A gyermekneurológus válaszol

Dr. Telcs Borbála gyermekneurológus segítségével igyekszünk támpontokat adni a szülőknek, hogy eldöntsék: szakorvoshoz kell-e fordulniuk, vagy elegendő, ha a védőnőjükkel, házi gyermekorvosukkal beszélik meg, mit tapasztaltak.

Szakértő: Dr. Telcs Borbála gyermekneurológus, Sződy Judit írása

Folytatás

Ökölbe szorítja a kezét?

Amennyiben egy kisbaba 3-4 hónapos kor felett gyakran tartja ökölben a kezét, karjait inkább magához húzza, vagy lábait inkább nyújtva tartja, háton sem hajlítja, öltöztetésnél nehéz bebújtatni a kezes-lábasba, az agyi károsodásból fakadó problémára utalhat, ezért mindenképpen neurológiai vizsgálat javasolt.

Tartási, mozgási aszimmetria

Vannak babák, akik ferdén tartják a fejüket, vagy aszimmetrikusan mozgatják végtagjaikat. A fejtartás aszimmetriája sok esetben háton fekve látható, vívó tartáshoz hasonló jelenség. A “repülőzéshez” hasonlóan ez sem betegség, de érdemes leszoktatni róla a kisbabát, hogy ne okozzon maradandó eltérést. Ilyenkor ugyanis deformálódhat a feje illetve tartós kötöttség alakulhat ki. Ha ilyet észlelünk, először is igyekezzünk a másik oldalról csalogatni a baba figyelmét, illetve hasra fordítani őt.

Amennyiben függőleges helyzetben, visszatérően ugyanabba a helyzetbe hozza a baba a fejét (oldalra billenti és fordítja), felmerülhet a háttérben szemészeti eltérés (fénytörési hiba), ezért orvosi vizsgálat javasolt.

A végtagok mozgásának erőteljes aszimmetriája a feszes tónushoz hasonlóan általában négy hónapos kor után tapasztalható.

A kisbabák normális esetben mindkét kézzel egyformán nyúlkálnak a számukra érdekes tárgyak felé, ezért, ha egy csecsemő következetesen csak az egyikkel nyúl, sőt, a másik oldalról kínált játékot is az aktív kezével akarja megfogni, akkor gond van.

Ennek még nincs köze a bal-, vagy jobbkezességhez, ez a hanyagolt végtag kóros működését jelzi.

Normális esetben a kúszó, mászó mozdulatok is szimmetrikus, váltakozó végtagi mozgással történnek, így ha féloldalasan, vagy csak bizonyos végtagok részvételével halad a baba, akkor is felmerül az idegrendszeri károsodás lehetősége.

Ezeknél a babáknál az ok kiderítése mellett fontos a mielőbbi aktív gyógytorna megkezdése.

Karfonat sérülés

A kar és a váll beidegzéséért felelős idegnyaláb a karfonat (plexus brachialis). Ha ezek az idegszálak szülés közben megsérülnek, a baba nem tudja mozgatni az érintett kart. Ez már rögtön megszületés után észlelhető, így az újszülött osztály orvosa biztosan további neurológiai vizsgálatot fog javasolni. A karfonat sérülése igen változó mértékű lehet.

Legszerencsésebb esetben a kar mozgása néhány nap alatt magától javul, de sok esetben tartós kezelés kell ahhoz, hogy minden mozgás helyreálljon.

Jól figyel?

Az érett újszülött már az első órákban képes szemkontaktust fölvenni azzal, aki 20-25 centiméter távolságban fölé hajol. A korai időszakban figyelmük főleg a nagyon kontrasztos felületekre összpontosul, vagyis olyan dolgokat nézegetnek lelkesen, ahol éles határok vannak és nagyon eltérőek a színek (pl. fény-árnyék, bútorok éle, fekete-fehér minták).

Ha hat-hét hetes babánál nem tapasztaljuk, hogy a szemünkbe nézve időnként visszamosolyog, a neki mutatott kontrasztos tárgy nem kelti fel a figyelmét, nem követi a tekintetével, az felveti idegrendszeri vagy látási probléma lehetőségét, ezért indokolt a szemészeti és neurológiai vizsgálat.

Hallásmérés

Ma Magyarországon kötelező az újszülöttek objektív hallásvizsgálata (TOAE, BERA). Ha ebben több alkalommal ismételve eltérés van, akkor további audiológiai vizsgálat szükséges. Ha megfelelő volt a hallásszűrés eredménye, akkor a következőre kell figyelni:

Ha a baba három hónaposan nem játszik dallamosan a hangjával, öt hónapos korában nem keresi a látóterén kívül hangot adó tárgyat, akkor részletesebb hallásvizsgálat szükséges.

Ha ekkor a hallását rendben találják, akkor érdemes neurológushoz fordulni.

Írásunk első részét itt olvashatod: