Folyik az orra, nem kap levegőt, aztán már étvágya sincs, esetleg lázas, fáj a torka, sírdogál, nyűglődik egész nap. A felső légúti tünetek szinte minden gyereket és felnőttet meglátogatnak egy évben többször is. Tudjuk, hogy nem súlyos, de nagyon utáljuk.
Szakértő: W. Ungváry Renáta LBLC Laktációs Szaktanácsadó
Bár a köznyelvben azt mondjuk rá: megfázott, a valóságban ennek a meglehetősen gyakori betegségnek nem sok köze van a hideghez. Legfeljebb annyi, hogy a több száz lehetséges vírus közül, amely felső légúti tünetekkel járó fertőzést okoz, némelyik inkább a hideg, mások inkább a meleg évszakban terjednek. A tüneteket ugyanis többnyire vírusok okozzák: az esetek körülbelül felében rhinovírusok (százféle altípussal), enterovírusok, adenovírusok, influenza vírusok és parainfluenza-vírusok, RSV vírus és így tovább.
Mennyi ideig tart?
Jellemzően három-négy napig tart a kezdeti szakasz, amikor a tünetek fokozatosan rosszabbodnak, egy-két napig tart a legkellemetlenebb szakasz, majd további 3-4 napot vesz igénybe a fokozatos javulás. Vagyis összességében hét-tíz napig tart, akár kezeljük, akár nem. Akárhonnan nézzük, ártalmatlan, jelentéktelen betegségről van szó, ám a tünetek kellemetlenek, s mivel nagyon könnyen tovaterjed cseppfertőzés útján, meglehetősen komoly gondokat okoz munkahelyi, iskolai mulasztások miatt. A náthás, köhögő gyereket nem kellene közösségbe vinni, mert ott biztosan végigfertőzi az egész társaságot. Így aztán a beteg gyerek akkor is munkahelyi hiányzást jelent a szülőnek, ha ő maga nem beteg.
Lehetőleg ne használj gyógyszereket!
Nehéz ellenállni a kísértésnek! Olyan világban élünk, amikor egyszerűen szokás bevenni valamit, ha bajod van. Hát még, ha a gyereknek van baja! Talán hagyjuk szenvedni? Ám a vírusos felső légúti megbetegedések ellen árusított, nem vényköteles szerek többsége a kutatások szerint hatástalan, illetve hatékonyságukra nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték. Állítólagos hatékonyságuk sokkal inkább azzal függ össze, hogy a megfázás magától is meggyógyul. Közben azonban a gyógyszertárak és drogériák polcai roskadoznak a köhögés elleni szerektől, a meghűlést kúráló szirupoktól, tablettáktól és instant poroktól, az állítólagos immunerősítőktől. Olyan hatalmas a vásárlói igény ezekre a szerekre, hogy a gyártók mindent el is követnek, hogy újabbakkal és újabbakkal rukkoljanak elő.
Gyakori a túladagolás – ezt kerüld el!
A gyerekeknek adott megfázás elleni szerekkel kapcsolatban azonban még egy súlyos szempont felmerül azon túlmenően, hogy magának a megfázásnak a gyógyítására alkalmatlanok: kiderült, hogy a hat éven aluliaknál a sürgősségi betegellátó osztályra kerülésnek egyik jelentős oka ezeknek a gyógyszereknek a túladagolása, helytelen adagolásából fakadó súlyos állapot. Egy kutatás kimutatta, hogy csupán az ilyen szereket használó szülők harminc százaléka alkalmazza helyesen az adagolási előírásokat! A Pediatrics című szakfolyóiratben 2015-ben megjelent elemzés szerint az Egyesült Államokban túlgyógyszerezés miatt sürgősségi ellátásra szoruló gyermekek 32,9 százaléka paracetamol (láz- és fájdalomcsillapító), 27,5 százaléka megfázás elleni szerek, 15,7 százaléka ibuprofen (láz- és fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő) túladagolás miatt kerül kórházba. Nem meglepő, hogy az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia hat éves kor alatt egyáltalán nem ajánlja a megfázás elleni vény nélkül beszerezhető szerek használatát: gyógyulás nem várható tőlük, ellenben roppant veszélyesek lehetnek.
Egyáltalán milyen szerek adása merül fel, és miért célszerű kerülni használatukat?
– Antibiotikumok: bár a megfázást vírusok okozzák, még mindig gyakran kap rá antibiotikumot gyerek és felnőtt egyaránt. Ez jelentős mértékben hozzájárul az antibiotikum-rezisztencia jelenségének kialakulásához, vagyis ahhoz, hogy a gyógyszerek akkor sem hatnak, amikor már valóban bakteriális fertőzésről van szó.
– Köhögés elleni szerek: a köhögés természetes védekező mechanizmus, arra való, hogy eltávolítsa a légutakban a gyulladás következtében termelődő váladékot. Túladagolásuk veszélyes mellékhatásokkal jár, hatékonyságuk nem igazolt.
– Illóolaj tartalmú “légzéskönnyítők”: bár a közérzetet talán kismértékben javítják, kicsiknél, akiknél a légutak még szűkek, a fokozott váladéktermelés miatt éppenséggel ronthatja a légzés hatékonyságát.
– Nyálkahártya duzzanatot csökkentő szerek (ephedrines, pseudoephedrines orrcsepp): hatékonyságukat nem igazolták gyerekeknél, de a tartós használat mellékhatásai súlyosak lehetnek.
– Óvakodj a legújabb csodaszerektől! Nagy valószínűséggel merő pénzpocsékolás a bevetésük.
Megjelent a HelloBaby! magazin korábbi számában. Legyél Te is előfizetőnk!
