Nagy változáson megy át az apaszerep. Ma már egész más módon élik/élhetik meg apaságukat a családot alapító férfiak.
Olasz-Papp Nóra személyközpontú tanácsadó írása
Apa, szerep?
Az apai tudás és az ösztönök sokkal inkább megmutatkozhatnának, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Eközben a társadalmi elvárás a hagyományosnak kikiáltott szerepet várná el a mai apáktól is. Nem meglepő hát, hogy az apává válás útját ők maguk is kettősnek élhetik meg.
A legtöbb dilemmát az alapkérdés okozza: mit tegyen az apa? Legyen kenyérkereső, aki anyagi biztonságot teremt, vagy a gyermekeivel aktívan törődő, játszó, gyengéd szülő? Ez a – sokszor ki sem mondott – kettős elvárás sok esetben nyomasztó az apák számára.
Nyitott ajtók
Szerencsére ma már ők is sokkal nagyobb mozgásteret tudnak biztosítani a maguk számára, ha a családjukról van szó. A tudatos jelenlét már a várandósság ideje alatt elkezdődhet a közösen látogatott felkészítő tanfolyamok, a vizsgálatokon való részvétel és a szülés alatti aktív jelenlét által. Nem csak a szülőszoba ajtaja nyílt meg előttük, hanem a lehetőség is egy teljesen újfajta jelenlétre, amelyben a gyerekek és a partner iránti érzelmek sokkal jelentősebb szerepet kapnak.
Miben is jók az apák, hogyan élik meg a családok az apai szerepet? Meséljék el ők maguk!
Őszinte meghatódás, kemény páncél levetése
Tomi: Apám céltudatos, racionális férfinak nevelt, aki mindig tudta, mikor mit kell cselekedni. A szülés alatt viszont teljesen megváltoztam! Ahogy megláttam és felvettem kislányunkat, sírva fakadtam, nem tagadom. Nem tudom, éreztem-e hasonlót valaha is. Azóta is, ha Julcsival játszom, vagy ringatom, mintha egy teljesen más oldalam bukkanna elő.
A nyugalom megőrzésének képessége
Attila: Számtalanszor előfordult már, hogy nejem már nagyon stresszes és feszült volt a kisbabánk sírásától, s ilyenkor átadta nekem Botit. Valahogy ezeket a helyzeteket tudom kezelni, nem leszek annyira ideges, s ringatva, dúdolva hamar el is altatom. Pedig alapvetően hirtelen ember vagyok, de ez más szituáció. Szeretnék minél többet itthon lenni, hogy a feleségem ne merüljön ki ennyire és rám is számíthassanak mindketten!
3. Szőrkontaktus
Csaba: A kisfiam császármetszéssel született, és műtét után én kaphattam meg azonnal. Nagyon kicsi volt, nedves és jó illatú, ahogy a mellkasomra került. Mondták a kórházban, hogy a szoptatás mennyire fontos és a sok bőrkontaktus, de nagyon örültem, hogy az én testem is ekkora biztonságot jelenthet számára!”
4. Fürdetés
Ádám: Nem is volt kérdés, ki fürdessen! Az etetésbe nem tudtam beszállni, hisz kislányunk csak szoptatva van, de fürdetésben, pelenkázásban ki tudom venni a részem. Már egészen a mi sajátos rituálénk lett az esti időszak, és ilyenkor a feleségem is szusszan egy kicsit! Egész nap egyedül van a babával, én meg az irodában ülök. Mindannyiunknak jót tesz, ha kicsit elmozdulunk abból, amiben egész nap vagyunk. Hátha nem kerülünk így kiégés közeli állapotba!
Családfenntartás
Gábor: Az én feladatom az, hogy biztonságos hátteret teremtsek a családom részére, hogy mindenünk kényelmesen meglegyen. Az anyagi feltételek megteremtése a célom, szerintem ez a dolga egy apának.
Láthatjuk a fenti pontokból, mennyire másképp élnek meg hasonló életszakaszokat az apák, milyen sokszínű és egyedi az apaságba vetett hitük, mintájuk, s hogyan érzik apai működésüket hatékonynak. Ne feledjük: az apáknak is jár a válaszkész kommunikáció, a jelenlét, s az érzelmi szabadság!
Folytatás következik…!
A cikk megjelent a HelloBaby! magazin Anyák/Apák különszámában, melyet megrendelhetsz ITT!
