Amikor azt mondjuk: „jó alvó”, akkor azt dicséretnek szánjuk. A „rossz alvó” pedig nyilván azt fejezi ki, hogy szülőként nem vagy teljesen elégedett csemetéd alvással töltött idejének hosszával és a megébredések számával. De vajon tényleg jó a jó, és rossz a rossz? Mindenki számára nyilvánvaló, hogy az alvás fontos.
Hogy aludni kell. De az is egyértelmű, hogy nem lehet minden apróság számára egyaránt érvényes alvásmennyiségeket és alvási szokást előírni. Hasznos lehet belegondolni, pontosan mit is értünk azon, hogy „alvásproblémája” van a gyereknek.
Szerző: W. Ungváry Renáta
Mikor és mennyit alszik a gyerek?
Szeretjük a számokat, ezért természetesen ezt is méricskéljük. Táblázatokból leolvasható, mennyi az áltagos (!) alvási időtartam egy-egy életkori csoportban. Egy újszülött például 16-20 órát tölt még alvással, és jellemző, hogy az alvás egy részére szopás közben kerül sor: aktívan szopik pár percig, majd belealszik, legalábbis csak picit mozgatja a száját, pihen, majd pár perc elteltével újra rákezd, és ismét nagyobb kortyokban szopik. Így nem csak az számít bele az alvásidejébe, amit az ágyában alva tölt el, hanem az is, amikor mellen vagy valakinek a mellkasán szundikál. Ez teljesen normális jelenség, nem lustaságra vagy szülői nevelési hibára utal.
Tévhit,
hogy a babának szilárd és egyenes fekvőfelületre van szüksége mindannyiszor, ha alszik. Nem káros számára, ha a mellkasodon alszik, vagy ha jól megkötött hordozókendőben, elöl keresztezett, kívül vagy belül zsebes megkötéssel van rajtad. Az elég szorosan megkötött kendő pontról pontra megtámasztja a baba gerincét, és így biztos, testközeli pihenési lehetőséget biztosít számára. Ezért koraszülött babánál is nyugodtan alkalmazhatod ezt a kitűnő babanyugtató, elaltató módszert.
Az idegrendszer érésével összefüggő változások
Az idő múlásával az alvásidő rövidül, és egyre inkább az éjszakai órákra helyeződik át. Az, hogy a baba mikor alussza végig az éjszakát ébredés nélkül, nem szülői képességek és módszere függvénye, hanem igen jelentős mértékben az idegrendszeri érési folyamattól függ. Ennek jellemző mérföldkövei valahogy így foglalhatók össze:
- A közvetlenül szülést követő két-három hétben gyakori, hogy a baba nappal többet alszik, mint éjszaka. Az éjjeli órákban előfordulhat hosszabb ébrenlét, amikor nehéz megnyugtatni.
- Két-három hetes korra a legtöbb kisbaba alszik az éjszakai órákban, de két-három alkalommal felébred szopni. Egyes kutatási eredmények alapján ez az időszak nyolc-tíz hetes korig tart. Ebben az időszakban a külvilág zajai a legtöbb babát nem zavarják. Amikor fáradt, elalszik, amikor éhes, felébred.
- Kettő és négy hónapos kor között a legtöbb csecsemőnél egy nyugodtabb időszak köszönt be: viszonylag kiszámíthatóan két hosszabb és egy rövidebb alvás napközben, éjszaka pedig akár 6-8 órás egybefüggő alvás is előfordulhat, még azoknál a babáknál is, akik szüleikkel egy ágyban alusznak. Ennek a békés időszaknak véget vet, hogy az éjszakai ébredések gyakoribbá válnak, a feltételezések szerint a fejlődéssel összefüggő okok miatt, de szerepet játszhat benne a fogzás is.
- Nagyjából kétéves korra éri el a legtöbb kisgyermek azt az idegrendszeri fejlettségi szintet, ami lehetővé teszi számára, hogy felébredés nélkül átaludja az éjszakát. Addig előfordulnak olyan időszakok, amikor akár óránként megébred, és olyan időszakok, amikor csak egyszer-kétszer. Előbb-utóbb minden gyerek magától is eljut az éjszaka átalvásáig, akkor is, ha semmilyen intézkedést nem vezetnek be a szülők ennek előmozdítására.
- A nappali alvások száma és időtartam is csökken. Először csak az elaltatáshoz, elalváshoz szükséges idő jelentős növekedését tapasztalod, aztán azt, hogy hamarabb meg is ébred a szokásosnál. Ilyenkor lehetséges, hogy már csak egy nagyobb pihenésre van szüksége, ez általában egyéves kor környékén vagy egy-két hónappal azelőtt következik be. Sok gyereknél kétéves kor körül csökken az igény a délutáni alvásra.
- Nem feltétlenül aggasztó, ha a ti gyereketek nem pontosan az itt felvázolt átlagnak megfelelően alszik és ébred. Már csecsemőkorban lehetnek ebben jelentős eltérések, például a nagyobb alvások helyett több rövid.
Mit mond a tudomány a gyermekek alvásáról?
Jó kérdés! Amiben teljes az egyetértés, az a következő: az alvás fontos, az egészséges fejlődés és a szellemi, fizikai teljesítés alapfeltétele. Abban viszont meglehetősen ellentmondásosak a kutatási eredmények, hogy mennyi és milyen alvás számít normálisnak. Az ellentmondások fő oka az, hogy a kutatások túlnyomó többsége fehér bőrű, legalább középfokú vagy magasabb végzettségű szülők gyerekeinek alvásával, helyesebben ezeknek a szülőknek az elvárásaival foglalkozott, és csak az utóbbi tíz évben merültek fel egyre inkább evolúcióbiológiai és antropológiai szempontok. Evolúcióbiológiai szemponton azt értjük, hogy az alvás jelenségét a biológiailag normális viselkedés megfigyelésével és értelmezésével, ésszerűségének megfejtésével kezdjük, antropológiai szemponton pedig azt, hogy ezeket a vizsgálódásokat nem az úgynevezett nyugati kultúrára korlátozzuk, hanem más kultúrákban is végzünk megfigyeléseket, valahogy közelítve így ahhoz, hogy az emberekre általánosan jellemző alvási jellegzetességeket keressünk. Ezen a ponton pedig rögtön érdekes megfigyeléseket tehetünk azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán hol és mit tekintenek alvási problémának!
A cikk második része: https://hellobaby.hu/fokuszban-az-alvas-2-resz/
A cikk a HelloBaby! magazinban jelent meg! Légy Te is előfizetőnk!
