Várandós anyaként lesújtva szembesülünk egy-egy vizsgálat átlagtól eltérő eredményével. Különösen igaz ez a nyaki redő 12. heti mérésére; nagy lehet az ijedtség, ha vastagnak ítélik.
Szakértő: Kékesi Anna biológus, szerző: Szále Kata
Miért olyan fontos ez a mérés? – kérdeztük Kékesi Anna biológust.
Ez egy mérföldkő, a várandósság 12–14. hetében mutatkozhatnak meg olyan ultrahangos jelek, melyek hátterében bizonyos kromoszóma-rendellenességek állhatnak. Ilyen jel lehet az orrcsont megléte mellett a tarkóredő vastagsága is.
Mekkora tarkóredő-vastagság számít jónak?
Az átlag 1,6–2 mm közötti. A 3 mm feletti vastagság – elsősorban – a Down-, a Patau- vagy az Edwards-szindróma jele lehet, de más kromoszóma- rendellenességeket is jelezhet.
A legtöbben csak annyit tudunk a nyaki redőről, hogy nagy baj van, ha vastag, és ez sokszor a terhesség megszakításához vezethet.
elvégeztetni, hogy kiderítsük, áll-e a háttérben valamilyen elváltozás.
Melyek ezek a vizsgálatok?
Először azt vizsgáljuk – méhlepény- vagy magzatvíz-mintavétellel –, hogy genetikai
rendellenességről van-e szó. A hagyományos kromoszómavizsgálat a számbeli rendellenességeket mutatja meg, ilyen a Down- vagy az Edwards-szindróma. A vastag tarkó ritkán úgynevezett mikrodeléciós szindrómák miatt is megjelenhet, melyek pici hiányok a genetikai állományban és array-CGH-vizsgálattal diagnosztizálhatók. A genetikai rendellenességeken túl az esetleges szívfejlődési rendellenességeket 18–20 hetesen kardiológia-ultrahanggal lehet kizárni.
Előfordul, hogy vastag tarkóredő esetén is mindent rendben találnak?
Igen, de ritkán.
A folytatásban egy kismama történetét olvashatjátok majd, akinek a babájánál extrém vastag nyaki redőt diagnosztizáltak.
Ajánljuk még a témában:
