A várandósság ideje alatt a köldökzsinórban futó erek pulzálása az életet jelenti, a kapcsolatot anya és magzata között. De mi történik vele a születés után?
Az állatvilágban a legtöbb emlős megvárja, amíg a méhlepény is megszületik, és csak utána választja el az újszülött kölyköt a magzati részektől.
Az embernél is hasonlóan működik a dolog: beavatkozás nélkül is magától megáll a lüktetés a szülést követően. A köldökzsinór korai leszorításának és átvágásának orvosi gyakorlata csak a XX. század elején terjedt el, amikor egyre nagyobb számban választották a nők a kórházi szülést. Az embereknél évtizedekre bevett gyakorlattá vált a köldökzsinór azonnali leszorítása és elvágása. Ez jóval a méhlepény megszületése előtt történik, pedig még ilyenkor is friss vérrel láthatná el az újszülött kisbabát. Ma alapvetően kétféle orvosi gyakorlat létezik: a köldökzsinór szülést követő korai és késői ellátása.
Az elmúlt években az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mellett több nemzetközi ajánlás is a késői köldökzsinór ellátást részesíti előnyben, amikor az orvosilag lehetséges.
Hogyan működik?
A köldökzsinór – latin nevén funiculus umbilicaris – a méhlepény és a magzat között teremt kapcsolatot. Három ér fut benne spirálisan – két verőér és egy visszér. A két köldökartériát és a köldökvénát rugalmas, zselés anyag, a Wharton-kocsonya (nevét egy angol anatómusról kapta) védi az összenyomódástól. A benne futó erek spirális lefutásuk miatt hosszabbak, mint a köldökzsinór maga, így a zsinór húzásakor, húzódásakor nem tudnak elzáródni.
Mi szól a korai ellátás mellett?
– A köldökzsinór késői leszorítása hátráltathatja az újszülött esetleg szükségessé váló újraélesztést.
– A korai ellátást egyik legfőbb oka eddig az anyai vérzéses szövődmények elkerülése volt. 2236 eset adatait elemezve azonban nem találtak különbséget a vérzéses szövődmény előfordulásában a két csoport tagjai között.
– Nehezítheti a sejtbanknak tárolás céljából végzett köldökzsinórvér levételét. (Késői ellátás esetén ugyanez a vérmennyiség még a babába kerülne.)
– Növelheti az úgynevezett neonatalis polycythemia előfordulását – különösen cukorbeteg anyák magzatainál. Ez lényegében azt jelenti, hogy a kelleténél sokkal több vér – és ezzel együtt sejt – kerül az újszülöttbe, s ez keringési zavarhoz, fokozottan jelentkező sárgasághoz vezethet. A legutóbbi vizsgálatok azonban nem igazolták ezt a feltételezést.
Mi szól a késői köldökellátás mellett?
– A méhlepény a szülést követően is működik, pulzál, ezért abban az esetben, ha a leszorítással megvárják, amíg megáll benne a lüktetés, több friss vér kerül az újszülött szervezetébe. Ennek különösen koraszülöttek esetében van nagy jelentősége.
– Magasabb lesz vérük ferritin szintje, ezáltal jobb lesz a vas ellátottságuk, amely akár egyéves korig is védelmet jelenthet a vashiánnyal szemben. Ezért az amerikai Szülész és Nőgyógyász Társaság pusztán a köldökzsinórvér levétele miatt nem ajánlja a korai köldökellátást.
– Időre születetteknél előnyt jelenthet, ha a késleltetés ideje alatt a babát a méhlepény szintje alatt tartják, ilyenkor ugyanis az újszülött lepényi véráramlása egyértelműen jobb.
– Több évtized vizsgálatai egyértelműen azt igazolják, hogy a megszületés után 30-180 másodperccel később leszorított köldöknek köszönhetően a babák vérellátása jobb volt, 4 – 6 hónapos korban pedig kevesebb vashiányos vérszegénységet diagnosztizáltak.
– A késői ellátás a korai anyatejes táplálásra is jótékony hatással volt, ugyanis ezek a babák több időt töltöttek édesanyjuk mellén, mint a korai ellátásban részesült társaik.
– A 24 – 36 héten született koraszülött babáknál a legalább 30 másodperccel történő késleltetés hatására bizonyítottan magasabb lesz a hematokrit és a hemoglobin koncentráció, jobb lesz a babák vérnyomása.
És a császárosok?
Mivel műtét esetén nem sok idő marad várakozásra a vérzési kockázat és a körülmények miatt, császármetszésnél a köldökzsinór “fejésével” lehet elősegíteni a vér méhlepényből való átáramlását az újszülöttbe. Ezt a technikát a köldökzsinór leszorítása előtt alkalmazzák egymás után többször a zsinór körülbelül 20 centis szakaszán, megszakításokkal. Bár további vizsgálatok szükségesek az eljárás egyértelmű eredményességének bizonyítására, az eddigi adatok azt mutatják, hogy így jobb volt az újszülöttek vérellátottsága, és kevesebbszer volt szükség vérátömlesztésre.
Mi minősül későinek vagy korainak?
A WHO hivatalos álláspontja szerint legalább harminc másodpercet célszerű várni a leszorítással. Ahhoz, hogy a szülést követő vérzéses szövődmények előfordulási gyakoriságát csökkentsék – a méh-összehúzódások orvosi megfigyelése mellett– az ellátás a szülés után akár három perccel is történhet.
A kanadai Szülész és Nőgyógyász Társaság a legalább 60 másodperces várakozást ajánlja a 37. hétnél előbb született babáknál, amikor az orvosilag lehetséges. Európában a 30 – 45 másodperccel a megszületés utáni ellátást tekintik későinek. Az 1950-es évek előtt a korai ellátás a szülést követő egy percet jelentette, míg a késői ellátás akár a szülést követő 5 percet is meghaladhatta.
Különleges kapcsolat
A várandósság alatt a köldökzsinór különleges kapcsolódást tesz lehetővé az édesanya és magzata között, amely kétirányú. Magzati sejtek juthatnak az anyai szervekbe és fordítva, anyai sejtek is a magzatba. A nem mindennapi sejtcserét mikrokimérizmusnak nevezzük. A várandósság alatt a védelmi rendszerként működő vér-agy gát áteresztőbbé válik, ez adhat magyarázatot arra, hogyan juthatnak be a magzati sejtek más szervek mellett még az Édesanyák agyába is, ahol tovább élnek. Az érdekes kutatásról szóló cikk 2012-ben jelent meg a Scientific American szaklapban. A sejtek méhlepényen keresztül végbemenő cseréje is bizonyítja azt a kivételes kapcsolatot, ami anyát és gyermekét összeköti a kilenc hónap alatt. És vajon hányszor alakulhatott ki ez a különleges kapocs napjainkig?
Egyes számítások szerint 108 milliárd ember élhetett eddig a Földön.
