Minden pár békés várandósságról és egészséges kisbabáról álmodik. A tudomány fejlődésének köszönhetően a mai szülőknek erre jobbak az esélyei, mint valaha! A folsavtartalmú magzatvédő vitaminok lehetőséget adnak arra, hogy már a fogamzás előtt tenni tudjunk születendő gyermekünk egészségéért.
Károlyi Nati írása
Folsav vagy folát?
– A folsav tulajdonképpen a természetben előforduló folát mesterségesen előállított változata – tisztázza dr. Tobiás Bálint gyógyszerész, a PentaCore Laboratórium genetikus kutatója.
– Szerencsés, ha vitaminszükségletünknek minél nagyobb hányadát nyers zöldségekből, gyümölcsökből biztosítjuk. A leveles zöldségek és hüvelyesek kiváló folátforrások. Érdemes minél nagyobb mennyiségben fogyasztani ezeket. A folátnak fontos szerepe van a vérképzésben, és a DNS ”működtetésében” is. Tehát mindenkinek szüksége van rá, azonban a várandósság kezdetén még nagyobb a jelentősége. Ráadásul a fogamzás körüli időszakban a napi szükséglet is magasabb. Előnyös, ha a folsav tartalmú magzatvédő vitaminok is kiegészítik a táplálkozással bevitt folátmennyiséget.
Mennyi az optimális folsav adagolás?
– Egy 2009-ben lezajlott táplálkozási vizsgálat szerint a magyar nők körülbelül 130 mikrogram folsavat fogyasztanak naponta az ajánlott 400-hoz képest . Ezzel az európai országok között a leginkább folsavhiányosak között vagyunk – tájékoztat dr. Klujber Valéria, a PentaCore Laboratórium genetikusa, a hazai Folsav munkacsoport tagja.
– Ha valaki nem várandós, és odafigyel a táplálkozására, akkor nem feltétlenül szorul folsav-pótlásra. A babatervezés időszakában és az első trimeszterben viszont érdemes az európai ajánlás szerinti 800 mikrogramm folsavat felerészt táplálkozással, felerészt vitaminkészítményből fedezni.
Mire jó?
– 1992-ben zajlott le egy igen jelentős kutatás a folsav genetikai rendellenességeket csökkentő hatásáról – számol be dr. Klujber Valéria. – A legmegbízhatóbbnak számító úgynevezett kettősvak módszerrel végzett kísérlet során a vizsgálatra vállalkozó nők fele folsav tartalmú multivitamint kezdett szedni a tervezett fogamzás előtt három hónappal és folytatta a szedést a várandósság 12. hetéig. A másik csoport placebo (hatóanyagmentes) tablettát szedett ez idő alatt. A folsavtartalmú készítményt szedő nők magzatai között közel 90 százalékkal ritkábban fordultak elő velőcsőzáródási rendellenességek – köztük a nyitott gerinc és az agykoponyahiány.
Azóta széles körben ismertté vált, hogy a folsav szedése a velőcsőzáródási rendellenességeken túl a végtaghiány és a veleszületett szívbetegségek kockázatát is csökkenti. Ma már többféle folsav tartalmú készítmény áll a patikák polcain. Dr. Klujber szerint érdemes az eredeti kutatásból kiindulva olyan készítményt választani, ami a folsav mellett más vitaminokat és nyomelemeket is tartalmaz.
Melyik vitamint a sok közül?
– Léteznek kimondottan nagydózisú, 3-4 milligramm folsavat tartalmazó tabletták is. Ezek szedése a fogamzás körüli időszakban legfeljebb olyan nőknek ajánlott, akiknek volt már nyitott gerincű magzatuk, vagy előfordult a család történetében ilyen eset – szögezi le dr. Klujber. – Máskülönben napi 1 milligramm a felső határ koraterhességben. Óvatosságra ad okot, hogy a folsavnak a DNS aktivitásban és csendesítésben van szerepe. A 12. hét után azonban már bátrabban szedhető akár 3 milligrammos dózisban is, főleg vaspótlás mellett, hogy segítse a fokozott vérképzést – tanácsolja a szakember.
Fehér foltok
– Mivel az egész népesség folsavhiányos, ezért 1998 óta több országban is bevezették az élelmiszerek, elsősorban a leggyakrabban fogyasztott lisztfélék folsavval történő dúsítását. Időről időre felmerül, vajon a túlzott folsav bevitel okozhat-e valamilyen népegészségügyi problémát. A legfontosabb aggály az volt, hogy idősebbekben elnyomhatja a B12-vitamin hiánya miatt kialakuló vérszegénység tüneteit. Más problémák is felmerültek, amelyek nyugvópontra jutottak és ma már egyre több Európán kívüli ország javasolja a folsavval dúsítást, mint népegészségügyi megelőző intézkedést, köztük olyan nagy népességgel rendelkező országok, mint az Egyesült Államok, Kanada, Chile, Ausztrália.
Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy a szív és érrendszeri megbetegedések száma nem csökkent a bevezetés óta ezekben az országokban, pedig ez volt az egyik legfőbb remény, amit a lisztdúsításhoz fűztek – foglalja össze a doktornő, ami a teljes népességre irányuló folsav pótlásról tudható.
dr. Tobiás Bálint szintén kétkedő állásponton van a folsavval dúsítással kapcsolatban:
– Nem láthatjuk előre, milyen hatással lehet az emberekre, ha mesterségesen emelt dózishoz szoktatják. Vajon hogy reagálnak később egy olyan fordulatra, ha valami miatt mégis megvonják tőlük ezt az adagot. Nem válnak-e függővé az emberek a folsavtól, hogy aztán csak nagy nehézségek árán tud a szervezetük alkalmazkodni a folsavas liszt megszűnése okozta változáshoz?
A gének szerepe
– Létezik egy gén, amely fontos szerepet játszik a folsav anyagcseréjében. Nevezetesen az MTHFR elnevezésű gén egyes variánsai (polimorfizmusai). 2006-ban végeztünk egy nagymintaszámú vizsgálatot öt év esetei alapján a Semmelweis Egyetem I. Számú Belgyógyászati Klinikája, Klinikai kutatóintézete és az Izotópdiagnosztikai Laboratórium égisze alatt. A vizsgálatban szereplő nők és férfiak között is nagyjából 45- 50 százalék közötti a heterozigóták aránya, azaz a lassúbb és az egészséges folsavanyagcsere közötti állapot előfordulási gyakorisága, ami megfelel a teljes lakosságban megfigyelhető aránnyal – tudósít dr. Tobiás Bálint. – Ez a szám talán ijesztően magasnak tűnik, de szerencsére az esetek túlnyomó többségében semmilyen problémát nem okoz az érintett egyének számára. A laborban többnyire akkor szoktunk genetikai vizsgálatot javasolni erre a génvariánsra, ha egy női páciens több spontán vetélést élt át. Ugyanis ennek a génnek bizonyos variánsai gyakran járnak együtt ismétlődő vetélésekkel. Szerencsére pozitív eredmény esetén is van megoldás, méghozzá meglehetősen egyszerű: folsavtartalmú vitaminkészíményt kell szedni!
Barbara története
Barbara évekig várt a gyermekáldásra. Ugyan két alkalommal is sikerült inszemináció útján teherbeesnie, de öröme hamar gyászba fordult: A várandósságok első heteiben elveszítette várva várt magzatait. Fájdalmas csalódás volt számára az ismételt vetélés, azt gondolta, ha már a meddőségi kezelések sem tudják babához segíteni, már csak a csodában reménykedhet. Végül egy kedves ismerőse beszélte rá, hogy jelentkezzen genetikai vizsgálatra. Barbara megfogadta a tanácsot, és bejelentkezett egy átfogó vizsgálatra, ahol háromféle génvizsgálaton is átesett. Kiderült, hogy Barbara pozitív az MTHFR nevű gén egyik hibás verziójára, ami összefüggésben lehet a vetélésekkel. Barbara kezelőorvosa tanácsára folsavtartalmú vitaminkészítményt kezdett szedni. Rövid időn belül megfogant, és ezt a babát már magához is ölelhette 9 hónap múlva: érett, egészséges és gyönyörű kislánya született.
Genetikai vizsgálatok gyermekvállalás előtt
– Egyre több meddőségi klinikán az első lépések egyikeként javasolják a pároknak egy genetikus felkeresését. Egy genetikai tanácsadás akkor is hasznos lehet, ha a pár bízik még abban, hogy természetes úton sikerül teherbe esni, ám előfordult már előzőleg több vetélés akár az édesanya, akár valamelyik női családtag történetében – javasolja dr. Klujber Valéria- A családi előzmények ugyanolyan fontos tényezők, mint a saját gének vizsgálata! Minden gyermekáldás elé néző nőnek fontos lenne megismernie női felmenői várandósságainak és szülésének történetét, és hasznos a leendő apa családjában is körbekérdezni a rokonokat.
Mivel a várandósság alatt az arra hajlamos nőknél növekedhet a trombózis kialakulásának kockázata, ha tudunk ilyen esetről a családban, érdemes egy genetikai vizsgálattal saját érintettségünket is felmérni. Pozitív eredmény esetén a várandósságot gondozó szakember tud segíteni a kockázat csökkentésében.
