A várandósság során több ultrahang vizsgálatra kerül sor, melyek nélkül ma már el sem tudnánk képzelni a babavárás folyamatát. Ám ahhoz, hogy az orvostudomány eljusson a mai csúcstechnológiás 4 és 5D-s ultrahangokhoz, rögös út vezetett.
Szerző: HelloBaby! magazin Mozaik
Hogyan is működik az ultrahang valójában?
Az ultrahang vizsgálat, – más néven szonográfia – során magas frekvenciájú hanghullámokat használnak a belső szervek vizsgálatára. Az ultrahang készülék hanghullámai visszaverődnek a magzatról, a belső szervekről és ezeket a visszhangokat lehet képpé alakítani.
Mióta láthatjuk a magzatot?
A mai babák szüleit várva édesanyjuk még nem biztos, hogy láthatta őket pocaklakó korukban. Pedig az orvoslás területén használt ultrahang vizsgálat már a ’70-es években kezdett elterjedni. Magyarországon 1979-től használják a várandós gondozás részeként – kezdetben csak problémásnak vélt esetekben -, míg a ma érvényben lévő protokoll, mely szerint négy vizsgálatot végeznek 9 kilenc hónap alatt 1993 óta él. Az elmúlt években rengeteget fejlődött ez a technika. Manapság már a legmodernebb 4D-s ultrahang vizsgálatok mellett, 5D-s babamozizásra is van lehetőség. Érdemes olyan helyet választanunk, ahol tapasztalt szonográfus szakorvos végzi a vizsgálatot.
A kezdetek
Az UH-készülék a második világháború során jelent meg, akkor még ellenséges tengeralattjárók felkutatására használták. Később Ian Donald skót tudós jött rá, hogy ugyanez a módszer a magzatvízben
úszkáló baba megfigyelésére is alkalmas lehet. Az első nőgyógyászati ultrahang-vizsgálatokat katonai radarokkal végezték. 1957-től már a magzati elváltozások szűrésére, 1963-tól pedig a terhesség felismerésére is használták a technológiát.
Ajánljuk még a témában:













