Ahogy egyre látványosabban gömbölyödik a pocakod, előbb-utóbb szembetalálod magad ezzel a kérdéssel. Legtöbben pusztán kíváncsiságból kérdezősködnek. Szeretnének nevet társítani a kis jövevényhez, hogy konkrétabbá, “megfoghatóbbá” váljon egyelőre végtelenül titokzatos lénye.
Károlyi Nati írása
Persze, akadnak olyanok is, akik legszívesebben magukhoz ragadnák a névválasztás jogát és feladatát: véleményeznek, kéretlen megjegyzéseket és ellenjavaslatokat sorakoztatnak fel a legesélyesebb befutók hallatán. Pedig a szülőknek gyakran egymás között sem egyszerű feladat közös nevezőre jutni a névválasztásban!
Szabad döntés – közösen
Ha szerencséd van, a párod pont ugyanazt a nevet szemeli ki, mint te. Az is lehet, hogy keresgélés nélkül is rábólint az ötletedre. Minden más esetben kicsit bonyolultabb lesz egyezségre jutnotok. A törvény legfeljebb két utónév anyakönyvezésére ad lehetőséget. Dönthettek úgy is, hogy a baba mindkettőtök kedvenc nevét megkapja – igaz, szólítani valószínűleg csak az egyiken fogjátok.
– Ideális az lenne, ha a szülők közösen döntenének. Ez azt is jelentheti, hogy az egyik szülő választása mellé a másik teljes mellszélességgel tud csatlakozni. Tehát nem kell feltétlenül alkudozós kompromisszumra gondolni. Egyébként a névválasztás szép előképe a későbbi gyereknevelési és házastársi vitáknak, problémamegoldásnak, konfliktusrendezésnek. Azaz nem baj, ha valamiben a szülők nincsenek rögtön azonos véleményen. Problémát csak az jelent, ha nincs stratégiájuk arra, hogyan rendezzék a nézeteltérést. Sok jó megoldás lehetséges: mindig az egyik hoz döntést, a másik meg igazodik. Vagy az, hogy egyszer az egyik dönt, másszor a másik. Esetleg az is, hogy addig egyeztetnek, amíg közös nevezőre jutnak – fejti ki véleményét Gyarmati Franciska life-coach.
Hol találtok kapaszkodót?
A legfrissebb névlistáért és a legrészletesebb tudnivalókért érdemes az MTA utónévportálját felkeresni, illetve az MTA Nyelvtudományi Intézetének oldaláról hozzáférhető valamennyi jelenleg anyakönyvezhető fiú és lánynév listája. Ugyanitt találtok linket, hogy hová tudtok fordulni akkor, ha az általatok megálmodott név nem szerepel ebben felsorolásban,
Névválasztás egykor és most
Ükszüleink látszólag minden dilemma nélkül elintézték a kérdést: a baba általában valamelyik felmenőjének a nevét kapta. A másik jellemző tendencia az volt, hogy valamilyen csodált, nagyra becsült személy után nevezték el a szülők a gyermeket: szentek, bibliai alakok, korabeli híres közéleti szereplő, helyi nemes kisasszonyok nevét adták a kicsinek. Mai szülők névkereső történeteiben is hasonló motívumok bukkannak fel: a családi hagyomány ápolása, vagy épp tudatosan ezzel szembeforduló választás, mindent elsöprő színház – vagy olvasmányélmény. Gyakran szempont még a vezetéknévvel való összhang, gyakoriság, és a magzati sugallat.
“Réka lányom születése előtt láttuk Sütő András Ádvent a Hargitán című darabját,. Akkor döntöttük el, ha fiú, akkor Gábor, ha lány, akkor Réka. Előre megterveztünk öt gyereknevet, mert öt gyereket akartunk: Gábor, Réka, Dani, Zsuzsi és Csabi. Utóbbiak saját neveink ismétlései lettek volna) Második babánkat várva az összes ultrahangvizsgálat fiút mutatott. Úgy éreztük, ő most nem Gábor, hanem Dani. Születése után derült ki, hogy mégis lány. Ott helyben, a babát már látva választottuk neki a Barbara nevet. Eszter lányunk nevét Réka lányunk választotta. Boglárka pedig már tudatos választás, a hagyományőrzés jegyében.”(Zsuzsanna)
“Egy fontos elvárásom volt a névválasztással kapcsolatban: a családban ne legyen névütközés (például ne legyen két Levente egy légtérben). Ez természetesen kizárja a szülők, nagyszülők neveit. Kevésbé fontos elvárás, hogy ne legyen benne ékezet, így külföldön is eredeti formában le lehessen írni a nevet.” (Attila)
“Szerettem volna, hogy régi és viszonylag ritka név legyen, férjemnek pedig ilyen szempontból szoktak víziói lenni, így volt ez a Csenge névvel is már évekkel első lányunk születése előtt. Most ikreket várunk. Neveken még nem gondolkoztam, még nem tudjuk a nemüket. Válogatós vagyok, de az alap marad: régi, hangzatos név legyen, amit kevesen használnak. Nem lesz egyszerű, mert újabban sok régi név felkapott lett. Kislányokban reménykedem, akkor a ritkább virág- vagy természeti nevek jöhetnek leginkább szóba. “(Mónika)
“Fontos volt, hogy régi magyar név legyen, érhető és szép jelentéssel, a három szótagú családnévhez két szótagú keresztnév. Így lett Virág, Kende, Csillag, Tündér és Kincső.” (Réka)
“19 évesen szültem az első gyermekemet, rá néhány évvel a többit is szép sorban, akár nagyanyám, és az ő anyja meg nagyanyja. A névválasztásban sem kívántam semmiféle divatot követni, a családban korábban is előforduló régi, hagyományos nevek közül választottam minden gyerekemnek: András, Anna, Eszter, Pál” (Böbe)
A legkedveltebb nevek
Ahogy statisztikákból is látható, napjainkban semmilyen egységes elv nem dominál a szülők ízlését illetően: A toplistán egyaránt előfordulnak évszázadok óta közkedvelt, klasszikusnak számító nevek, és olyanok is, melyek csak néhány évtizede anyakönyvezhetők. Ami a lista folytatását illeti, a minta folytatódik: A száz legnépszerűbb fiúnév között ott van a régi magyar Kende (75. leggyakrabban adott fiúnév) Csanád (80.), a hagyományos András (28.) és Ferenc (53), de szép sikere van az olyan modern, külföldi hangzású neveknek is, mint Noel (13.), Benett (35.) és Martin (36.). A lányoknál a hagyományőrző vonal kevésbé hangsúlyos: Anna ugyan töretlenül tartja magát a dobogó második fokán, azonban Zsuzsanna, Mária és Ágnes be se jutottak a 100-as listára. A lányos szülők körében kisebb a frissen átvett nevek népszerűsége is: Vanessza csak 76. a listán, Melissza a 87., Elizabet a 94. Más olyan név nem is nagyon akad a száz között, amely egyelőre kicsit szokatlanul hangzik magyar nyelvi környezetben.
Az újszülötteknek leggyakrabban adott keresztnevek 2014-ben
Fiúk
1. Bence
2. Máté
3. Levente
4. Ádám
5. Dávid
6. Dániel
7. Marcell
8. Balázs
9. Milán
10. Dominik
Lányok
1. Hanna
2. Anna
3. Jázmin
4. Lili
5. Zsófia
6. Emma
7. Luca
8. Boglárka
9. Zoé
10. Nóra
Hozzászólás ehhez a bejegyzéshez