Az első fogak megjelenése a szájban érzékeny időszak a baba és a család számára egyaránt. Sok csecsemőnek változik ilyenkor a megszokott napirendje, nyűgös és szinte letehetetlen lesz. A szülők természetesen megpróbálják a legjobb tudásuk szerint csillapítani a tüneteket, de még így is kudarcba fulladhatnak az erőfeszítések.
Szakértő: Dr. Zeller Zsófia fogszakorvos
Miért ilyen nehéz ez az időszak? Mi okoz valójában fájdalmat? Hogyan segíthetünk hatékonyan? Mivel a fogak rejtve fejlődnek, ezért hajlamosak vagyunk olyan jelenségeket is a fogzás számlájára írni, amik valójában más okokra vezethetőek vissza. Nézzünk most néhány érdekességet a fogzással kapcsolatban!
Mikor születnek a fogak?
A 3. hónapra már a maradó fogak csírái is megjelennek, de azok körülbelül 5-6 éves korig nyugvó állapotban maradnak. A születés idejére a metszőfogak koronáinak kétharmada, a szemfogak egyharmad része meszesedik el, a tejőrlők közül az elsők rágófelszíne már teljesen, a második tejőrlőké pedig részben megkeményedett.
Táltosfogak
Ritkán már a születéskor látszik egy-két fogacska a szájban. Régen az ilyen csecsemőket mágikus képességűeknek hitték. Megnyugtató tudni, hogy ez nem feltétlenül kóros állapot.
Nem minden veleszületett fogat kell eltávolítani, különösen, ha azok jól fejlettek és stabilak. Azonban a mozgó, az ínyhez gyengén kapcsolódó, gyökér nélküli fogaktól kénytelenek vagyunk megszabadítani a babát a félrenyelés veszélye és a szoptatási nehézségek elkerülése miatt. Mint mindig, ebben az esetben is bármilyen beavatkozás előtt meg kell vizsgálni a kérdéses fogat, ugyanis a meggondolatlanul eltávolított tejfogaknak nem biztos hogy lesz utódjuk.
Mocorognak a tejfogak!
A babák viselkedése három hónapos koruk körül jelentősen megváltozik. Persze az érthetetlen pálfordulást szeretnénk visszacsinálni, és az addig jól alvó, hirtelen sokszor ébredő, nyugtalan babánál keressük a változás okát. Sokszor hallhatjuk ilyenkor: biztos mocorognak a tejfogak, és sok szülő a vélt fájdalom ellen gyógyszerekkel igyekszik felvenni a harcot.
A fejlődés velejárója
Egyre ügyesebben mozognak, átfordulnak, tárgyak után nyúlnak, és lassan tudatosul bennük, hogy anyával már nem egy személyek többé, kialakul az úgynevezett szeparációs szorongás. Vagyis ezer és egy ok létezik a fogzáson kívül ebben az életszakaszban is, ami gyakoribb ébredésre, fokozott nyugtalanságra késztetheti őket.
A nyáladzás a közhiedelemmel ellentétben nincs szoros összefüggésben a fogzással. Ebben a korban a babák jellemzően a szájukkal ismerik meg a környezetüket: rágcsálják a kezüket és minden elérhető tárgyat a szájukba vesznek. Így a fokozott nyálképződés tulajdonképpen a természet védekezése a szájba kerülő kórokozókkal szemben.
Ajánljuk még a témában:
Ajánljuk új Gyermekbetegségek című szakkiadványunkat!
