Vajon hogyan tehetjük ellenállóbbá, erősebbé gyermekeinket? – minden szülőt foglalkoztat ez a fontos kérdés.
Csörgő Andrea írása
A gyógyszertárak és drogériák polcai tele vannak vitaminokkal és táplálék kiegészítőkkel, amelyek azt ígérik, egészségesebbé teszik gyermekünket. De vajon mik a tények? Mi a hatásos? Kell-e egyáltalán erősíteni a gyermekek immunrendszerét?
Dr. Lakos András infektológus, a fertőző betegségek szakorvosa talán sokak számára meglepő választ ad erre a nap mint nap elhangzó kérdésre:
Márpedig egy kiló koszt meg kell enni!
Dr. Csányi Vilmos etológusnak tulajdonítják azt a közismert mondást, hogy napi egy kiló koszt meg kell ennie a kisgyermeknek ahhoz, hogy jól működjön az immunrendszere. Ha a mennyiség talán túlzás is, a lényeget valóban egyre több kutatás igazolja: a túlságosan steril, túlságosan tiszta környezetben felnövő gyerekek hajlamosabbak az allergiás betegségekre, az asztmára. Ezt számos szakember azzal hozza összefüggésbe, hogy az immunrendszer, érésének kritikus szakaszában, nem találkozik elegendő kihívással, így nem megfelelő irányban fejlődik.
Számít a születés is
A császármetszések arányának aggasztó növekedése miatt, és azért, mert az újszülöttek többsége nem kerül a szülést közvetlenül követően hosszabb időre bőrkontaktusba az anyával vagy az apával, majd sokan rutinszerűen tápszert kapnak az első életnapokban, a védekezőképességet döntően befolyásoló bélflóra összetétele sem a kívánatos irányban alakul. Ez a legújabb kutatások szerint később már nehezen módosítható kedvező irányban, az időnként kétségtelenül szükséges antibiotikum kúrák pedig szintén csapást mérnek a velünk élő hasznos baktériumokra.
Ezért valóban hasznos immunerősítő lépés lehet, ha probiotikum készítmények segítségével gondoskodunk a bélflóra regenerációjáról is.
A kisgyermeknek ezen a téren is érésre van szüksége
A szervezet védekezőképessége is, más képességekhez hasonlóan, lassan, évek alatt épül fel. 10-12 éves kor körül éri el a felnőttekre jellemző érettségi szintet, addig évente több fertőzésen esnek át gyermekeink. Ezeket úgy is felfoghatjuk, mint az immunrendszer érését, hatékonyságát elősegítő “gyakorlatokat”. Az évente 8-12 alkalommal lezajló fertőzés még normálisnak tekinthető.
Mit tehetünk a közösségbe járó kisgyermekek immunvédelméért?
Nincs teendő – tudtuk meg dr. Lakos András infektológustól. – A bölcsőde zsúfoltsága és higiénés állapota alapvetően befolyásolja az oda kerülő gyermekek sorsát. Minél fiatalabb, amikor megkezdi, annál nagyobb a kockázata, hogy “füles” lesz, emiatt újabb és újabb antibiotikum-kezelések következnek. A középfülbe hatékony koncentrációban nem jut el az antibiotikum. Így kiválogatódnak a leggonoszabb, legrezisztensebb kórokozók, és a frissen bekerülő, még gyenge immunitással rendelkező gyermekek ezekkel fertőződnek meg. Gyakran a gondozók is kórokozó-hordozók.
Az egyetlen jó tanács: minél később adjuk bölcsibe a kicsiket, sőt, ha lehet, hagyjuk ki a bölcsődét, és várjuk meg, amíg óvodáskorúak lesznek.
Az egymásba érő légúti fertőzések esetén indokolt az immunológiai kivizsgálás.
Érezze magát biztonságban!
Mi, felnőttek is ismerjük azt a jelenséget, hogy túlhajszolva a munkahelyen, vagy akár otthon, a végsőkig kihasználva erőtartalékainkat, könnyebben válunk betegségek célpontjává. Ugyanígy meggyengítheti a közösségbe kerülő kicsik egészségét a változó környezet, az új gondozó személye okozta izgalom, esetleg félelmek.
Különösen az esti, lefekvés körüli szertartásra érdemes több időt szánni.
Immunerősítés szoptatással
Az immunglobulinok mellett számos immunológiailag aktív komponens található meg az anyatejben, melyek mind-mind segítik a csecsemő és kisgyermek védekezését. Ez a jótékony hatás akkor is érvényesül, ha a gyermek már csak napi 1-2 alkalommal szopik, vagy éppen csak éjjel. Emiatt sem célszerű éppen bölcsőde vagy óvodakezdéskor elválasztani a gyermeket. Ha ilyenkor megmarad a szoptatás nyújtotta bensőséges kapcsolat és biztonságérzet, ez támogatja a kicsit a sok változás miatt amúgy megterhelő helyzetben.
A témában ajánljuk még:
