Korábban tartottam attól, mi lesz, ha utolér a Covid és várandósan beteg leszek. Mostanra, sajnos, már át is éltem ezt: minden erőfeszítésem ellenére elkaptam a betegséget. Nem volt egyszerű menet, az már biztos!
Szerző: Müller-Hegedűs Henriett
A férjem megfázásos tüneteket produkált, de mivel nem voltak túlságosan komolyak, nem is tulajdonítottunk nekik nagyobb jelentőséget. A koronavírusfertőzés gyanúja akkor kezdte felütni a fejét, amikor hidegrázás kezdődött nála, masszív izomfájdalommal. Hát rendben, PCR-tesztre fel – majd estére meg is jött az eredmény: pozitív.
Újabb pozitív teszt
Persze megijedtem: mi lesz, ha én is elkapom? Erre szinte 100%-os esélyem volt. És mi lesz, ha a majd 3 éves kislányom és a pocakomban fejlődő babám is megbetegszik? A pozitív teszttől kezdve folyamatosan maszkban voltunk otthon, de sajnos, a helyzet menthetetlen volt: a férjem után két nappal – bár a PCR-tesztem negatív lett – nálam is jelentkezett a hidegrázás, az izomfájdalom, és az egyre feljebb kúszó láz.
Azonnal jó pár gyorstesztet rendeltem – ilyenkor örül csak igazán az ember, hogy az ételrendelős applikációkon keresztül már Covid-gyorstesztet is lehet hozatni az online gyógyszertárak kínálatából. Két köhögés, majd várakozás, és lám, megjelent a „várva várt” két csík.
Hogy mi volt az első reakcióm? Sírógörcs, úgy emlékszem. Mindig is tartottam a koronavírustól, és most, hogy elkaptam, tanácstalan voltam, mit tegyek – főleg várandósként.
Kezelés házilag
Miután összeszedtem magam és megnyugodtam, az első és legfontosabb teendőmnek azt tekintettem, hogy felhívjam a nőgyógyászt, mi a teendő ilyen esetben, ugyanis a gyógyszerek és az ilyenkor ajánlatos gyógymódok nagy része várandósan természetesen tiltott.
A legjobban a láz miatt aggódtam. Tudtam, hogy ha beveszem a lázcsillapítót, azzal rosszat tehetek, mert amíg nem nagyon magas a testhőmérsékletem, hagynom kellene, hogy a szervezetem leküzdje, ha viszont nem veszem be, a láz magasra szökhet, amivel ártok magamnak és a babánknak is.
A betegség lefutása és kezelése
Az első estém, majd éjszakám nem volt egyszerű, ugyanis megjelent az izomfájdalom is; a két lábamat mintha ólom húzta volna le, szinte le akartak szakadni. A többi tünet szerencsére nem volt annyira jelentős; egy erőteljesebb náthához tudnám hasonlítani. Mivel aránylag kevés és gyengébb tünettel átvészeltük a fertőzést, nem volt szükség semmilyen radikálisabb gyógyszerre. Maradtunk a megnövelt folyadékmennyiségnél, a sűrűbb kézmosásnál és a használati tárgyak fertőtlenítésénél, az emelt C- és D-vitamin-adagnál, illetve a cinknél és szelénnél, melyek terhesség alatt a magzat növekedésében egyébként is jelentős szerepet játszanak, emellett csökkentik a vetélés és a koraszülés kockázatát.
Karanténban a család
Mivel koronavírusosak voltunk, karanténba kerültünk, és a kicsi lányunknak is otthon kellett maradnia velünk. A legnehezebb feladat az volt, hogy őt egészségesen tartsuk.
Fáradtság és pszichés megpróbáltatás
A párnapos hidegrázást, köhögést, náthát és bőrégésérzést követően a gyengeséggel kellett megküzdenem. Ez azért volt nagyon furcsa, mert a terhességem második trimeszterében energikusnak, életerősnek éreztem magam. Ám ezekben a napokban teljesen elhagyott minden erőm, gyenge voltam és letört, a szokásosnál fáradékonyabb is, mely a terhesség és gyermeknevelés mindennapjait megnehezítette, az otthoni munkát, a teendők elvégzését pedig erre az időre szinte teljességgel kizárta. Karanténunk alatt természetesen sehová nem jártunk, családdal, ismerősökkel sem találkoztunk. A napi élelmiszer-ellátmányunkat online bevásárlás és házhoz szállítás segítségével oldottuk meg.
Összességében úgy érzem, a koronavírus-fertőzés a terhességem idején leginkább pszichés megpróbáltatást jelentett. Az állandó aggodalom és félelemérzet sokkal drasztikusabban hatott rám, mint az enyhébb fizikális
tünetek, melyek szerencsére sem nálam nem okoztak nagyobb problémát, sem a növekvő pocaklakómat nem
károsították.
Ajánljuk még a témában:
