Az egyensúly megtalálása az életben arról szól, hogy felismerjük a középpontunkat – ahol minden balanszban van, ahol boldognak érezhetjük magunkat, ahol szimmetriába kerül életünk minden szegmense. Ahhoz viszont, hogy eljussunk ide, tudnunk kell, hogy számunkra mit is jelent a kiegyensúlyozott élet.
Szerző: Nyári Fruzsina vállalkozó, Flora Miniwash, Babagúz
„Az egyensúly nem olyan dolog, amit meg lehet kapni; ez egy lelkiállapot. Az a felismerés, hogy az élet nem stabil, hanem állandó mozgásban van.” Gustavo Razzetti
Nyári Fruzsi vagyok. Kétgyerekes anyuka és vállalkozó… Mindig mozgásban, ehhez tudatosan építem az
életem, állandó fókuszpontom az egyensúlyom!
Reggel 5.50-kor csörög először az ébresztőm, utána még háromszor. Nem azért, mert szundi módban van és nem tudok felkelni, hanem mert minden fontos időpont be van állítva, hogy időben történjenek az események. A suliba indulás, a munkából hazaindulás és az esti vacsi időpontja is emlékeztetőre van állítva, ezek a fix pontok, a támpontok egy egészséges napi egyensúly kiépítéséhez. 24 órába szinte lehetetlen belezsúfolnunk minden szerepünket, feladatunkat úgy, hogy még kiegyensúlyozottak is legyünk, de ki kell tűzni célként, és tenni is kell érte. Egy ismerősöm használta azt a kifejezést, hogy dinamikus egyensúly, és úgy érzem, hogy nekem ezt sikerült beépítenem az életünkbe, ami persze sok erőfeszítést igényel a családunk összes tagjától.
Olykor több idő jut kikapcsolódásra és játékra, máskor a munka kap több figyelmet, egyszer több az énidő, máskor kevesebb.
Anya vagyok – szeretek suliba menet jókat beszélgetni és énekelni a gyerekekkel, hétvégén nagyokat
társasozni és játszani.
Vállalkozó vagyok – szeretek dolgozni, mert imádom az ügyfeleket, és a munkámban meg tudom élni a
kreatív oldalamat.
Feleség és társ vagyok – szeretek randizni a férjemmel, vagy csak összebújva filmet nézni, beszélgetni
vele.
Fruzsi vagyok – fontos számomra az énidő, hiszen egyedül is jó lenni, hangoskönyvet hallgatni, barátokkal találkozni és sportolni.
Ez így együtt teszi teljessé a személyiségemet, mert minden szerepem én vagyok, egyikről sem szeretnék
lemondani, és ezért nap mint nap teszek.
(Persze ha hármat kívánhatnék a mesebeli aranyhaltól, akkor az egyik az lenne, hogy legyen egy
időgépem, amivel hosszabbra tudom nyújtani a napokat.)
Íme, rangsorolt listám arról, hogy hogyan is tartom egyensúlyban az életemet.
Énidő. Az első, és talán a legfontosabb dolog, hogy magamra mindig hagytam és hagyok időt. A gyerekek
előtt, várandósan és most is. Lehet, hogy ez egy picit önzőnek hangzik, de ha én jól vagyok, a környezetem is jól van. Férjem szintén igényli a saját teret, így megérti, hogy erre vágyom. Mindennap, amikor csak tehetem, csinálok valami olyasmit, ami kikapcsol, feltölt. Sportolok, vagy motiváló, önfejlesztő hangoskönyvet hallgatok vezetés közben, vagy más módon fejlesztem magam; előadásokra, rendezvényekre, tanfolyamokra megyek.
Sok újdonsült szülő háttérbe szorítja magát, és emiatt kisiklik az élete, de akár a házassága is. Pedig nem napi több órát kell szánni erre, sokszor elég egy-egy lopott félóra olvasni, békében zenét hallgatni, vagy egyedül sétálni, barátokkal meginni egy kávét, vagy tornázni.
Fix kimenő. Amióta ismerjük egymást a férjemmel, azóta él egy fix rendszer az életünkben, ezt próbáljuk
tartani, amennyire csak lehetséges. Szerdán én kimenőzöm, csütörtökön férjem, péntekre pedig mindig
közös randit szervezünk. Ez bevált!
Gyerekekkel együtt. A gyerekeket beillesztettük az életünkbe, a számunkra fontos hobbikban ők is részt
vesznek. Sokat köszönhetünk a házasságunkban ennek a szemléletnek, hiszen megmaradt a szabadságunk, a gyerekek nem korlátoztak minket. Elkezdtünk babakocsival futni, zajszűrő fülessel jártunk koncertekre, utaztunk, fesztiválokra jártunk.
Miből nyerek energiát? Sokat foglalkozom önismerettel, tanultam és élem is. Figyelek magamra és az állapotomra. Sokféle technikát tanulok, amelyeket használok is, amint szükségem van rájuk. Anya vagyok, vállalkozó vagyok. Mint anya, a gyerekeket nem tudom, és nem is akarom teljesen különválasztani a vállalkozói életemtől. Megszületésük óta, már akár néhány hetesen is velem voltak az általam irányított üzletekben, és részesei voltak a sikereimnek.
Célfal. 15 éve van egy falam otthon, ezen szerepelnek azok a képek, jelmondatok, célok, amiket el szeretnék érni. Ez motivál, emlékeztet a mindennapokban arra, hogy mi az, amit el szeretnék érni. A tartalma állandóan frissül, változik, ahogyan sorra teljesülnek a kihívások.
Visszaadok az univerzumnak. Amikor csak tehetem, magánemberként és vállalkozóként is segítek a rászorulókon. Több jótékonysági kampány létrehozásában vettem részt, a legbüszkébb a #piciutas
adománykampányunkra vagyok. Az önkénteskedés sokat ad számomra, feltölt és felemel. A gyerekeknek
is példaértékű ez a magatartás, évek óta velem jönnek önkéntes útjaimra, gyermekotthonokba,
hajléktalanokhoz és beteg gyerekekhez, így számukra is teljesen természetes lesz majd mások segítése.
Csak pozitívan! Pozitív hozzáállású és megoldásorientált ember vagyok. Mindig igyekszem kihozni az
adott helyzetből a maximumot.
Támogató háttér. Szerencsés vagyok, mert van igazi hátországom. A férjem a legnagyobb támaszom,
mindent őszintén, tabuk nélkül meg tudunk beszélni. Felnézünk egymásra, adunk a másik véleményére. A
családom és az édesanyám pedig a legnagyobb segítőm a hétköznapokban.
Merjünk kérni! Mindegy, hogy üzletileg, vagy a hétköznapokban támad elakadás, a lényeg, hogy merjünk
segítséget kérni. Ha a válasz: nem, akkor sem dől össze a világ, tovább megyünk a legközelebbi igenig.
Ahol a figyelmed, ott a világod.
Arra fókuszálni, ami sikerül, ami jó, és minél hamarabb túllendülni azon, ami nem jön össze. Jelképesen egy
lépést hátrálva kell megnézni, hogy mit lehet abból a helyzetből kihozni, hogy újra minden jó, vagy
legalábbis jobb legyen.
Waldorf. Nagyon sokáig kerestük azt az iskolát, ahol a gyerekeink kiegyensúlyozott és boldog gyerekkort
élhetnek meg, így esett a választás a Waldorfra. Az intézménynek erős szülői közösség ad biztos hátteret,
amely a mindennapokban is segíti egymást.
Többen kérdezték már, hogy nem terhes-e vagy nem nehéz-e ennyi szabály között élni, de mindezt soha
nem éreztük bonyolultnak vagy korlátozónak, inkább segítőnek és útmutatónak. Saját rendszerünket úgy
alakítottuk, hogy legyen benne kellő mértékű rugalmasság és hogy biztonságot adjon. Így minden sokkal
kiszámíthatóbb az életünkben, és ami a legfontosabb: valóban egyensúlyban tart.
Ajánljuk még Nyári Fruzsina írását:
