„Amikor nem járni tanul meg, hanem rohanni először, és amint megtanul beszélni, be nem áll a szája” -avagy mi áll az ADHD hátterében?
Az ADHD egy mozaikszó, a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar angol rövidítése.
A koncentrációs képességért felelős agyi terület fejletlensége, működési zavara áll a tünetegyüttes hátterében. Az esetek egy részében genetikailag meghatározott, öröklődő idegfejlődési zavarról van szó, de kialakulhat magzatkori oxigénhiányos állapot következtében is.
Dr. Sófi Gyula, -igazságügyi gyermekpszichiáter- Az ADHD Magyarország Alapítvány sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy „a betegségben szenvedő gyerekek döntő többsége ép intellektussal rendelkezik, az agyban található figyelemközpont működési zavara miatt – idegsejti pusztulás következtében – mégsem tudnak folyamatosan egy dologra figyelni. Mint fogalmazott, ez egy veleszületett állapot”
Nem átlagos a fejlődés
Mindhárom esetben az átlagostól eltérő fejlődést tapasztalhatunk a gyermeknél – nem járni tanul meg, hanem rohanni először, és amint megtanul beszélni, „be nem áll a szája” -, ami a későbbiekben komoly teljesítményzavart fog eredményezni, továbbá akadályozza a gyermek közösségi beilleszkedését.
Túlságosan impulzív?
Az impulzivitás egyik legjellemzőbb tünete a kontrollprobléma, mely gyakorlatilag az élet minden területén jelentkezhet.
Gyakran jellemzik érzelmi kitörések, dührohamok, mivel szintén nem képes parancsolni magának, képtelen uralni az érzelmein.
Kitörései kontrollálatlanok. Nem képes várakozni, helyben állni, vagy ülni, feltűnően türelmetlen, jellemző rá, hogy dolgait elhagyja.
Korai felismerés
Lényeges az időben történő felismerése és kontrollálása, ugyanis a kezeletlen ADHD negatív módon hat a gyermek korai szocializációjára, iskolai teljesítményére, valamint családi életére is.
„Későbbi életkorban egyre gyakoribb az agresszív cselekedet, drog- és alkoholfogyasztás, közlekedési balesetek okozása, kisebb-nagyobb bűncselekmények.
A fiú-lány megoszlási arány: 9:1 a fiúk „javára” – Dr. Sófi Gyula igazságügyi szakértő.
Az ADHD-s gyermekeket gyakran sorolják a „neveletlen, kezelhetetlen” kategóriába.
A nevelés és a kezelés kulcsa az iskola és a szülő kezében van, valamint rendkívül fontos a korai felismerése. Hajdú Ágnes az ADHD Magyarország elnöke hívja fel előadásaiban a figyelmet arra, hogy a tünetek észlelése után a szülő a területileg illetékes Nevelési Tanácsadóhoz fordulhat, ahonnan szükség esetén gyermekpszichiáterhez irányítják. A szakember a diagnózist követően gyógypedagógiai fejlesztést, illetve komplex kezelést javasol, melynek része lehet a pszichoedukáció (a gyermek-illetve szülei felvilágosítása betegsége lelki okairól és azok lehetséges kezeléséről).
Pszichoterápiára elsősorban azoknak a hiperaktív gyerekeknek lehet szüksége, akiknél az eltérés súlyossága nem teszi szükségessé a gyógyszeres figyelemserkentést.
Eredményes terápia
A pontos diagnózis ismeretében szakemberek segítségével a tanulás és a beilleszkedés terén is eredményesen kezelhető a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar.
Az ADHD terápiája segít abban, hogy az érintettek a későbbiekben tünetmentes, teljes életet élhessenek. Egy óvodás gyermeknél nehéz megállapítani a figyelemzavart. Sok szülőben fel sem merül ez a lehetőség, mivel összemosódik a mozgékonysággal, szétszórtsággal. Ezeket a tulajdonságokat gyakran betudják a személyiségnek.
Az esetek döntő többségében az iskolába kerüléskor derül ki a probléma, mert a gyerek nehezebben figyel oda órán, bekiabálja a választ, nem tud nyugton ülni, a külső ingerek könnyen elvonják a figyelmét, a napi tevékenységben feledékeny, nem figyel megfelelően a részletekre, vagy hibákat vét, illetve nehézséget jelent a figyelem megtartása.
A figyelmetlenséget könnyen okozhatja például hallás– vagy látáscsökkenés is, ezért ennek pontos megítélése mindenképpen javasolt. Tanulási zavaroknál, vagy beilleszkedési gondok esetén érdemes az ADHD-ra is gondolni.
Talán megnyugtató hír a szülők számára, hogy az ADHD-s gyermek viselkedése NEM nevelési hiba.
Magyarországon a tanköteles korosztályban több tízezerre tehető az ADHD-s gyermekek száma. A szülők és pedagógusok nagy hányada későn, vagy egyáltalán nem ismeri fel a betegséget. A kezeletlen ADHD pedig szinte minden esetben tanulási, illetve magatartási problémákhoz vezet.
A Mindennapi Pszichológiában olvasható felmérés szerint „…hazánkban mintegy 50 ezer gyermek él anélkül, hogy ő, vagy környezete tudna állapotáról, holott az ADHD betegség időbeni felismerésével és megfelelő szakorvosi segítséggel nagymértékben javulnak a gyermekek szociális, beilleszkedési, magatartási problémái, interperszonális kapcsolatai, tanulási nehézségei, majd később továbbtanulási lehetőségei, munkaképességei. Vagyis esélye lesz egy egészséges, pozitív életpálya kialakítására…” – Hajdu Ágnes, az ADHD Magyarország Alapítvány elnöke
Forrás: gyogyhirek.hu
Ajánljuk még a témában:
Ajánljuk új Gyermekbetegségek című szakkiadványunkat!
