekem miért nem kellett szűrésre mennem?
A GBS szűrés nem kötelező. Nincs egységes álláspont a szűrés hatékonyságát illetően.
Sok szülész megkérdőjelezi pontosságát, hiszen “hallott már olyanról is, hogy a szűrés nem mutatta ki a baktériumot, a baba mégis beteg lett”. Ők úgy gondolják, hogy a kisbaba megfigyelése a legfontosabb, ha ő tüneteket mutat, akkor őt kell kezelni. Mások szerint fontos a szűrés, mert a kiszűrt anyákkal és babákkal eleve speciálisan kell foglalkozni, így biztosabb a megelőzés. Egyes szülészetekhez tartozó körzetekben általában egységes a megítélés, és ehhez igazodik a kórház további gyakorlata is az anyák és a kisbabák kezelésére vonatkozóan. Létezik szülészet melynek munkatársai nem szűrik az anyákat, máshol szűrik.
Más szülészeten csak az az újszülött kap antibiotikumot, akinél a feztőzés jelei mutatkoznak (láz, vagy éppen alacsony testhőmérséklet, bágyadtság, étvágytalanság, légzési nehézségek stb.), így a babák néhány százaléka esik csak át az injekciósorozaton, vagy vénakanült helyeznek be, amelyen át megkapja a gyógyszert.
Amerikai protokoll
Mivel nincs magyar ajánlás, sok szülészeten az amerikai gyermekgyógyász társaság (AAP) javaslatát követik. Ennek lényege, hogy az a szűrésen átesett anya, akiről kiderült, hogy hordozó, vajúdás alatt, legalább a szülés előtt négy órával intravénás antibiotikumkezelésben részesül. Ez persze azt feltételezi, hogy az anya már a szülés előtt négy órával a kórházban tartózkodik.
Sok helyen GBS pozitív anyák tervezett császármetszése esetén is intravénás antibiotikum kezelést rendelnek el, műtét előtt négy órával. Mivel a tervezett császár minden kórházban általában a reggeli órákra esik, nem ritka, hogy az infúziót hajnali háromkor, négykor köti be az ápoló személyzet.
A fent említett protokoll szerint ez túlzott óvatosság.
Valójában, ha még nem történt burokrepedés, és nem indult meg a szülés, akkor tervezett császármetszés előtt nem szükséges antibiotikum infúziót adni.
Ha a baba tünetmentes, időre született, és minden rendben ment, akkor nem történik vele semmi különös, talán csak jobban figyelik, hogy megjelennek-e nála a fertőzés jelei. Ám, ha a baba koraszülött, vagy tünetei vannak, vagy megszületése előtt már 18 órával megrepedt a magzatburok, ha az anya lázas volt szülés alatt, ha a baba belekakilt a magzatvízbe, akkor jön az ellenőrzés. A tünetek megjelenésekor azonnal vérvétel következik, vagy ha nincsenek tünetek, akkor betöltött 24 órás életkor után. Tünetek esetén a labor baktériumtenyésztést végez, illetve keresi a gyulladás jeleit. Ha nincsenek tünetek, akkor csak az úgynevezett CRP szint vizsgálata történik meg, ez is vérvétellel jár. (CRP: C-reaktív protein – akkor termelődik nagy mennyiségben, ha gyulladás jelenik meg a szervezetben.)
Tehát, ha valaki nem kapja meg szülés előtt négy órával az antibiotikum infúziót, akkor sajnos a kisbaba több szúrásnak és a kezeléssel járó kellemetlenségeknek lehet kitéve.
Írásunk második részét itt olvashatod: