Az anya és a születendő gyermek egészségi állapotát szorosan követik a terhesség teljes időtartama alatt. A vizsgálatokat a szülész-nőgyógyász szakorvos, a családorvos valamint a védőnő közösen koordinálják.
Érdemes néhány egyéb szűrővizsgálaton is részt venni pl. fogászat, illetve indokolt esetben a kismamát speciális szakvizsgálatokra is beutalhatják.
Első vizsgálatok a nőgyógyásznál
Az első orvosi vizsgálatra a kismama általában az első kimaradt menstruáció utáni hetekben szokott jelentkezni, de érdemes legkésőbb a második kimaradt menstruáció után felkeresni a szülész-nőgyógyászt.
Az orvos az első találkozás alkalmával kikérdezi a leendő anyát korábbi betegségeiről, rendszeresen szedett gyógyszereiről, a családban előforduló öröklődő betegségekről, az apa egészségi állapotáról, emellett tájékozódik az esetleges korábbi terhességek lefolyásáról, a kismama életviteléről, a legutóbbi rákszűrés időpontjáról. Testsúly-, vérnyomás- és pulzusmérés is történik. Az orvos tanácsot ad a terhesség során javasolt vitaminok szedésével kapcsolatban.
Vannak olyan vizsgálatok, amelyeket az első nőgyógyászati vizsgálaton minden esetben el szoktak végezni. Ide tartozik a manuális vizsgálat, a rákszűrés, hüvelyváladék mintavétel, hüvelyi ultrahang vizsgálat, valamint kiszámolják a szülés várható időpontját.
Beutalók
Az orvos beutalót ad vérvizsgálatokra, amely során vérkép, süllyedés, vércsoport meghatározás, szifilisz, fertőző májgyulladás, toxoplazma és rubeola vizsgálatot végeznek. A gondozás részeként belgyógyászati szakvizsgálatra és EKG-ra is elküldik a kismamákat.
Korábban a 16. héten kerülhetett sor a következő vérvételre, amely során AFP meghatározást végeznek. Ez a vizsgálat évekkel ezelőtt még részét képezte a szűrővizsgálatoknak, de mivel gyakran hozott pontatlan eredményt, megszűnt a kötelező AFP mérés.
Lehetőség van egyéb vizsgálatok elvégzésére is, amelyek nem képezik a kötelező vizsgálatok részét, de az anya kérésére, illetve fejlődési rendellenességek magas kockázata esetén szoktak elvégeztetni.
Invazív vizsgálatok
Az amniocentézis, vagyis a magzatvíz vizsgálata a terhesség 10. hete után szokott megtörténni, általában a 16-18. héten. Az anya hasfalán keresztül egy tűt vezetnek a méhbe, miközben ultrahanggal ellenőrzik annak helyzetét, majd magzatvizet szívnak ki a tűt keresztül. A vizsgálat elvégzése akkor indokolt, ha az anya elmúlt 35 éves, már van kromoszóma-rendellenességgel vagy fogyatékkal született gyereke, illetve az AFP vizsgálat eredménye kóros.
A chorion biopszia, vagy magzatburok boholy mintavétel az amniocentézishez hasonló módon történik. Általában a 9-11. héten kerül rá sor.
A trofoblaszt biopszia elvégzése a 9. héten javasolt, csak genetikai elváltozások alapos gyanúja esetén szokott rá sor kerülni. Lehetőség van mintavételre a magzat véréből is, ekkor a köldökzsinórból egy vékony tű segítségével vesznek vért.
A terhesség ideje alatt nem javasolt a röntgen vizsgálat végzése, még fogászati célból sem. A terhesség ideje alatt bizonyos gyógyszerek szedése indokolt, másoké nem javasolt. Ezeket a kezelőorvossal kell egyeztetni.
A terhesgondozás ideje alatt a kismama havi rendszerességgel találkozik a gondozó orvosával, aki a terhesség korának megfelelő ultrahang vizsgálatokat végzi.
A gondozás ideje alatt a kismama testsúlyát, vérnyomását, pulzusát a területi védőnő is ellenőrzi. A második trimeszterben kerül sor a cukorbetegség szűrésre. A szülést megelőzően még legalább egy alkalommal kerül sor hüvelyváladék tenyésztésre még panaszmentes kismamáknál is.
A terhesség 36. hetétől pedig CTG vizsgálattal ellenőrzik a magzati szívhangokat és a méhlepény állapotát. Nem tartozik a rutin gondozás keretébe a 3D és a 4D ultrahang vizsgálat, valamint a szülésfelkészítő tanfolyam sem, de az érdeklődő családok számára ma már számos helyen hirdetnek ilyen jellegű szolgáltatásokat.
Forrás: informed.hu
Ajánljuk még a témában:
