Az otthonában nevelkedő csecsemőt élete első hónapjaiban általában az anya gondozza. Egymásra hatva, kölcsönösen alakítják ki napirendjüket, a legharmonikusabban úgy, hogy a csecsemő megtanulja jelezni szükségleteit, az anya megtanulja a jelzések jelentését és a kielégítés módját.
Szerző: Czeglédi Emese kisgyermeknevelő, Pampalini Bölcsőde
A csecsemő fiziológiai szükségletei az élet biológiai ritmusát követve egy-egy napon belül általában szabályos rendszerességgel lépnek fel, ezért alapvető követelmény, hogy a szükségletek kielégítése is ezt a ritmust követve, állandó rendszerességgel történjék. Harmonikus körülmények között így alakul ki a csecsemő és az anya napirendje.
Tevékenységek és ritmus
Az élet ritmusa által meghatározott, szabályosan betartott napirend nemcsak a csecsemő szükségleteinek rendszeres kielégítését biztosítja: megkönnyíti a gyermek számára a megszokást, az alkalmazkodást, fokozza biztonságérzetét és nyugalmát. A napirend nagyon fontos a gyermekek egészséges fejlődéséhez. A kiszámíthatóság és a biztonság a legfontosabb a kisgyermek számára és ez a napirendben nagyon jól érvényesül. Kell, hogy tudja, mi mi után következik, ez az alap számára ahhoz, hogy jól érezze magát, hiszen tudja, mi vár rá a következőkben.
napirendjéhez annak érdekében, hogy minél zökkenőmentesebb lehessen a beszoktatás.
Fix és rugalmas
Ez megkönnyíti a mindennapokat. A bölcsődében több – általában 10 – azonos korcsoporthoz tartozó, hasonló szükségletekkel rendelkező gyermek van egy csoportban. Akár egymáshoz hasonló, akár egymásétól eltérő napirend szerint éltek otthon, a bölcsődében a felnőttnek egyidejűleg több gyermek szükségleteinek kielégítéséről kell gondoskodnia.
Rugalmas abban a tekintetben, hogy befolyásolják az évszakok, az időjárási körülmények, a gyermekek igényei, az életkor szerinti összetétel. Ezért igen komoly feladatot jelent a gyermekintézmények szakemberei számára a közösségbe kerülő gyermek napirendjének kialakítása. Ezt nagy vonalakban már az őszi beszoktatás ideje alatt szükséges kialakítani, a gondozónői munkarend azonban csak akkor alakul ki végleges formában, amikor a csoport gyermeklétszáma már teljes. A beszoktatás ideje alatt pontosan figyelni kell az egyes gondozási műveletekre fordított időt, s amennyiben az így kikísérletezett napirend kielégítőnek bizonyul, a továbbiakban ehhez kell alkalmazkodni.
A bölcsődékben általában a következőképpen alakul a napirend:
Érkezés. A gyermekek folyamatosan érkeznek, a kisgyermeknevelő tájékozódik a szülőtől az előző napi és éjszakai eseményekről, majd szabad játéklehetőséget biztosít a gyermek számára.
Reggeli. Kézmosás után a csecsemők ölben, a kisgyermekek asztalnál ülve reggeliznek, családias, oldott légkörben. Figyelni kell arra, hogy időben érkezzünk, mert a reggeliztetést nem szabad megzavarni. Reggelente a legtöbb gyermeknek idő kell ahhoz, hogy feloldódjon, de a többi gyermekre is tekintettel kell lenni, mert ha reggeli közben a kisgyermeknevelő a később érkezett gyermekek átvételével foglalkozik, az megzavarhatja a csoport többi tagját. Az átadóban a gyermeknek a jelével ellátott öltöző szekrénye van, ahol a váltóruhái tárolhatók. Szülőként a mi feladatunk, hogy átöltöztessük a gyermeket, majd bekísérjük a csoportba. Fontos, hogy ez a kis időszak róla szóljon, hisz nehéz lehet az elválás.
Előfordulhat, hogy a már beszokott gyermek is hangos sírásba kezd, de akkor se vigasztaljuk sokáig; a csoportban rövid időn belül meg nyugszik. A reggeliztetés gondozási sorrendben történik, ami azt jelenti, hogy először a legkisebb gyermek kap reggelit, majd sorban a többiek. A reggeliztetés a következőképpen történik. Az asztal asztalterítővel való leterítése után a gyermekek megkapják a tányért, bögrét és a szalvétát. A terített asztalnál mindenki megkapja az innivalót, egy kis tányéron az asztal közepére teszik az ennivalót, pl. a sonkás kenyeret (egyel többet, mint ahányan vannak), és ők elveszik maguknak. A legkisebbek életkoruknak megfelelő állagú ételt kapnak. Akit kanállal kell etetni, azt kétkanalas módszerrel eteti a kisgyermeknevelő, vagyis a kicsi is kap egy kanalat, így megpróbálhatja egyedül az étkezést.
Ha a gyermek befejezte a reggelit, megtörli a száját, kidobja a szalvétát és mehet játszani. Aki repetázni szeretne, csak szól, és már kapja is az enni- vagy innivalót. Ha valaki nem kéri, nem erőltetik, hanem kedvesen megkérik, hogy egyen még egy kicsit, de ha nem kér, felállhat az asztaltól.
Reggeli után következik a szabad játéktevékenység. Ebben az időszakban kerül sor a gondozási feladatokra is (pelenkázás, bilizés, önálló vécéhasználat). A szobatisztaságra nevelés úgy folyik a bölcsődében, hogy megadják a lehetőséget a gyermeknek arra, hogy ne a pelenkába végezze a dolgát. Van, akit motivál a kis vécé vagy a társai önállósága, de van, aki 3 évesen sem hajlandó áttérni a pelenka nélküli életre. A kisgyermeknevelő néha megkérdezi, hogy van-e kedve bilizni, de ha nemmel válaszol, akkor nem erőlteti. Ha viszont igen a válasz és sikeres a bilizés, megdicséri a gyermeket.
A délelőtt folyamán a gyermekek számára- az időjárástól és az évszaktól függően biztosított a szabad játékválasztás lehetősége a csoportszobában vagy játszóudvaron. A kisgyermeknevelő a gyermekek részéről önkéntesen választott, egyéni érdeklődést figyelembe vevő, fejlesztő hatású programokat kínál, melyek elősegítik a kisgyermek testi, értelmi, érzelmi és szociális fejlődését – játékos torna, alkotó tevékenység, mese, ének, mondóka, vers stb.
Tízórai. Ez általában valamilyen 100 %-os gyümölcslé. Azért nem tartalmasabb a tízórai és azért nem gyümölcsöt kapnak a gyerekek, mert úgy eltelítené a gyomrukat, hogy valószínűleg kevesebbet ebédelnének. A tízórainál ismét kapnak egy szalvétát, majd megkapják az innivalót. Aki nem jön az asztalhoz, azt később megkínálják, vagy oda viszik neki, ahol játszik, mert az elmélyült játékot nem szabad megzavarni. Ha megvolt a tízórai és az idő is engedi, akkor lehet készülődni az udvarra. A kicsik imádnak az udvaron lenni, így ritkábban igénylik a kisgyermeknevelő jelenlétét a játékban. Motoroznak, homokoznak, szaladgálnak, csúszdáznak, vagy épp autókat néznek, bogarakat keresnek.
Ebédhez készülődés. A kisgyermeknevelő a gyermekek nevelését-gondozását mindig ugyanabban a sorrendben végzi, autonómiájuk tiszteletben tartása mellett, önállóságukat segítve. A legkisebbeket gyakran hamarabb meg is ebédelteti, hogy az udvaron kellőképpen elfáradt gyermekek időben ágyba kerülhessenek. Ebédnél leginkább főzelékeket vagy rakott ételeket kapnak a bölcsisek, valamilyen húsos feltéttel. Nagyon fontos, hogy a szervezetük minden fontos vitamint, fehérjét, zsírt, szénhidrátot megkapjon, mert ezek elengedhetetlenek az egészséges testi és szellemi fejlődéshez. A főétel után mindig idényjellegű gyümölcsöt következik, és persze víz. Ekkor is van lehetőség a repetára, amit természetesen a gyermekek ki is használnak, ha olyan étel van, amit nagyon szeretnek. Nagyon aranyosak, ahogy együtt ebédelnek. Nem kell megijedni, ha otthon nem eszik meg valamit a gyermek, mert lehet, hogy a a bölcsődében meg fogja. A csoport hatására fejlődik személyisége, változnak az étkezési szokásai is.
Ebéd után jön az alvás, pihenés. A gyerekek leveszik a cipőjüket, a nagyobbak önállóan, a kicsik segítséggel, és lefekszenek aludni. Az alváshoz magukkal vi- hetik az otthonról hozott játékot, alvást segítő holmit. Általában nagyon hamar elfáradnak és szinte kivétel nélkül átalusszák a délutánt. A szobatiszta gyermekek már nem kapnak pelenkát, csak az édesanya kérésére. Ha valamelyik gyermeknek különleges elalvási szokásai vannak, amelyek megoldhatók a bölcsődében, abban is partnerek a kisgyermeknevelők (pl. van, akit simogatni kell elalvás előtt). 1,5-2 órát szoktak aludni a gyerekek.
Ébredés után, még uzsonna előtt pisilnek, kezet mosnak, fésülködnek. Ebben is önállóságra tanítják őket, így a legtöbb csöppség már egyedül birkózik a szappan használatával. Uzsonna után lehet hazavinni a gyermekeket. Általában fél négykor már sorban állnak a szülők, de fontos lenne ilyenkor is, hogy várjuk meg az uzsonna végét és egyesével menjünk a gyermekekért. Mindig kérdezzük meg a kisgyermeknevelőt arról, hogy milyen volt a nap, és a kicsinél is érdeklődjünk, hogy érezte magát, mennyit evett, kivel játszott stb., mert ezzel megerősítjük, hogy odafigyelünk rá. Ha a gyermek nem akar nyilatkozni, akkor hagyjuk, és majd elmondja magától, ha úgy gondolja. Amennyiben még nem tud beszélni, akkor is kérdezzük meg, mert az érzéseit ki tudja fejezni. Jó, ha a családi életében is a gyermekek napirendje köré szerveződnek az otthoni tevékenységek.
A bölcsődei napirend egyszerű, a kisgyermekek számára könnyen kiismerhető. A játéktevékenység, a gondozási műveletek rendszeresen ismétlődnek, ami segíti az alkalmazkodásukat.
Ahogy említettük: a biztonságérzet szempontjából fontos az állandóság és a folyamatosság, a gyermek igényeinek, szükségleteinek kielégítése. A gördülékeny napirend ráadásul sok hasznos időt szabadít fel, ami
aktív alkotó játéktevékenységgel tölthető.
