A genetika fejlődésével egészen elképesztő dolgokra képes a tudomány. Gyakori például a genetikai vizsgálat már a beültetés előtt. De képesek felfrissíteni az anya petesejtjét is.
Összeállította: W. Ungváry Renáta
Kromoszóma vizsgálat
Már Magyarországon is van lehetőség a lombikprogram során a beültetés előtti kromoszóma vizsgálatra. Az osztódásnak indult blasztocitából vett mintát vizsgálják a harmadik és ötödik nap között, anélkül, hogy ez a fejlődő embriót károsítaná. Így a legéletképesebbnek bizonyuló embriót juttatják végül az anya méhébe.
A természetes úton megtermékenyült petesejtek közül csupán néhány jut el a beágyazódásig, és még a beágyazódott és fejlődésnek indult embriók közül sem fejlődik tovább mindegyik.
Az asszisztált reprodukciós eljárások során, vagyis a lombikeljárásban a tapasztalatok szerint még ennél is nagyobb arányban fordul elő beágyazódási probléma és sikertelen terhesség, amely korai vetéléssel végződik. Mint kiderült, az esetek túlnyomó többségében kromoszóma rendellenesség, úgynevezett aneuploidia áll a háttérben. A lombikprogramban részt vevő pároknál a megtermékenyített petesejtek közül azokat ültetik be, amelyek alakilag épnek, egészségesnek tűnnek.
Ám valójában még a ránézésre rendben levőnek tűnő préembriók körében is igen magas a kromoszóma számbeli eltérések aránya.
Amint az a legújabb kutatásokból kiderült, alkalmazását olyankor célszerű fontolóra venni, ha az anya negyven év feletti, ha ismételt vetélések miatt nem jön létre sikeres terhesség, ha a beágyazódás többszöri próbálkozás után sem történik meg, illetve, ha súlyos férfi meddőségi probléma áll a háttérben.
Célszerű lehet a vizsgálat elvégzése bizonyos öröklődő genetikai rendellenességek magas kockázata esetén is.
Ez az eljárás tehát előválogatásnak tekinthető, és jó eséllyel megelőzi a terhesség egy későbbi szakaszában az esetleges terhesség megszakítást – már ha a pár amúgy élne ezzel a lehetőséggel.
Felturbózott petesejtből
Zain Rajani, ez a torontói csöppség a világ első, egészséges újszülöttje, aki az új technikának, az augmentációs IVF-nek köszönhetően fogant a TCART Fertility Partners meddőségi központban.
Dr. Robert Casper, az intézet igazgatója elmondta, hogy az augmentációs IVF eljárásnak az anya fáradt, elöregedett petesejtjeinek reenergetizálása vagyis újraélesztése a lényege. Laparoszkópiás módszerrel kimetszik a petefészek külső részének egy darabkáját, amelyen úgynevezett prekurzor petesejtek, vagyis leendő petesejtek találhatók. Az ezekből kivont mitokondriumokat, a sejt energiatermelő alegységét ültetik be azután az anya petefészkéből származó, érett petesejtekbe, amelyek valósággal újraélednek, energialöketet kapnak az új sejtszervecskétől.
Egy baba-három szülő
1997-ben született a Föld első háromszülős kisbabája, a pennsylvaniai Emma Ott. Foganását a citoplazma transzfernek nevezett eljárásnak köszönheti, amelynek lényege, hogy apja és anyja genetikai alapanyagán kívül egy női donor génjeit is hordozza. Az eljárás az anya mitokondriális DNS-ének hibáját küszöböli ki. (A mitokondrium DNS-t tartalmazó sejtszervecske, a sejt energetikai egysége.) Ezek a hibák lehetnek felelősek bizonyos örökletes betegségekért, például a diabéteszt, egyes szív- és májrendellenességeket szoktak ezzel kapcsolatban említeni, bár az ok-okozati összefüggés még nem bizonyított minden kétséget kizáróan.
Az “idegen” genetikai anyag aránya azonban ennek ellenére alacsony marad, mindössze 0,1 százalék.
Az eljárás tehát egyáltalán nem új, elterjedését azonban többek között bioetikai aggályokra alapozott tiltás akadályozza, így a háromszülős gyermekből ma még nagyon kevés van, mindössze 17, közülük csupán kettőnek a neve kerülhetett nyilvánosságra – ma már mindketten egészséges serdülők.
A módszer hívei csupán hatékony lehetőséget látnak benne súlyos, élettel összeegyeztethetetlen rendellenességek vagy az életet jelentősen megnehezítő betegségek kiküszöbölésére.
Anglia lett az első ország, ahol 2015. február elején legálissá tették a TPIVF-et, azaz a háromszülős lombikbébi eljárást. A döntést azzal indokolták, hogy így megelőzhetőek egyes, valószínűleg a mitokondriális DNS révén öröklődő gyógyíthatatlan betegségek.
Ajánljuk még a témában:
