Minden pár békés várandósságról és egészséges kisbabáról álmodik. A tudomány fejlődésének köszönhetően a mai szülőknek erre jobbak az esélyei, mint valaha! A folsavtartalmú magzatvédő vitaminok lehetőséget adnak arra, hogy már a fogamzás előtt tenni tudjunk születendő gyermekünk egészségéért.
Károlyi Nati írása
Folsav vagy folát?
– A folsav tulajdonképpen a természetben előforduló folát mesterségesen előállított változata – tisztázza dr. Tobiás Bálint gyógyszerész, a PentaCore Laboratórium genetikus kutatója.
– Szerencsés, ha vitaminszükségletünknek minél nagyobb hányadát nyers zöldségekből, gyümölcsökből biztosítjuk. A leveles zöldségek és hüvelyesek kiváló folátforrások. Érdemes minél nagyobb mennyiségben fogyasztani ezeket. A folátnak fontos szerepe van a vérképzésben, és a DNS ”működtetésében” is. Tehát mindenkinek szüksége van rá, azonban a várandósság kezdetén még nagyobb a jelentősége. Ráadásul a fogamzás körüli időszakban a napi szükséglet is magasabb. Előnyös, ha a folsav tartalmú magzatvédő vitaminok is kiegészítik a táplálkozással bevitt folát mennyiséget.
Mennyi az optimális folsav adagolás?
– Egy 2009-ben lezajlott táplálkozási vizsgálat szerint a magyar nők körülbelül 130 mikrogram folsavat fogyasztanak naponta az ajánlott 400-hoz képest . Ezzel az európai országok között a leginkább folsavhiányosak között vagyunk – tájékoztat dr. Klujber Valéria, a PentaCore Laboratórium genetikusa, a hazai Folsav munkacsoport tagja.
– Ha valaki nem várandós, és odafigyel a táplálkozására, akkor nem feltétlenül szorul folsav-pótlásra. A babatervezés időszakában és az első trimeszterben viszont érdemes az európai ajánlás szerinti 800 mikrogramm folsavat felerészt táplálkozással, felerészt vitaminkészítményből fedezni.
Mire jó?
– 1992-ben zajlott le egy igen jelentős kutatás a folsav genetikai rendellenességeket csökkentő hatásáról – számol be dr. Klujber Valéria. – A legmegbízhatóbbnak számító úgynevezett kettősvak módszerrel végzett kísérlet során a vizsgálatra vállalkozó nők fele folsav tartalmú multivitamint kezdett szedni a tervezett fogamzás előtt három hónappal és folytatta a szedést a várandósság 12. hetéig. A másik csoport placebo (hatóanyagmentes) tablettát szedett ez idő alatt. A folsavtartalmú készítményt szedő nők magzatai között közel 90 százalékkal ritkábban fordultak elő velőcsőzáródási rendellenességek – köztük a nyitott gerinc és az agykoponyahiány.
Azóta széles körben ismertté vált, hogy a folsav szedése a velőcsőzáródási rendellenességeken túl a végtaghiány és a veleszületett szívbetegségek kockázatát is csökkenti. Ma már többféle folsav tartalmú készítmény áll a patikák polcain. Dr. Klujber szerint érdemes az eredeti kutatásból kiindulva olyan készítményt választani, ami a folsav mellett más vitaminokat és nyomelemeket is tartalmaz.
Melyik vitamint a sok közül?
– Léteznek kimondottan nagydózisú, 3-4 milligramm folsavat tartalmazó tabletták is. Ezek szedése a fogamzás körüli időszakban legfeljebb olyan nőknek ajánlott, akiknek volt már nyitott gerincű magzatuk, vagy előfordult a család történetében ilyen eset – szögezi le dr. Klujber. – Máskülönben napi 1 milligramm a felső határ koraterhességben. Óvatosságra ad okot, hogy a folsavnak a DNS aktivitásban és csendesítésben van szerepe. A 12. hét után azonban már bátrabban szedhető akár 3 milligrammos dózisban is, főleg vaspótlás mellett, hogy segítse a fokozott vérképzést – tanácsolja a szakember.
Folytatás következik…
Ajánljuk még a témában:
