Az egyik baba azonnal kiereszti a hangját, ahogy világra jött, a másik csak érdeklődve nézelődik. Van, aki sokat szundikál a kiságyban, más szinte folyton kézben lenne, ha ágyba teszik, tiltakozik.
Szerző: Sződy Judit pszichológus
Vajon az első napok viselkedése előre jelzi, milyen temperamentumú a kisbabánk?
Mindig meglep, amikor a szülészeten ilyen mondatok ütik meg a fülemet: „Jó kisbaba, alig van vele gond!” „Hisztis, mint a nővére!” „Akaratos, nyughatatlan!”
Vajon az egy-két napos baba valóban elárulja már későbbi személyiségjegyeit?
Békés, vagy aluszékony?
Az újszülöttek egy része nem annyira békés, mint inkább aluszékony az első napokban – akár hetekben. Ma már nagyon sok olyan tényező befolyásolja a babák állapotát, amelyek régen nem voltak jelen az életünkben.
– A szülés alatti fájdalomcsillapítás, még az epidurális érzéstelenítés is álmosíthatja a babát, a hatás akár napokig tarthat.
– A császármetszés során kapott spinális érzéstelenítés, vagy altatás során adott szerek hasonló hatással lehetnek a babára.
– Ha az újszülöttet elkülönítik az anyától, vagy a kórházi napirend miatt (vizit, vizsgálatok, fürdetés) fel-felébresztik, amikor aludni szeretne, nem szophat, amikor szopni szeretne, akkor magasabb lesz a stresszhormon-szintje, amelyre vagy sírással, vagy mély alvással reagál.
– Ha besárgul, akkor aluszékonyabb lesz. A sárgaság esélyét növeli, ha a baba nem tud eleget szopni, vagy az anyukájától való elkülönítés miatt, vagy azért, mert az édesanyja nem kap megfelelő segítséget.
Az aluszékony baba nem biztos, hogy békés természetű. Valószínűbb, hogy amint ezek a hatások elmúlnak, az otthoni környezetben felveszi majd saját ritmusát. Akkor mutatkozik meg, milyen is ő valójában!
Elsősorban saját megfigyeléseidre hagyatkozz, ne kívülállók tanácsaira!
Hisztis, akaratos?
A babák egy része visszavonulással válaszol a stresszre, másik részük nyugtalansággal, sírással. Valójában az újszülött természetes helye az anyukája karjaiban van, az érzékenyebb babák stresszként élik át azt is, ha pusztán le akarják tenni őket a kiságyba. A baba tehát nem hisztis, csak kifejezésre juttatja elégedetlenségét:
– ha le akarják tenni a biztonságos, meleg, ismerős illatú anyaölből;
– ha fájdalmat okoznak neki vizsgálatok, oltás vagy más tevékenység során;
– ha nem tud jól, vagy eleget szopizni, mert elkülönítették az anyukájától, vagy édesanyja nem kap segítséget a szoptatáshoz;
– ha ő már több anyatejet kívánna, de még nem indult be a bővebb tejtermelés;
– ha teljesen összezavarodott a különböző etetési módoktól: szoptatás, cumisüveg, bimbóvédő, pohár;
– ha szopás közben erőszakkal nyomták a fejét a mellre, vagy például sírás közben próbálták a bimbót a szájába tuszkolni (előbb célszerű megnyugtatni);
– ha a korához képest túl nagy mennyiségekkel itatták meg cumisüvegből, és ettől kitágult a gyomra vagy bukik.
Önbeteljesítő jóslat
A pszichológusok régi megfigyelése, hogy ha valakit eleve rossznak vagy éppen jónak tekintünk, akkor végül valóban olyan lesz, amilyennek eredetileg gondoltuk.
Emiatt még sírósabb lesz, és ezzel megerősíti a körülötte élő felnőtteket abban, hogy ő tényleg hisztis baba. A túlságosan békésekről pedig azt gondolhatják, hogy nincs is szükségük testközelségre, ringatásra, játékra, mert ő jól elvan magában, így egyre inkább háttérbe szorul, tényleg „túl jó” gyerek lesz belőle.
Ajánljuk még a témában:
Ajánljuk új Gyermekbetegségek című szakkiadványunkat, melyben a csecsemőgondozás kérdései is helyet kaptak!
