A természetes megtermékenyülés elengedhetetlen feltétele, hogy a tüszőből kiszabaduló érett petesejt hímivarsejtekkel találkozzon, miközben a méhkürtön, petevezetéken keresztül a méhüregbe vándorol. Vajon átjárható az útvonal?
Szerző: HelloBaby magazin
Szabad a pálya?
Ezt a fontos kérdést hivatott tisztázni a petevezeték átjárhatósági vizsgálat, amely semmiképpen sem tartozik az elsőként végzendő beavatkozások közé, amikor az orvos a gyermeket tervező pár termékenységi problémájának okát kutatja. Először feltétlenül célszerű az alapokat tisztázni, például azt, hogy az elmúlt egy évben volt-e olyan gyakoriságú és időzítésű együttlét a pár tagjai között, amely akár teherbeeséshez is vezethetett volna.
A nőgyógyászt érdemes ezzel a naplóval felkeresni, mert az adatokból kiderülhet, hogy van-e peteérés a ciklus során, s ezt egészíthetik ki az ilyenkor szokásos rutin nőgyógyászati alapvizsgálatok, amelyek esetleges fertőzések szűrését, rákszűrést, hormonszintek mérését, hüvelyi ultrahang vizsgálatot jelentenek. Ezzel párhuzamosan kerül sor a férfi meddőség különböző okainak kutatására. Ezeket a vizsgálatokat andrológus végzi a meddőségi központokban, és az ondó mennyiségére, a spermiumok számára, alaki jellemzőire, fertőzések kizárására koncentrál. És csak ezután következhet az egyéni tényezők függvényében (hiszen nincs szükség rá mindenkinél) a petevezeték átjárhatósági vizsgálat.
Miért nem átjárható? A lehetséges okok a következők:
- korábbi kismedencei fertőzés, például chlamydia
- endometriózis (Ilyenkor méhnyálkahártya szigetek a méhen kívül is megtalálhatók, többek között a petevezetékben is, ahol akadályt képezhetnek.)
- fejlődési rendellenesség
Milyen módszerek léteznek?
A társadalombiztosítás terhére a HSG (hysterosalpignographia) módszert alkalmazzák leggyakrabban. Ennek során kontrasztanyagot fecskendeznek a méhüregbe a méhnyakon át, majd röntgenvizsgálattal követik nyomon a folyadék útját a hasüregben. Magánintézményekben a HYCOSY (hystero-contrast-sonography) eljárást alkalmazzák olyan kontrasztanyaggal, amely az ultrahang vizsgálat során láthatóvá válik. Ennél a módszernél tehát nem kell sugárterheléssel számolni, és rendszerint nem bizonyul fájdalmasnak. További módszer a laparoszkópos hastükrözés, amely már komolyabb, műtétnek számító beavatkozás, és általában olyankor kerül rá sor, amikor egyúttal bizonyos beavatkozásokat vagy szövettani mintavételt is el fognak végezni. Szükség lehet még méhtükrözésre (ez a hysteroskopia), ha az addigi vizsgálatok arra utalnak, hogy a méhüregben találhatók olyan akadályok, anatómiai elváltozások, amelyek akadályozhatják az embrió megtapadását vagy a megtermékenyülést.
Személyes történet, Szilviától: Ilyennek éltem meg a HYCOSY vizsgálatot
Állami intézményben, TB terhére végezték. Aznap – orvosi tanácsra – előtte es utána simaizom lazító gyógyszert vettem be. Nőgyógyászati vizsgálószéken, felrakott lábakkal, de nem lekötözve, derékig levetkőzve zajlott. A vizsgálathoz szükséges katétert nekem kellett megvennem. Ha ezt nem vállalom, máshova kellett volna menni röntgenes vizsgálatra. Maga a vizsgálat talán negyedórás volt öltözéssel együtt.
Nekem jobb oldalt teljesen átjárható volt, ott szinte semmit nem éreztem, a bal petevezeték kicsit szűkebb, ott éreztem nyomást. Közben végig hasi ultrahang, az orvos közvetített, mondta, hogy mikor mi történik. Utána rögtön ki is húzta a katétert. Az ultrahang kép számomra laikusként is értelmezhető volt. Ezt követően antibiotikumot kellett szednem, hogy a katéterrel esetleg besodort kórokozók miatti fertőzést kiküszöböljük. Majd saját lábon távoztam tömegközlekedéssel, vissza a munkahelyemre. Aznap az alhasam hirtelen mozdulatokra még érzékeny volt. A másnap már Ankarában talált egy konferencián, rá két napra pedig jót túráztam a környékén. Összességében kicsit kellemetlen, de gyors és elég fájdalommentes vizsgálat, bár másoktól sokkal rosszabb élményeket is hallottam.
Ajánljuk még a témában:
