Az egyensúlyért felelős úgynevezett vesztibuláris rendszer fejlődése már az anyaméhben megkezdődik, de ahhoz, hogy az egyensúlyérzékelés hatéves korra elnyerje érettebb formáját, mozdulatok, gyakorlatok és játékos fejlesztő feladatok hosszú során át vezet az út.
Szerző: Szabó Hajnalka
Az egyensúlyérzék megfelelő működése nélkülözhetetlen a mindennapokhoz, nemcsak a nagymozgások, hanem az abból differenciálódó kis- és finommotoros mozgások szempontjából is. Egyensúly hiányában a test esetlen, a lábak csetlenek-botlanak, a kezek elejtik a tárgyakat, a mozdulatok pedig nincsenek összhangban.
Az egyensúlyérzékelésnek jelentős szerep jut többek között a térérzékelésben, az izmok erősödésében, a mozgáskoordinációban, sőt a figyelem és a koncentrációs képesség fejlődésében, a beszédfejlődésben, a tanulási készségek alakulásában, az írás-olvasás elsajátításában, de még a szorongás oldásában és az önbizalom növelésében is. Finomításának szerencsére számos módja, formája létezik, és különféle könnyen beszerezhető eszközök is segíthetik az otthoni környezetben végzett játékos egyensúlyfejlesztést.
Fokozatos finomhangolás
Az anyaméhben fejlődő baba már a 8. héttől képes érzékelni az édesanya ritmikus léptei, mozdulatai által kiváltott ringatózást.
A fej mozgatásakor a belső fül ívjárataiban található folyadék áramlása révén a sejtek jeleket küldenek az agytörzsbe, és minél több információ érkezik az agyi központba, az annál nagyobb, sokszínűbb, változatosabb információegyüttes felhasználásával tud „dolgozni” és fejlődni.
Csecsemőkorban rövid ideig tartó hasra fordítással, karban, bölcsőben, fekvőhintában ringatással tudunk tenni az egyensúly fejlesztéséért, szintén hatásosak a testtudatot erősítő ölbéli játékok, a cirógatók-simogatók. Mutogathatunk a babának játékokat is annak érdekében, hogy mozgassa a fejecskéjét, de a tükör előtt folytatott mókázás is alkalmas az ingerek gazdagítására.
Ahogy elérkezik a kúszás-mászás, az ülés, majd a felegyenesedés időszaka, és a világ egyszeriben kitárul a baba előtt, élvezettel küzdi le például a puha párnaakadályokat. Az ölbéli játékok közül pozitívan hatnak egyensúlyérzékére a höcögtetők, és a mondókával kísért, földre huppanós zsupszjátékok is.
Labda, palló, hinta…
Már csecsemő- és kisgyermekkorban is segítségül hívhatjuk a labdajátékokat, melyektől ugyancsak számos fejlesztő hatás várható.
A játszótér megint csak rengeteg remek lehetőséget kínál az egyensúly fejlesztésére. Legyen szó hintáról, libikókáról, játszótéri forgóról, kötéllétráról vagy mászókáról: ezek az eszközök mind-mind változatos ingerekkel gazdagítják a mozgásos tapasztalatokat.
Nyaranta érdemes megfontolni az egyre népszerűbb mezítlábas ösvények felkeresését is, ahol az egyenetlen, változatos talajfelületeken való lépkedés kiváló alkalom a talpizmok erősítéséhez és a hatékony egyensúlyozás próbálgatásához.
Érdemes megfontolni otthoni gyakorlás céljából az egyensúlyozó palló alkalmazását, amely egyszerű, mégis nagyszerű kialakításának köszönhetően sokoldalúan hasznosítható játékos fejlesztőeszköz: állítva akadály vagy csúszda, domború felére fordítva pedig hintaként funkcionál, emellett szerepjátékokba is könnyen beilleszthető.
Napról napra ügyesebben
A gimnasztikai vagy füles labdáról se feledkezzünk meg: akár ülve rugózik rajta a gyermek, akár háton, akár hason fekve igyekszik megtartani vele az egyensúlyát, sokat fejlődhet. A dinamikus ülőpárna, a hulahopp karika vagy az aszfaltra felrajzolt ugróiskola is szuper kikapcsolódást nyújt, élvezetes lehet a párnákból, takarókból, székekből épített akadálypálya végigjárása is.
Különösen szeretik a gyerekek, ha a kezükön, a lábukon vagy a fejük búbján labdát, lufit vagy babzsákot kell egyensúlyozniuk, zsonglőrködve kell feladatot megoldaniuk.
A népszerű szoborjátékot csemeténkkel kettesben is játszhatjuk: amíg szól a zene, mehet a tánc, de amint elhallgat, hirtelen magunkra kell öltenünk egy tetszőleges szobor alakját. Óvodáskorban meséket, szabályjátékokat is bátran segítségül hívhatunk, hogy élvezetesebbé tegyük az egyensúlyt fejlesztő játékokat, melyek történetbe ágyazva még inkább leköthetik a kicsik figyelmét.
LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE Könyvünkben a gyermek fizikai, érzelmi és értelmi fejlődés útját követjük nyomon a születéstől egészen 6 éves korig












