A mai fogyasztói társadalom olyan elvárásokat, trendeket állít a leendő szülők elé, melyek a természetes fészekrakó ösztönt féktelen fészekrakási lázzá is fokozhatják. Ez a túlfogyasztáson túl pszichésen sincs jó hatással az anyákra és az újszülöttekre.
Szerző: Bojti Andrea klinikai gyermek- és ifjúságpszichológus
Fészekrakás
A várandósság előrehaladtával a kismamákon egyre inkább úrrá lesz a fészekrakási ösztön, ami
természetes és szükséges folyamat; alapvetően a túlélés záloga. Az állatvilágban is megfigyelhető az utód biztonságos környezetének megteremtése. Az ember alkalmazkodott a mindenkori környezeti feltételekhez és azoknak megfelelően rendezi át lakókörnyezetét a baba érkezéséhez. Elődeink számára ez – elsősorban a biztonság megteremtése miatt – létszükséglet volt, mára azonban változott a helyzet.
Felkészülés az anyaságra
Bár hétköznapi értelemben a fészekrakó ösztön megnyilvánulásait a takarítási lázzal, a babaszoba berendezésével és a lakás csinosítgatásával azonosítják, van az egésznek egy sokkal mélyebb pszichológiai aspektusa is. Ahogy a várandósság a végéhez közeledik, úgy érzékelhető a befelé fordulás az anya viselkedésében. Gondolatainak fókusza egyre inkább a születendő gyermekre és a szülésre irányul.
Ez egyfajta módosult tudatállapot, amelyben a nő szellemileg és fizikailag is készül az anyaságra. A lakókörnyezet csinosítása az anyává válás folyamatának a része. Segít a ráhangolódásban.
Babakellékek özönében
Mára óriási iparág épült a babavárás, szülés köré, amely az eladásra összpontosít. A különböző termékek megvásárlására sokféle pszichés eszközzel próbálják meg rávenni a szülőket. Őket pedig egy végeláthatatlanul hosszú lista fölött ülve tanakodhatnak, hogy a felsorolt dolgokat tényleg meg kell-e venniük, és ha igen, akkor mikor és miből.
Mindent megveszünk
Végül nemegyszer szinte egytől egyig beszerzik a babavárás kellékeit, mert félnek az ismeretlentől, mert a gondos szülő ezt is, azt is megveszi a gyerekének, mert nem akarnak kockáztatni, mert most ez vagy az a trendi, és még sorolhatnám a különböző indokokat. Azonban a túl sok babakellék beszerzése és jelenléte a lakásban inkább frusztráló hatású. A tárgyak mindenre megoldást nyújtó marketingüzenete pedig elnyomhatja az anya ösztönös megérzéseit. Kiváló példa erre a kádhőmérő, mint a fürdetés „elengedhetetlen” eszköze. Mintha a szülőnek nem lenne kellő kompetenciája meghatározni a megfelelő víz hőmérsékletét… Ne dőljünk be tehát minden reklámnak – mielőtt a fészekrakó ösztönből kontrollálatlan fészekrakási láz alakulna ki, inkább tájékozódjunk tapasztalt rokonaink, ismerőseink körében, vagy kérjük hozzáértő szakember, például védőnő tanácsát.
Fészekrakási láz helyett
A várandós kismama csak akkor végezzen nagytakarítást, ha valóban örömet okoz neki. Nyugodtan kérjen családi segítséget bármilyen fizikai munkához a lakásban. Csak a legszükségesebbeket vegye meg a babakelengye összeállításakor! Lehet, hogy soha nem lesz szüksége a kiságyra vagy a mellszívóra. Minden ilyen kelléket be lehet szerezni utólag is – akkor, amikor valóban szükség van rá.
Jó tudni!
- Az újszülöttek idegrendszerét könnyen megterheli a túl sok inger. Érdemes tehát a kicsik lakókörnyezetében egyszerűségre törekedni, nem kell a szobájukat játékokkal túlzsúfolni.
- Az első 3 hónapot a 4. trimeszternek is nevezik. Ilyenkor a pihenés, az egymásra hangolódás, lelassulás a legfontosabb.
Mi mindenből lesz szemét?
Bizonyított tény, hogy a kisbabák ökológiai lábnyoma hatalmas. Környezetvédelmi szempontból is végig kell gondolni, valóban szükséges-e megvenni egy adott terméket vagy lehet más alternatívával helyettesíteni (pl. mosható pelenka), esetleg bizonyos kellékeket kölcsönkérni vagy használtan megvenni.
A témában ajánljuk még:
