Mondd úgy, hogy megtegye!

Olvasási idő: 3 perc

„Az elfogadás olyan, mint a termékeny talaj, ami lehetőséget ad az apró mag számára, hogy azzá a virággá váljon, amivé fejlődni képes.” Dr. Thomas Gordon

Szerző: Zimmerer Anita gyógypedagógus

Az elfogadás ereje

Fontos, hogy tisztában legyünk a saját érzelmeinkkel: mit tudunk elfogadni, és mi zavar a gyermek viselkedésében? Személyiségünktől, a szituációtól, lelkiállapotunktól és a gyermek karakterétől is függ, hogy mennyire tudunk elfogadóak lenni.

A gyerekek megérzik, ha hamis az elfogadásunk. Összezavarodnak, megrendülhet a bizalmuk, szorongóvá válhatnak. Tudatosítanunk kell magunkban az el nem fogadás érzését is, és ezt hitelesen kell közvetítenünk! Sajnos, gyakran fordul elő, hogy a szülők elmondják, mit nem fogadnak el, de közben az el nem fogadás nyelvén beszélnek, közléseik ítélkezőek, kritikusak, figyelmeztetőek. Ennek az üzenete a gyermek felé: elutasítás. A problémára adott ilyen válaszok megakaszthatják a beszélgetést, „közléssorompókat” állítva a további kommunikáció elé, így a feszültség nem tud oldódni.

Amit jobb, ha nem mondunk!

A „közléssorompók” lehetnek utasítások („Hagyd már abba!”); fenyegetések („Még egy ilyen, és nem mesélek!”); moralizálóak („Ilyet nem illik csinálni”); és elterelőek („Ne is törődj vele!).

Nehezen észrevehetők, mert bár helyénvalóak lehetnek, gyermeki probléma esetén valójában gátként működnek. Hogyan figyeljünk rá? Helyezkedjünk bele gyermekünk helyzetébe, hogy megértsük, mit érez és gondol. Ne adjunk neki tanácsokat, ne tereljük valami felé, ne vegyük magunkra a gondjait, csak értő figyelemmel segítsük őt abban, hogy saját megoldást találjon.

Te-üzenet helyett: én-üzenet

A szülők közléseiben sokszor „te-üzenetek” hangzanak el, melyek többnyire nem célravezetőek.

„Azonnal hagyd abba!”, vagy: „Szégyelld magad!”, vagy esetleg: „Csúnya vagy!”. Ezek a „te-üzenetek” fokozzák a gyermek ellenállását, rombolják énképét.

Gordon szerint hatékonyabb., ha én-üzenetek formájában kommunikálunk. Mondjuk el mit váltott ki belőlünk a gyermek viselkedése: „Fáradt vagyok és ebben a zajban nem tudok pihenni, ezért szeretném, ha most csendesen foglalnád el magad.”

Saját tapasztalat

Nálunk mindig bevált például ez a mondat: „Ráléptem a széthagyott kockákra, fáj a lábam.” Kislányom a helyére tette a játékait és jött gyógypuszit adni. Hároméves volt. Ha hisztizett, csak szóltam, hogy ettől nekem fáj a fejem, és ő rövidesen abbahagyta.

A Gordon-módszer természetesen nem csodamódszer, nem alkalmazható mechanikusan minden egyes helyzetben, de olyan szemléletet, technikát ad, mely nagyban segítheti az elfogadást és a gyermekünkkel való együttműködést.

Könyvajánló

Thomas Gordon: P.E.T. – Szülői Eredményességi Tréning. A gyereknevelés aranykönyve

Tréning

A Gordon-módszer jogvédett, kizárólag a kaliforniai Gordon Intézetben erre kiképzett személyek oktathatják. A tanfolyamok ma már Magyarországon is elérhetők a szülők, pedagógusok számára.

GYERMEKPSZICHOLÓGIA – Születéstől egészen 6 éves korig

WEBSHOP

Félelem, hiszti, dackorszak, agresszivitás, veszekedés, válás, körömrágás, büntetés, testvérféltékenység. Az ezekhez hasonló kérdések sora végtelen – és ez így természetes! Hiszen a szülői szerepet is tanulni kell. Ehhez nyújt segítséget könyvünk, születéstől egészen 6 éves korig.