Szemet gyönyörködtetőek, szépen dekorálják a lakást és közelebb hozzák a természetet, ám nem árt jól ismerni őket – kiváltképp, ha kisgyermek is van a családban. A kedvelt szobanövények között ugyanis jó néhány mérgező akad.
Mérgező szobanövények
Amint a kúszni-mászni kezdő baba felfedezőútjaira indul a lakásban, igyekszünk minden veszedelmesnek tűnő holmit magasra helyezni vagy elzárni előle – de eszünkbe jut-e, hogy gonddal ápolt szobanövényeink is árthatnak neki?
Nem feltétlenül, pedig ez így igaz!
Hogy mindez lehetőleg ne következzen be, most bemutatunk néhány gyakori szobanövény-kedvencet, amellyel ajánlatos elővigyázatosnak lenni. Ideális az, ha a lakás felfedezése közben nem kell a gyermeknek túl sok dolgot megtiltani, inkább gondolkodjunk előre!
Gumifa Indiából
Fikusz (Ficus). Több faja létezik, és az 1920-as évek óta nálunk is számos lakást díszít. Eredeti hazájában, Indiában fa méretűre nő. Ott haszna miatt is kedvelik: a bőrszerű leveleiben és törzsében található tejnedvből gumit lehet készíteni. A mi szempontunkból azonban épp ez lehet a probléma, mivel a tejnedv mérgező. A szervezetbe jutva hasmenést, hányást, gyomorfájdalmat, fulladásos tüneteket okozhat.
Harcias brazil
Buzogányvirág (Diffenbachia). Ez a mutatós, több színváltozatban kapható növény a 19. század folyamán érkezett hozzánk Bécsen keresztül, Brazília őserdeiből. Úgy tűnik: ott számos ellenséggel kellett számolnia, mert védekezésként meglehetősen hatékony mérget termel. Akárcsak a fikusz, ez is leveleiben és szárában hordozza a veszélyt – nedve maró érzést, duzzadást okoz, fulladásos tüneteket válthat ki, erősen irritálja a nyálkahártyát, szembe kerülve pedig a kötőhártyát.
Maláj csoda
Kroton (Codiaeum). Szintén kutyatejféle, de Délkelet-Ázsiából, a Maláj-félszigetről. Tarka csodacserjének is nevezik, ami jól tükrözi jelentős díszítőértékét. Letört levele, hajtása nyomán viszont, ahogyan az egy kutyatejféléhez illik, tejnedvet bocsát ki. Az pedig bőrirritációt okozhat, a szervezetbe jutva pedig emésztőrendszeri panaszokat idézhet elő.
Sírós támadó
Könnyezőpálma (Philodendron). Valójában nem is pálma, hanem kontyvirágféle, mint például a kála. Nevét onnan kapta, hogy nagy, szív alakú leveleinek csúcsán reggelente vízcsepp jelenik meg. Eredeti otthonából, Közép-Amerika trópusi őserdeiből a 19. században jutott el hozzánk. Szép, de korántsem veszélytelen. Mérgének hatásai: nyelési nehézségek, emésztőszervi panaszok és bőrproblémák.
Víziszonyos tigriske
Anyósnyelv (Sansevieria). Kedvesebben is nevezik: fácánlevél, tigriske. Afrikában és Ázsiában viszont, ahol őshonos, nemigen becézgethetik így, mivel ott valóságos óriás. Egyes fajainak erős rostjaiból kötelet szoktak fonni. Rendkívül igénytelen liliomféle, szobanövényként lényegében csak attól pusztul el, ha túllocsoljuk. Közepesen mérgező, többek között heveny hányást, hasmenést és görcsöket válthat ki.
És a többiek:
A felsorolás ezzel korántsem teljes, hiszen például az aszparágusz, a rákvirág, a mikulásvirág, a ciklámen, az amarillisz, a szellőrózsa, és még több más, gyakran tartott szobanövény tartogathat számunkra hasonlóan kellemetlen meglepetéseket.
Ezek megelőzése érdekében mossunk mindig alaposan kezet a növényápolást követően, és tartsuk biztos távolban gyermekünktől mérgező kedvenceinket.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy ha kicsi gyerekünk van, azonnal meg kell szabadulnunk mindentől, ami él és zöldell a lakásban, de az alapos tájékozódás és a körültekintő hozzáállás mindenképp indokolt.
Ajánljuk még a témában:
