Ha budapesti anyukák beszélnek meg egymással programot, egyre gyakrabban halljuk tőlük, hogy „Találkozzunk a HellóAnyu-ban!”
Lipták Orsival, a hely megálmodójával és motorjával Schimcsig Nóra beszélget.
Orsi, mi az a HellóAnyu?
A HellóAnyu anyaközpont – de erről senki sem szokta tudni, mit jelent, olyan kevés működik Magyarországon, ráadásul az anyaotthonokra asszociálnak, szóval talán kifejezőbb a gyerekbarát ökokávézó.
A HellóAnyu köztéri nappali, reggeltől estig nyitva álló és díjmentesen, korlátozás nélkül látogatható családbarát befogadótér, közösségi programok színtere: itt társasági életet élhetnek az édesanyák, családok. Az anyákhoz, ugye, gyerek is tartozik – nálunk egyszerre érezhetik jól magukat a családtagok, nem csak egymás rovására.
Miben különbözik egy családbarát közösségi kávézó a „sima” kávéházaktól?
Magyarországon a felnőttek általában a gyerekeik nélkül élnek társasági életet, ennek megfelelően a tipikus vendéglátóhelyek nem tudnak mit kezdeni a gyerekekkel, ahogyan a gyerekek sem a hellyel. Talán nincs nekik való étel, ital, a többi vendég felhúzza az orrát, ha átpelenkázzák a kisbabát, a totyogó felborítja a dísznövényt, az iskolás látványosan unatkozik, amíg a felnőttek beszélgetnek. Az anyukák választhatják azt, hogy mégis beülnek ilyen helyekre, ami vagy szerencsésen alakul, vagy végig feszültek lesznek, és senki sem érzi jól magát; avagy maradnak inkább otthon, egyre jobban elszigetelődve.
Egyre több magyar vendéglátóhely ismeri fel, hogy e piaci szegmens speciális szükségleteit figyelembe kellene venni, így már sok helyen van etetőszék és pelenkázó és kisasztal színes ceruzákkal. A szoptató anyákat nem szégyenítik meg, került gyerekmenü az étlapra, és dohányfüstben sem úsznak, a törvénynek köszönhetően. Az átlag hely azonban ennél több erőfeszítést nem tesz, anyukák nélkül is csilingel a kassza. Sőt, ha egy-két anyukánál több lenne ott egyszerre, már „zavarnának”.
A HellóAnyu azonban kifejezetten „anyuka-paradicsom” akar lenni, ahol a gyerekek is legalább olyan jól érezhetik magukat, mint egy játszóházban.
Van szoptatós fotel (vagy kényelmes külön szoba) és hatalmas babamatrac a legkisebbeknek, etetőszék és játszórész a totyogóknak – egy térben a felnőttek asztalaival. Mivel a cipőt a vendégek leteszik az ajtónál, a kicsik nem lesznek koszosak a padlón kúszástól. A berendezés nem csillog, így nem is kell rá annyira vigyázni. A babakocsi elfér, a lépcsőnél a kis felfedezőknek babakapu állja útját, a sarokban a kamaszoknak is jut elkülönülő birodalom, ahol leckét lehet írni, csocsó, társas és házi könyvtár is van. Senki sem szól, ha huszadszorra motorozza körül a pultot a kétéves; gyerekbarát a mosdó, WC.
A változatos ebédmenünkből ehet a baba is. A családbarátság pedig nem jelenti azt, hogy a gyermekteleneket kinézzük: a turisták is élvezik az ingyen WiFi-t a süti mellé.
Mitől „fenntartható és környezetbarát” a HellóAnyu?
Az derült ki induláskor, hogy bio ételeknek ugyan minden vendég örülne, de valójában mégse fontos, nem kérik. Értékelik, hogy a berendezés újrahasznosított dolgokból, természetes alapanyagokból van, és egyenesen imádják a megfizethető „mindenmentes” ételválasztékunkat. A szezonális, egészséges zöldségek dominálnak, fantáziadúsan elkészítve.
A vendégeink nem látják, de mindent lehetőleg 50km-en belülről szerzünk be, és az őstermelőket előnyben részesítjük a kereskedőkkel szemben. Fair trade a kávé, a tea, törekszünk a vegyszermentességre, energiatakarékosságra, szelektíven gyűjtjük a hulladékot…
A HellóAnyu azonban több, mint kávézó – a női önmegvalósítás színtere is, nem?
Reméljük 🙂 A cél az lenne, hogy mindenki lehetőséget kapjon arra, amiben ő ki szeretne teljesedni. Van, akinek ez önmagában a bármikor elérhető közösségi tér és társas élet, és van, akinek a szórakozás és önfejlesztés. Van, aki új vállalkozásba kezd, visszatér dolgozni, és ehhez vár támogatást. Erre a különtermeinkben van lehetőség: kulturális program, mozgás, szülői önképzőkörök, tréningek.
Sokszor virtuális csoportok, civil közösségek tartják nálunk a találkozóikat, munkaértekezleteiket, vagy egyéni tanácsadásra használják a kisszobát. Most mindjárt tangó est kezdődik, félretoljuk hozzá a kávézó részben az asztalokat.
Családbarát munkahely is vagyunk: szociális szövetkezetünk kisgyermekes anyáknak ad munkát atipikus foglalkoztatási formákban. A munkatársaink pontosan értik a vendégeink szükségleteit, és meg tudják valósítani a maguk munka-magánélet egyensúlyát.
Hát a te önmegvalósításod? Innen mész majd nyugdíjba?
Sarah Photo
A barátnőimmel mindig is szerettem kávézókban találkozni, ott megosztani egymással örömünket-bánatunkat, és persze a kávéivás rituáléját. Nagyon hiányzott ez, amikor a gyermekeim megszülettek, és otthon teltek a hónapok, évek (akkor még internet és) barátok nélkül. Nem lehet mindig mindenkivel a nappalinkban találkozni!
Irigykedve gondoltam vissza azokra a családbarát terekre, melyekben Barcelonában vagy Berlinben jártam, nagyon szerettem volna, hogy Budapesten is legyen hasonló. Nem volt azonban tőkém, úgyhogy ez afféle gondolatkísérlet volt: a semmiből, sok energiával, akarással felépíthető vajon az anyuka-álom? Sok év munkába telt megnyitni – de sikerült!
Természetesen út közben mindig találtam társakat, akik támogattak, nyertünk pályázatokat, díjakat is, meg önkormányzati jóindulatot, kaptunk adományként innen-onnan berendezést vagy akár tanácsadást – sokszor éppen csak annyit, hogy tovább lehetett lépni a következő feladathoz. Nyitáskor még csak ketten-négyen próbáltuk ellátni azt a mennyiségű munkát, amit most már több, mint dupla ennyien viszünk: én már ritkán állok be a pultba.
Úgy érzem, adtunk valamit Budapestnek, ami addig hiányzott – és jönnek is hozzánk, hogy eltanulják tőlünk. A folyamatos innováció biztos, hogy még sok évig vonzó kihívás marad a számomra.
Hozzászólás ehhez a bejegyzéshez