„Mi értelme van egy babával angolozni?” „Teljesen felesleges időpocsékolás, úri felvágás.” „Egy ilyen kicsi gyerek inkább játsszon, tanuljon meg először magyarul.” „Ne lepődj meg, ha a végén az anyanyelvét sem tudja majd.”
Ezek a kijelentések nem ritkák, amikor a korai nyelvoktatásra, baba angolra terelődik a szó. Rengeteg ilyen mondattal kell szembesülnie azoknak a szülőknek, akik úgy döntenek, hogy ők bizony szeretnék minél korábban megismertetni kisgyermeküket az angol nyelvvel, akár úgy is, hogy maguk is csak minimális szinten beszélik azt.
Szerző: Fürész-Mayernik Melinda gyermek-nyelvoktatási szakértő
Angol Kalauz program alapítója
Amíg a külföldön élő családoknál és ott, ahol a szülők anyanyelve nem azonos, elfogadott dolog, hogy a gyermekhez két nyelven szóljanak, miért tartják még mindig károsnak, amikor valaki Magyarországon teszi ezt egy tanult nyelven?
Nyelvelsajátítás és nyelvtanulás – Mi a kettő között a különbség?
A szakemberek a 10 év alatti és 10 év feletti tanulók nyelvi fejlesztését külön kifejezéssel jelölik, így az előbbit nyelvelsajátításnak, utóbbit nyelvtanulásnak hívjuk. Ezért nem szerencsés a nyelvoktatás, tanítás, tanulás szavak használata, amikor kisgyermekekről beszélünk. Ezek a szavak ugyanis egyet jelentenek a legtöbb ember fejében azzal a képpel, hogy a kicsik egy helyben ülve, magolva, kényszer alatt, könyvből és füzetből, iskolaszagúan ismerik meg a nyelvet. Pedig ez közel sem így van. A babák és a kisgyerekek az idegen nyelvet ugyanúgy „tanulják”, mint ahogyan az anyanyelvüket is: természetesen, észrevétlenül, mondókákon, dalokon és ölbeli játékokon, tevékenységeken keresztül. A gyermek a szülői minta alapján kezdi használni a nyelvet, először csak megfigyel, később utánoz és végül önállóan is képes mondatokat alkotni. Ezt a folyamatot hívják a szakemberek nyelvelsajátításnak, ami egy spontán folyamat. A kicsik nem keresnek összefüggéseket, azáltal, hogy sokat hallják a nyelvet, „felszedik” azt és automatikusan használják arra, hogy megértessék magukat.
Ezzel szemben a 10 év feletti tanulók a nyelvet már „magolják”. Akaratlanul is összefüggéseket keresnek, fordítanak, elemzik a nyelvtani szabályokat, az iskolában szófajokat és mondatrészeket kell felismerniük és mondatokat összerakniuk. Gyakran gátlásosak, amikor meg kell szólalni, inkább nem mondanak semmit, nehogy véletlenül rosszul fejezzék ki magukat az idegen nyelven.
Miért érdemes minél korábban elkezdeni gyermekünk idegen nyelvi fejlesztését?
• A minél korábbi kezdéssel elkerülhető az akcentus, hiszen az újszülött bármely nyelv hangkészletének elsajátítására képes, nem tesz különbséget a nyelvek között, azt/azokat a nyelveket fogja használni, amelyeket a környezetében hall.
• Pozitív attitűd alakul ki a nyelvek iránt: szívesen fog idegen nyelven beszélni, sőt más nyelveket is könnyebben tanul majd.
• Egy új kultúrát ismerhetnek meg, empatikus készségeik is fejlődnek.
• A gyerekek számára ez játék, észrevétlenül sajátítják el a nyelvet: a szülővel együtt vagy akár idegen nyelvű játszócsoportokban közös élményeken keresztül, mókázva.
• A gyerekeknek nincsenek gátlásaik, bátran meg mernek szólalni, nincs rajtuk nyomás, nem kell megfelelniük semmilyen elvárásnak.
• A tévhitekkel ellentétben az anyanyelvi fejlődést is segíti. Illetve támogatja a kreativitás, problémamegoldó képesség fejlődését is.
Az életkor szerepe
Arturo Hernandez, a Houston-i Egyetem pszichológiaprofesszora The Bilingual Brain című kötetében a kétnyelvűség hatásaival foglalkozik. Véleménye szerint a 2-4 éves életkor az úgynevezett kritikus periódus a nyelvelsajátításában, ami azt jelenti, hogy bizonyos eseményeknek a siker érdekében ebben az életkorban be kell következniük. Ennek oka, hogy az agyféltekék rugalmasságának fejlődése ekkor a leggyorsabb, majd egyre lassul és végül a pubertáskor végére lezárul.
Penfield és Roberts (1959) kanadai orvosok kutatásaiból kiderül, hogy a pubertás kezdetére a beszédfunkcióért és nyelvfeldolgozásért felelős domináns agyi területek rugalmassága elnyeri végleges állapotát, befejeződik az agyféltekék funkcionális specializációjának nevezett folyamat (lateralizáció).
A kutatás alapján, ha a gyermek nem jut elég nyelvi ingerhez, akkor később nem tud nyelvet megtanulni. Bár a kritikus periódus elméletében nem minden kutató hisz, a hipotézist több vadon felnövő gyermek története is igazolja.
Érdekes kutatási eredmény, hogy az „elveszettnek hitt nyelvek” az agyban elraktározódnak, így ha a gyermekkorban hallott nyelvet sokáig nem halljuk, használjuk, később sokkal könnyebben előhívható, hiszen a tudatalattink megőrzi. Ezért is lehetséges, hogy azok a gyerekek, akik több nyelvet hallottak gyerekként, könnyebben tanulnak nyelveket felnőttként.
A kutatók szerint az életkornak a természetes nyelvelsajátítás során van jelentősége, az iskolában sikeresebbek azok a tanulók, akik korán kezdtek ismerkedni egy második nyelvvel. Ami mindenképpen pozitív hozadék, hogy ezek a tanulók nem kötelező tantárgyként tekintenek az idegen nyelvre az iskolában, hanem a kommunikáció eszközeként.
Hogyan segíthetjük a nyelvelsajátítást babáknál, gyerekeknél?
• A játékos angol nyelvi fejlesztésnek akkor van értelme, ha a szülő is és a gyermek is jól érzi magát közben, nem kell magunkat „megerőszakolni”, hogy idegen nyelven szóljunk hozzá, ugyanis ez a rossz érzés átragad a gyermekre. Legyünk játékosak, lazák, természetesek. A gyermek a szülőtől a hozzáállást lesi el. Csináljuk szívesen, énekeljünk átéléssel!
• Hallgassunk együtt angol dalokat, mondókákat! Az anyanyelvi hanganyaggal a saját és gyermeked kiejtésének fejlődését is támogathatod!
• Tevékenységbe, cselekvésbe ágyazottan adjuk át a nyelvet, hiszen a gyermek gondolkodása cselekvésekhez kötődik.
• Az anyanyelv elsajátításához hasonló módon, mondókákon, dalokon és sok-sok játékon, mozgáson keresztül adjuk át a nyelvet!
A korai nyelvi fejlesztés legfontosabb célja, hogy pozitív attitűdöt alakítsunk ki és a gyermek megszeresse a nyelvet. Ne akarjuk direkt tanítani a gyermekünket, nem akadémiai nyelvtudás a cél, csupán megismerni együtt az angol mondókákat, dalokat és kultúrát. Ha a szülő a nyelv szeretetét tudja átadni a gyermekének, ezzel adja a legbiztosabb alapot, aminek segítségével később gátlások nélkül beszélhet majd nyelveket csemeténk.
