A szülő szempontjai
A nyugati kultúrában általánosan elfogadott, hogy az alvással kapcsolatos vélt vagy valós nehézségek egészségügyi problémának számítanak. Amit alvászavarnak tekintenek körülbelül ötévesnél fiatalabbak esetében, az nagyjából így foglalható össze:
- a gyerek személyes segítséget igényel az elalváshoz (ringatás, szülő jelenléte, szoptatás stb.) Az viszont elfogadott, ha cumival, plüssmacival vagy rongyival alszik el)
- az éjszakai alvásból többször is felébred, és úgyszintén szülői segítséget igényel a visszaalváshoz.
- az alvás időtartamát nem tartják megfelelőnek.
A nyugati kultúrában ugyanis az iskolázott, jó anyagi körülmények között élő, fehér bőrű szülő általában azt várja, hogy gyermeke hosszan, nyugodtan, és lehetőleg a szüleinek minél kevesebb gondot okozva aludjon. Ezeknek az elvárásoknak a jegyében születtek azok a milliós példányszámokban megjelent bestsellerek, amelyekben leírták, hogyan lehet kemény következetességgel elérni ezeket a célokat. Leghírhedtebb és legelterjedtebb ezek közül az úgynevezett Ferber módszer, amit a köznyelvben sírni hagyós módszernek nevezünk. Alkalmazása feltételezi és elvárja a külön gyerekszoba meglétét, és azt, hogy benne egy olyan alvó alkalmatosság legyen, amelyből a gyerek nem tud kimászni. A szülő tehát leteszi a gyereket, elbúcsúzik tőle, majd kimegy, és akkor sem megy vissza, ha a gyerek sír. Léteznek ennél valamivel könyörületesebb változatok is, amikor a szülőnek megengedett, hogy bizonyos időközönként bemenjen a síró gyerekhez, de nem veheti ki, csupán megnyugtatja, vagy megpróbálja megnyugtatni, azután ismét kimegy, mindaddig, amíg a gyerek elhallgat. A szakirodalom szerint következetes betartás esetén a módszer nagyon sikeres, a gyerek idővel abbahagyja a sírást, a kapcsolatfelvételi törekvéseket, ugyanis megtanulja, hogy a szüleitől többé nem remélhet választ. A vizsgálatok szerint azonban az ébredések folytatódnak ezután is, de a gyermek már nem igényel a visszaalváshoz szülői segítséget. Erre persze mondhatjuk azt, hogy na és aztán, fő, hogy a szülő tudjon aludni. Csakhogy a módszer több okból sem válhatott általánosan elterjedtté és sikeressé. Egyrészt a szülők rendszerint nagyon rosszul érzik magukat a kivitelezés során, sajnálják a gyermeküket, vagy éppen ellenkezőleg, negatív érzés, düh ébred bennük a gyerek iránt, ami legalább annyira rossz érzés, mint a sajnálat. Másik ok, hogy az emberiség többsége esetében nincs sem külön gyerekszoba, sem rácsos ágy, sőt, az emberiség történelmének legeslegnagyobb részében egyáltalán nem is léteztek ilyenek.
Az ázsiai, afrikai kultúrákban élő anyák, mivel szoros közelségben alusznak gyermekükkel, egyáltalán nem is tekintik problémának ezeket a dolgokat, amiket felsoroltunk. Nem próbálják kényszeresen lefektetni a gyereket olyankor, amikor az még nem akar aludni, nem lepődnek meg, ha éjszaka felébred, és gyors, hatékony módszerekkel pillanatok alatt vissza is altatják. Legkésőbb ekkor nem árt, ha gyanút fogunk: lehetséges, hogy nem a Ferber módszer jelenti az alvásproblémák leghatékonyabb megoldását!
A HelloBaby! magazin 2019. augusztusi számában írtunk részletesen az együttalvásról és biztonságos kivitelezéséről. A 2018. októberi számban infografika foglalja össze a biztonságos alvás ismérveit.
Akkor nincs segítség?
Valljuk be, azért nagyon kimerítő, ha sokszor ébred a gyerek éjszaka, és mindannyiszor szopni szeretne, vagy valamilyen szülői akciót igényel. Vajon nincs is más lehetőség a változtatásra, csak a sírni hagyás? Szerencsére vannak ilyen lehetőségek, ezek lényegét az elnevezés foglalja össze: válaszra alapozott alvást segítő módszerek (RSI, Response based Sleep Interventions). Alkalmazásuk alapfeltétele, hogy olyan életkorban kíséreljük meg, amikor a gyermek értelmi fejlődése már elérte azt a szintet, hogy kezdi megérteni az „akkor-ha” logikai kapcsolatokat (egyéves kor után). Ezeken a pilléreken alapul:
- Elegendő (több óra, lehetőleg két részletben) fizikai aktivitás nap közben (ezt 2019. februári számunk infografikája foglalja össze).
- Alakítsatok ki a lefekvéssel kapcsolatos szertartásokat, amelyek megkönnyítik az átállást a nyugalmi üzemmódba: plüssmaci vagy baba lefektetése közösen.
- Lazíts az addig kialakult rutinon: ha szoptatással aludt el eddig, akkor fokozatosan iktass be egy mesekönyv nézegetést a szoptatás vége és az elalvás közé.
- Ne a társaságodat és a gondoskodásodat vond meg tőle, hanem fókuszálj arra, amin változtatni szeretnél, például: csak világosban szopizunk, éjjel alszunk)
- Légy következetes! Csak olyasmibe vágj bele, ami mellett ki tudsz tartani.
Az idegrendszeri fejlődéstől független alvási nehézségek
Ha egy kisgyermek beteg, nem várható el tőle, hogy egyedül oldja meg a problémát. Az eldugult orrocska, a kiszáradt száj felébreszti, nehezíti a visszaalvást. Jól teszed, ha ilyenkor sós vizes orrspray-vel fellazítod a váladékot és orrszívóval kiszívod. A középfülgyulladás különösen fájdalmas, ilyenkor hosszan és vigasztalhatatlanul sír, jól jöhet egy fájdalomcsillapító. Gondoskodj elegendő szellőztetésről, maximum 21 fokos éjszakai hőmérsékletről és a megfelelő páratartalomról is. A száraz meleg nehezíti a beteg gyerek alvását (is). A kis betegnek szüksége van szülei közelségére. Így tudsz időben segíteni, ha lázas, ha hánynia kell, ha fájdalmai vannak.
Komolyan megzavarhatja a kisgyermek alvását, ha a családban feszültség uralkodik, ha hangzavar van éjszaka a tévézés miatt (esetleg ijesztő hangokat hall), ha túl sokan vannak és folyamatosan pörög valamelyik családtag. Egy kisgyerek ugyanis, teljes joggal, semmiből sem akar kimaradni. Egyes ételek élénkítő hatása is szerepet játszhat az elalvási nehézségekben: kóla, csoki, fekete tea, túl sok cukor).
A cikk első része: https://hellobaby.hu/fokuszban-a-gyerekek-alvasa-1-resz/
A cikk a HelloBaby! magazinban jelent meg! Légy Te is előfizetőnk!
