Ma már egész más módon élik/élhetik meg apaságukat a családot alapító férfiak, nagy változásokon megy át az apai szerep. Az apai tudás és az ösztönök sokkal inkább megmutatkozhatnának, mint néhány évtizeddel ezelőtt, miközben a társadalmi elvárás a hagyományosnak kikiáltott szerepet várná el a mai apáktól is. Nem meglepő hát, hogy az apává válás útját ők maguk is kettősnek élik meg.
Olasz-Papp Nóra személyközpontú tanácsadó írása
A legtöbb dilemmát az alapkérdés okozza: mit tegyen az apa? Legyen kenyérkereső, aki anyagi biztonságot teremt, vagy a gyermekeivel aktívan törődő, játszó, gyengéd szülő? Ez a – sokszor ki sem mondott – kettős elvárás sok esetben nyomasztó az apák számára. Szerencsére ma már ők is sokkal nagyobb mozgásteret tudnak biztosítani a maguk számára, ha a családjukról van szó. A tudatos jelenlét már a várandósság ideje alatt elkezdődhet a közösen látogatott felkészítő tanfolyamok, a vizsgálatokon való részvétel és a szülés alatti aktív jelenlét által. Nem csak a szülőszoba ajtaja nyílt meg előttük, hanem a lehetőség is egy teljesen újfajta jelenlétre, amelyben a gyerekek és a partner iránti érzelmek sokkal jelentősebb szerepet kapnak.
Miben is jók az apák, hogyan élik meg a családok az apai szerepet? Meséljék el ők maguk!
Őszinte meghatódás, kemény páncél levetése
Tomi: Apám céltudatos, racionális férfinak nevelt, aki mindig tudta, mikor mit kell cselekedni. A szülés alatt viszont teljesen megváltoztam! Ahogy megláttam és felvettem kislányunkat, sírva fakadtam, nem tagadom. Nem tudom, éreztem-e hasonlót valaha is. Azóta is, ha Julcsival játszom, vagy ringatom, mintha egy teljesen más oldalam bukkanna elő.
A nyugalom megőrzésének képessége
Attila: Számtalanszor előfordult már, hogy nejem már nagyon stresszes és feszült volt a kisbabánk sírásától, s ilyenkor átadta nekem Botit. Valahogy ezeket a helyzeteket tudom kezelni, nem leszek annyira ideges, s ringatva, dúdolva hamar el is altatom. Pedig alapvetően hirtelen ember vagyok, de ez más szituáció. Szeretnék minél többet itthon lenni, hogy a feleségem ne merüljön ki ennyire és rám is számíthassanak mindketten!
Bohóckodás
Karesz: Az asszony szerint nyithatnánk egy családi cirkuszt, ahol Borka és én lennénk a fő produkció, annyi akrobatikus mutatványt vagyunk képesek bemutatni! Igen, lányom született, de imádom őt csikizni, iszonyú jókat lehet vele birkózni, és jókat röhögünk, amikor beöltözöm valami vicces alaknak! Az egész napos munka után nekem ez a kikapcsolódás. Borka szerint én vagyok a legjófejebb ember a világon, na ez megérintett! Nagyon fontos számomra a lányom!
Bermuda-háromszög létrehozása
Sándor: Állítólag erre csak mi, férfiak vagyunk képesek: azt sem észrevenni, ami az orrunk előtt van, három másodperc alatt eltüntetni valamit a lakásban, és soha meg nem találni azt, valamint a gyerekkel pillanatok alatt őskáoszt kialakítani játék közben. Igen, lehet ebben igazság, sokszor így járunk mi is!
Családfenntartás
Gábor: Az én feladatom az, hogy biztonságos hátteret teremtsek a családom részére, hogy mindenünk kényelmesen meglegyen. Az anyagi feltételek megteremtése a célom, szerintem ez a dolga egy apának.
A világ kalandos felfedezése
János: Feleségem a gyengédség, én a vadság. Én is szoktam ringatni, hordozni és simogatni a kislányunkat, de ami a legjobban esik, ha vihetem kirándulni, játszóházba, játszótérre, országszerte mindenfelé. Imádom dögönyözni, együtt hemperegni a fűben, s alig várom, hogy a kedvenc hobbimmal, a sziklamászással is megismertethessem!
Szőrkontaktus
Csaba: A kisfiam császármetszéssel született, és műtét után én kaphattam meg azonnal. Nagyon kicsi volt, nedves és jó illatú, ahogy a mellkasomra került. Mondták a kórházban, hogy a szoptatás mennyire fontos és a sok bőrkontaktus, de nagyon örültem, hogy az én testem is ekkora biztonságot jelenthet számára!”
Határok kijelölése
Csongor: Én nem szeretném hagyni, hogy a gyerek a fejünkre nőjön! Feleségemmel mindig megbeszéljük, mit engedjünk meg és mit ne, de ő engedékenyebb. Én meghúzom a határokat és következetesebb is vagyok. Nálunk ez így válik be.
Van család, ahol ez pont fordítva történik:
Zsuzsi: A férjem egyáltalán nem képes határok meghúzására, egy pillanat alatt leveszi a lábáról a lányunk! Így én vagyok a rossz zsaru, ha valamiben fegyelmezni, korlátozni kell. Azt mondja, ő a sok munka miatt olyan keveset van vele, ezt a kis időt hadd töltsék teljes felszabadultságban!
Fürdetés
Ádám: Nem is volt kérdés, ki fürdessen! Az etetésbe nem tudtam beszállni, hisz kislányunk csak szoptatva van, de fürdetésben, pelenkázásban ki tudom venni a részem. Már egészen a mi sajátos rituálénk lett az esti időszak, és ilyenkor a feleségem is szusszan egy kicsit! Egész nap egyedül van a babával, én meg az irodában ülök. Mindannyiunknak jót tesz, ha kicsit elmozdulunk abból, amiben egész nap vagyunk. Hátha nem kerülünk így kiégés közeli állapotba!
Bátorság
Kriszti: Férjem, Márk mellett semmitől és senkitől nem kell félnünk! Ő az, aki felmászik a veranda tetejére, ha fennmaradt a labda, aki megszabadít a rettegett póktól, aki helyet csinál a tömegben, aki a biztosítékot cseréli!
Kisfiunk szemében látszik a ragyogás, ahogy hősként tekint édesapjára!
Erős támasz
Bori: Mindig is egymásra voltunk hangolódva a férjemmel, de ilyen fajta egységet még nem tapasztaltam! Mikor szülés után labilissá váltam, akkor is türelemmel viselte a hangulatingadozásaimat, biztatott, velem volt, ameddig csak tudott. Persze dolgoznia kellett, de akkor is figyelmes maradt, sokat segített esténként. Az apák nagyon erősek és támogatóak, főleg, ha nem szorítják őket mindenféle irreális skatulyákba és hitetik el velük, hogy az ő feladatuk egyedül a pénzkeresés! Nagyon érzelmesek, s ez tovább növelheti belső erejüket!”
Láthatjuk a fenti pontokból, mennyire másképp élnek meg hasonló életszakaszokat az apák, milyen sokszínű és egyedi az apaságba vetett hitük, mintájuk, s hogyan érzik apai működésüket hatékonynak. Ne feledjük: az apáknak is jár a válaszkész kommunikáció, a jelenlét, s az érzelmi szabadság!
A cikk megjelent a HelloBaby magazin Anyák/Apák különszámában, melyet megrendelhetsz ITT!
Hozzászólás ehhez a bejegyzéshez