Nincs is kellemetlenebb vagy inkább viccesebb, mint amikor egy gyerek megmondja az őszintét. Főleg karácsonykor. Olvassátok szeretettel!
Karácsonyi gyerekszáj:
Dominik (6): Tavaly kórhàzban voltam, mert megettem a szaloncukrot. Nem sokat, csak kettőt… De be voltak csomagolva.
Anna (4): Nem szeretem a karàcsonyt, mert àtjönnek a Pali nagypapáék és neki nagyon büdös a szàja.
Csabi (7): Tavaly kigyulladt a karàcsonyfa, ami ràesett a nagy tévére és az is kigyulladt. A papa kidobta őket az ablakon és ràestek a kocsinkra. Én azóta nem szeretem a karàcsonyt…
Bence (4): Én kértem egy màsik kistestvért a fa alà, mert a Hannàt màr unom egy kicsit.
Léna (5): Mi anyuval ketten vagyunk karàcsonykor, mert az apa a macájával van. Nem tudom, ki az a néni, de vicces neve van.
Évike (7): Azt írtam a Jézuskànak, hogy hozzon nekem tablettàt. Tudod, azt a simogatósat, amin vannak jàtékok.
Kevin (5): Azt kértem a Jézuskàtól, hogy ne sírjon annyit a kisöcsém, mert nagyon mérges vagyok, amikor bőg és még nem olyan nagy, hogy megverhessem.
Lili (6): Karàcsonykor apukàm mindig mérges és kiabál, mert nem megy bele a fa abba a làbas tartóba, anyukàm vásárol, én meg Minimaxot nézek.
Gàborka (4): Ilyenkor àtjön a nagyi és vigyáz ràm, hogy hagyjam anyàt főzni, meg a papàt csúnyàn beszélni.
Gergőke (4): Nem kell nekem karàcsonyfa, csak sok minden legyen alatta.
Bàlint (7): Nàlunk tavaly karàcsonykor beszakadt a tető. Anya szerint ráesett a Télapó, apa viszont azt mondta, a Jóska bácsi szarul csinàlta meg a gerendàzást.
