Anyaként pontosan tudjuk, hogy mi minden kavarog bennünk a várandósság során. Az émelygés, a fáradtság és más testi tünetek éppúgy megszokott velejárói ezeknek a hónapoknak, mint az euforikus öröm. De vajon mit él át közben a magzatunk, aki eközben fejlődik, ügyesedik, sőt tapint, hall, és emlékszik is?
Szerző: Pákhné Fekete Alexandra
A második gyermekem nagyon hamar, 9 hónaposan kezdett beszélni. Egy-másfél éves kora között már egész mondatokban fejezte ki magát. És egyszer csak elkezdett mesélni egy olyan helyről, amire egy korábbi időszakból emlékezett.
Különös emlékek
Hamar rájöttem, hogy arról az időszakról beszél, amikor a pocakomban volt. A vonatok hangja nyilván a hangos bélmozgás lehetett, a kötél pedig a köldökzsinór. Amikor ismerős anyukák között kérdezősködtem, kiderült, hogy más is volt, akinek a gyermeke hasonlóan számolt be korai élményeiről: „Egy pici helyen lubickoltam” vagy „Volt ott egy párna, abba bújtam a fejemmel” vagy „Egy kígyóval játszottam” vagy „Az ujjaimat nézegettem”. Számomra döbbenetes volt ez a tapasztalat. Aztán ahogy telt az idő, egyre kevesebbszer került szóba a különös élmény. Amikor már 2 éves elmúlt a kisfiam, egyszer rákérdeztem, ám csak zavartan nézett; akkor már nem emlékezett ezekre a benyomásokra. Az viszont még hosszú évekig megmaradt, hogy az ő kedvelt ízeinek világa egyezett azokéval az ételekével, amiket a várandósságom hónapjaiban fogyasztottam. Az állandó rosszullétek során nekem csak a savanyú íz segített, és a káposztaleves, a savanyú uborka, az ecetes torma a fiamnak még 2-3-4 éves korában is a leginkább kedvelt, bár mások által elég furcsának tartott eledelei közé tartozott.
De vajon tényleg emlékezhetnek a babák a méhen belül megélt impulzusokra? Egyáltalán, mit képesek felfogni a benti világban a picik?
Érzékelés és érzékenység
A baba hallása már odabent is tökéletesen működik, bár az őt körülvevő védőburok miatt mindent csak tompított formában hall. Az 5. hónaptól kezdve egészen jól érzékeli az anya testén belüli hangokat (bélmozgások, szívverés), és születése előtt már az apja és az anyja hangját is képes megkülönböztetni. A születése utáni időszakban ezért hat rá nyugtatóan minden olyan hanghatás – beszéd, zene, ritmikus zörejek –, amelyekkel a bent töltött időszak alatt gyakran találkozott.
Először az arc és a nemi szervek környéke válik érzékennyé, majd az ujjak és a lábak következnek, ezután a törzs, és a 32. hétre a baba szinte teljes testével képes lesz érzékelni nemcsak a hideget és a meleget, hanem a nyomást vagy a fájdalmat is.
A fejlődési folyamat során ismerkedik saját testével is, gyakran tapintja meg arcát, kezét, egyéb testrészeit, illetve az őt körülvevő környezetet, simogatja a köldökzsinórt és a méhfalat. Az ikreknek már ekkor is rendkívüli kapcsolatuk van egymással, hiszen ők egymást is megérintik, simogatják az anyaméhben.
Kutatások szerint többet iszogat a magzatvízből a pici, amennyiben előtte az anya valamilyen édes ételt evett, és kevesebbet, amikor savanyú vagy keserű ízekkel találkozik (persze ebben erős egyéni eltérések lehetnek). Születése után a baba felismeri édesanyja illatát, és a tejét is: képes arra, hogy azt megkülönböztesse a más anyáktól származó tejtől.
Védett, csodás világ
A magzatnak semmi másra nem kell figyelnie, csak átadnia magát a fejlődés csodájának, miközben napról napra többet érzékel az őt körülvevő világból. Milyen kár, hogy később nem emlékezünk ezekre a hónapokra! Vagy ha mégis, akkor csak az első éveinkben, amikor még épp csak beszélni kezdünk.
9 HÓNAP – Szükséges alapinformációk a terhességről, szülésről és a babaápolásról
