A várandósság alatti stresszt olyan problémákkal hozták már összefüggésbe a különféle kutatások, mint a fenyegető vetélés, koraszülés, alacsony születési súly, szoptatási, kötődési nehézségek, sőt tanulási, viselkedéses zavarok.
Károlyi Nati interjúja Roszik Linda klinikai szakpszichológussal, a “Mamakör” csoportok egyik alapítójával
Nem csoda, ha egyre gyakrabban hallani olyan véleményeket, hogy a várandósoknak a pozitív teszt napjától voltaképpen fel kéne adniuk a munkájukat, hogy minél kevesebb stressz érje őket. Tényleg ennyire súlyos a helyzet?
Hol húzódik a határ az élettel együtt járó egészséges, normális stressz, és a már kóros mértékű, egészségkárosító feszültség között?
R.L.: Az egyéni különbségek miatt nem lehet általános kijelentéseket tenni. Fontos szempont, hogy mennyire tartós, és állandó a stressz az adott ember életében. Néhány nap átmeneti szorongás teljesen normális, ha utána viszonylag hamar visszaáll az egyensúly. A lehető legrosszabb dolognak tartom, ha egy amúgy is nehéz élethelyzetben még a szorongás miatt is bűntudat ébred az édesanyában, hogy ezzel elrontja a “ gyerekét”, ráadásul végleg és visszafordíthatatlanul.
Kétségkívül nyomot hagy a gyermek lelkén a várandósság, és a születés körüli időszak, de utána még bő 18 év áll a rendelkezésünkre, hogy felülírjuk a kezdeti nehézségeket.
R.L.: Hosszú hetekig, hónapokig tartó folyamatos feszültség esetén azonban, főleg, ha az aggodalom, félelem minden gondolatot ural, egyáltalán nincsenek örömteli pillanatok, akkor érdemes változtatni, segítséget kérni.
Megoldást jelenthet-e a túlzott stressz ellen, ha a kismamák már az első trimeszterben abbahagyják a munkát?
R.L.: Ez egyrészt munkakör, másrészt személyiség kérdése. Az állandó pörgést, készenlétet, azonnali reakciókat elváró munkahelyeket, ahol nyomasztóan felelősségteljes döntéseket kell hozni nap mint nap, ahol szorosak a határidők, és 10-15 órás a munkaidő, várandósságtól függetlenül sem lehet sokáig bírni egészségkárosodás nélkül. Könnyen juthatnánk arra a következtetésre, hogy az ilyen típusú munkát tényleg érdemes mielőbb teljesen felfüggeszteni. Azonban van, aki kimondottan élvezi az ilyen típusú kihívásokat. Az ő esetében érdemes inkább a rugalmasabb munkaidő, több pihenő irányában alkudozni a munkáltatóval.
Amit még mindenképpen hangsúlyozni szeretnék, hogy rengeteg olyan stressz forrás létezik, amelyekkel kapcsolatban semmilyen döntési szabadságunk nincs: előfordulhat, hogy pont várandósan kell költözködni, megbetegszik valamelyik szülő, balesetet szenved a partner. Ezekre a helyzetekre természetes reakció a stressz, furcsa is lenne, ha nyugodtak tudnánk maradni. Szerencsére, ahogy ezek a helyzetek rendeződnek, az első ijedtség elmúltával a stressz szintje is csökken.
Ilyenkor mindenképpen érdemes keresni egy támogató, megtartó, ítélkezés nélkül elfogadó közösséget, ahol a problémák kimondhatók, megoszthatók. A Mamakörön például az édesanyák sokszor egymás tapasztalatát meghallgatva jönnek rá: nincsenek egyedül a problémáikkal. Sokkal könnyebbnek élik meg az élethelyzetüket, amikor kiderül, másoknak is vannak nehézségeik. Nem is beszélve a csoporton kívül is folytatódó baráti, anyatársi kapcsolatok támogató erejéről.
9 HÓNAP – Szükséges alapinformációk a terhességről, szülésről és a babaápolásról
