A világjárvány kitörése óta, eltelt 1 év. Ez alatt az egy év alatt, az emberek megtanultak együtt élni vele és a megváltozott helyzettel, mely mindenre kihat! Nem csupán a maszk hordás és a
fertőtlenítés az, amire figyelünk, hanem az élet minden területén változtak a szabályok. Így van ez a várandósággal is és a szüléssel is.
Szerző: Chonjo Diana Bernadett Nemzetközi babamasszázs-oktató, csecsemő és gyermek szakápoló
Riport alanyom Vivien, aki a világjárvány első hullámában volt várandós, majd ezt követően a
második hullámban született meg a kislánya Boróka természetes úton.
Vivien először is gratulálok a már nem is olyan picike lányodhoz, hiszen most már 6 hónapos. A
várandóságod kiderülése után gyakorlatilag a világ ledöbbent, hisz egy világjárvány kialakulása
indult el. Hogyan fogadtad ezt, ebben a felhőtlen örömben? Megijedtél, vagy még fel sem fogtad,
hogy mi történhet veletek?
Első terhességem lévén, a kezdeti időszakban még nem tudtam mi mindennel kell majd szembe
néznünk az előttünk álló kilenc hónapban. Természetesen (mivel január elején derül ki, hogy
kismama vagyok) az első hetekben az óriási izgatottság mellett az egyre nagyobb kérdőjelek is
sokasodni kezdtek, hiszen februárban kezdődtek a szigorítások.
Milyen óvintézkedéseket vezettetek be? Hogyan jártatok kivizsgálásokra?
Emlékszem, hogy az első ultrahangok során még minden a megszokott formában zajlott, így még
párommal együtt hallhattuk először Boróka szívhangját, s szerencsére még a 12. heti genetikai
ultrahang részleteit is közösen hallgathattuk meg. Ezután azonban sok minden megváltozott…
Volt olyan lehetőség, amit a pandémia hozott a vizsgálatok terén?
Márciustól a további vizsgálatokon már csak egyedül jelenhettem meg. Természetesen egyet kellett
értenem a változtatásokkal, hiszen a saját érdekeimet is szolgálta.
Szintén védelmemben történt, hogy a védőnői találkozók is maszkban, a legnagyobb óvatossággal
zajlottak. Ez azért a harmadik trimeszterben a nyári hőség közepén nem mindig volt kellemes.
Meddig dolgoztál? Nálad a home office szóba jöhetett? Férjed munkája hogyan alakult? Ő
otthonról dolgozott, vagy be kellett járnia?
A munkahelyem szintén nagyon támogató volt.
Májusig dolgoztam, azonban márciustól jobbnak láttam, ha feladataimat home office-ból látom el.
Szerencsésnek mondhatom magam, hogy a munkám jellegéből adódóan ezt megtehettem. A férjemnek eredetileg is több volt az itthonról végezhető feladata, ő is csak akkor ment el találkozókra, ha elkerülhetetlenné vált.
A családdal, barátokkal a kapcsolattartás megoldható volt? Biztos nehéz volt az első karantén
időszaka, hisz ez egy új tapasztalás volt mindenki számára. Te hogyan viselted ezt lelkileg?
Nehéz volt megélnem, hogy a társas kapcsolatainkat minimalizálnunk kellett. Mindenki megértően és
együttműködően állt a dologhoz. S szerencsére a nyár hozott némi feloldozást ebben, mivel a
szabadtéri események lehetőséget adtak arra, hogy mégiscsak meg tudjuk élni ezt a hatalmas
boldogságot a hozzánk közelállókkal.
Nehéz volt, hogy közben minden változott.
A szülés várható időpontjának időszakára tették ugyanis a szakemberek a járvány második hullámának kezdetét.
Természetesen ezt januárban még nem így képzeltem én sem el, de igyekeztem mindig a
jelenben maradni és arra fókuszálni, hogy most ez a feladat, ezt kell megoldanunk, a rendelkezésre
álló lehetőségekkel.
hogy egészséges vagyok, a babám is az, így minden rendben lesz.
Nagyon fontosnak tartottam, hogy mentálisan megerősítsem magam és arra fókuszáljak, milyen jó a
rosszban, hogy a világ lassulása egybeesik azzal, hogy a terhességem második szakaszában, én
magam is el tudjak kezdni befelé fordulni.
Nagyon tudatosan igyekeztem figyelni arra, hogy a tényezők instabilitása ne legyen hatással a hétköznapjainkra.
Aztán jött a nyár vége és készülődtél Boróka érkezésére. Úgy tudom kicsit még váratott is magára,
hiszen tovább maradt bent. A szülés miben lett más a világjárvány miatt?
A szülésznőmmel ahogy említettem sajnos személyesen pár perc állt rendelkezésünkre. A pandémia
előtt elképzeltem, hogy az ő szerepe meghatározó lesz, s ugyan az is volt, nehéz volt megélni, hogy
személyes kontaktus hiányában a saját magamba vetett bizalmamra kellett mindinkább alapoznom.
Kislányom augusztus 19-én jött világra, s az ezt megelőző hetekben szó volt arról, hogy a Klinikán is
szigorítások léphetnek életbe. Az egyetlen, amitől talán igazán féltem, hogy emiatt a férjem nem
lehet mellettem amikor eljön a nagy napunk. Elmondhatatlan öröm volt számomra, hogy annak
ellenére, hogy érkezésnél még nem maradhatott velem, a szülőszobára már bejöhetett és együtt
élhettük meg ezt a csodát.
látogatókat a következő napokban.
De ezt is úgy éreztem, a minimum, amit megtehetünk, hogy vigyázunk egymásra. A pozitív hozadéka az volt, hogy azon anyukákat, akiknél komplikációmentesen zajlott a szülés, 2 nap múlva haza is engedték. Ezzel is csökkentve a kockázati tényezőt.
Összességében csodálatos élmény volt, s ahogy a szülést levezető doktornő mondta egy „nem
könnyű első szülés” után, amit a vírus több ponton változtatott meg, mégis azt mondhatom, hogy
tényleg csak a jó élményt hoztuk haza magunkkal.
A hazamenetel után milyen lehetőségeitek voltak? Kaptál segítséget bárkitől is? Voltak nehézségek
az elején?
A hazaérkezést követőén édesanyám pár nap erejéig velünk volt. Ez mind fizikálisan, mind pedig
lelkileg nagy segítség volt. A tejem nehezen indult be, az első pár hétben voltak nehézségeink, de egy
laktációs tanácsadótól kaptunk segítséget. Hálás vagyok, amiért ő a pandémia idején is a perzselő
nyári melegben, maszkban is rendelkezésünkre állt.
Boróka hamarosan fél éves, s 100%-ban anyatejes baba, melyet részben neki köszönhetünk.
Sajnos a védőnői segítséget így mellőznünk kellett, de volt és van a környezetemben olyan, aki nélkül sokkal nehezebben éltem volna meg bizonyos helyzeteket. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy kaptam és kapok támogatást egy egy akár máig új helyzetben.
De mindez számomra is egy nagyon izgalmas utazás jelenleg is.
Mikor jött szóba a babamasszázs? És miért pont ez volt az, amit fontosnak tartottál?
A környezetemben volt alkalmam anyukákkal beszélgetni, akik már korábban meséltek a
babamasszázs jótékony hatásairól. Még mielőtt Boróka megfogant, tudtam, hogy ha egyszer
kisbabám lesz, szeretném majd megélni vele ezeket a közös pillanatokat.
Legyenek olyan pillanatok amikor kizárunk mindent és mindenkit és csak rá figyelek, megadva neki azt a törődést, amit szeretnék.
Mit adott a babamasszázs ebben a helyzetben? Másban is segített, vagy csak a kényeztetés
fájdalomcsillapítás okán kezdtétek el a megtanulását?
Nagyon hittem abban, hogy az érintésem meg tudja nyugtatni a babámat. Amint magamhoz
ölelhettem ez be is bizonyosodott.
A Babalansztól azonnal támogató hozzáállást és értő figyelmet kaptunk amikor megkerestem őket a témában. Nagyon fontos volt számomra, hogy az egyébként szenzitív időszakomban nyitottan fordultak felém a témában. Tehát számunkra a kényeztetés és fájdalomcsillapítás mellett, megadta a közelség élményét, ami testileg és lelkileg is pozitív hatással volt rám és Borókára egyaránt.
A babamasszázs által miben lett más a kapcsolatotok Borókával? Milyen pozitív hozadéka volt az
oktatásnak?
Beépítettük a napi rutinba és fürdés előtt mind a mai napig alkalmazzuk. Ezáltal rendszerességet is
kaptunk általa. Segít ráhangolódni az esti órákra. Boróka későn alszik el, s ez a kezdeti időszakban
hosszú sírásokkal is társult. Sosem fogom elfelejteni, hogy mennyire nehéz volt, hogy nem tudok
segíteni neki. Rettenetes érzés volt a tehetetlenség. 3 hetes volt, amikor a babamasszázst elkezdtük
tanulni és alkalmazni, s pár hét után már tapasztalható volt a változás.
A masszázs fix pontja lett a napunknak és az elcsendesedésnek, a relaxációval és a csendes zenével
pedig megérkezik a nyugalom. Szépen lassan elmúltak az esti sírások, s ugyan még most is sokáig
ébren van, sokkal kiegyensúlyozottabban telnek ezek az órák az elalvásáig. Határozottan úgy
gondolom, hogy a masszázsnak is köszönhetjük ezt a változást.
A második hullám sem teremtett egyszerű helyzetet! Az ember végre a családjával tartaná a
kapcsolatot folyamatosan, de közbeszól a pandémia. A család és a barátok megértették ezt a
megváltozott helyzetet és hogy most nincs szoros kontakt, noha mindenki a kis Boróra lenne
kíváncsi?
Nagyon kiváltságosnak érzem azt, hogy ez a mások számára nehéz időszak, számunkra életünk
legszebb ajándéka, legnagyobb kalandjának kezdete. Sok szempontból könnyebb megélnünk, mert
minden nap történik így is valami csoda.
A legnagyobb nehézség számomra az egészben az, hogy a barátokat, családtagokat nélkülöznünk kell.
Igyekszünk tudatosak lenni, bár bevallom egyre nehezebben megy. Férjem édesapja például, korából
adódóan eddig egyszer láthatta Borókát. Szívfacsaró, ha csak rágondolok, lehet már elé szalad Boróka
mire minden kétségünk szertefoszlik végre a covid után. Voltak nehezen kivitelezhető események a
mi életünkben is, olyanok, ahol kompromisszumot kellett kötnünk, de azt gondolom, ha már eddig
sikerült mindenkinek jól kezelnie az adódó nehézségeket, most már csak azért is megoldjuk! És
remélhetőleg hamarosan túl leszünk rajta.
Folytatás következik!
Érintés a kezdetektől babamasszázzsal.
Ajánljuk még a témában:
