Lackó 2017. június 5-én, Pünkösd hétfőn született, sürgősségi császármetszéssel. A császárral járó nehézségek mellett a szoptatással is gondok voltak – de minden jó, ha jó a vége! A nehézségeket sikerült leküzdeni. Hogy hogyan, azt a kisfiú anyukája, Adrienn meséli el.
Szerző: Podonyi Hedvig
Ez olyan természetes, menni fog!
Bevallom, szülés előtt nem nagyon forgattam a szoptatással kapcsolatos szakirodalmat. Úgy gondoltam, hogy ez teljesen természetes dolog, bármelyik emlős állat is képes rá. Menni fog.
Nemigen ment
Aztán amikor először adták a kezembe a kisfiamat és megpróbáltuk cicire tenni, nem sok sikert értünk el. Nem nagyon ment az etetés, ráadásul nehezen tudtam segíteni neki. Tehetetlennek éreztem magam. Persze mivel császáros hassal feküdtem, szóltak, hogy lehetőleg meg se mozduljak. De amikor már felülhettem, akkor is az látszott, hogy nem nagyon akar menni a szopás a babámnak.
A csecsemősök azt mondták: lapos a mellbimbó, próbálkozzak bimbóvédővel. Szereztünk egy bimbóvédőt, azt már legalább be tudta kapni a pici. Amikor hazaértünk a kórházból, beindult a tejem.
Pedig tejem az volt, rengeteg
Rengeteg volt. Ennek ellenére szoptatáskor a kisfiam csak sírt-sírt-sírt és nem szívta ki az anyatejet. Így azt végül le kellett fejni számára és cumisüvegből kapta meg. Hívtunk egy szoptatási tanácsadót, aki mindenféle praktikát javasolt, többek között a cumisüveg-használat elkerüléséhez is. Használtunk szoptanít készüléket, próbáltuk fecskendővel adagolni a tejet, de Lackó nagyon türelmetlen volt és egy-két perc után mindig elkezdett sírni.
Ördögi mókuskerék alakult ki. Ő továbbra sem tudott szopizni, én legalább 3 óránként etettem, fejtem, fertőtlenítettem éjjel-nappal, ami idegőrlő volt. De nem akartam feladni, és a családom is mellettem állt, biztatott.
A nagy fordulópont
A kitartó próbálkozások eredményeként kicsit javult a helyzet: a babám végre elkezdett egy kis tejet szopni, de továbbra is szüksége volt a pótlásra cumisüvegből.
Ekkor persze már bújtam a szakirodalmat, begyűjtöttem a HelloBaby magazint is. Ebben olvastam egy cikket, amely a kranioszakrális terápiáról szólt, valamint ezzel kapcsolatos sikertörténeteket közölt. És az egyikben magunkra ismertem! Mindenféle komment nélkül arra kértem az anyukámat, hogy olvassa el ő is. Megtette, és az első mondata az volt: „Ez rólatok szól.” Felkerestem a cikk szerzőjét, Szendrei-Berta Zsófiát, és fantasztikus támogatást kaptam tőle.
Többször jártam nála konzultáción, és az volt a véleménye, hogy a kisfiamnak valójában már nincs szüksége pótlásra. Egy nap alatt, zökkenőmentesen átálltunk a cumiztatásról a kizárólagos szoptatásra, és kiderült, hogy Zsófinak teljesen igaza van.
Ezenkívül belülről is letapogatta a babám száját, hogy nincs-e ott valami elváltozás, ami akadályozhatja a szopásban, illetve kimasszírozta a nyakát, és ennek köszönhetően a pici már a másik mellre is rá tudott fordulni.
Ekkor döntöttem el, hogy soha nem veszem el tőle a cicit, amíg igényli. És azóta is hálás vagyok a HelloBabynek, hogy azt a bizonyos cikket jókor olvashattam!
Ajánljuk még a témában:
