Szerző: Hugyecz Marietta
A beszédfejlődést már a gyermek születésének mikéntje is befolyásolhatja, szülés körüli komplikációesetén például sérülhet a beszédközpont. Az újszülött szoptatása a beszédkészség alakulásának szempontjából előnyösen hat: segíti az ajkak és a nyelv izmainak megerősödését, amikor pedig a baba a szoptatásvégén kitolja nyelvével a mellbimbót, azzal tulajdonképpen az egyes foghangok kiejtését is előkészíti.
Ne használjunk indokolatlanul bimbóvédőt, mivel ahogy a cumi, úgy ez is kedvezőtlenül hat a szájpad és a fogazat fejlődésére, ezáltal a hangképzésre is. A hosszas cumizás sem ajánlható, mert többek között nyelvizomzat-gyengeséget okozhat. Mindenképp forduljunk szakemberhez, ha a 2-3 hónapos korban kezdődő gagyogás kimarad vagy később következik be. Megkésett beszédfejlődés esetén, vagy- is ha a gyermekünk 2 éves koráig nem próbálkozik a beszéddel, forduljunk logopédushoz, aki ezt a problémát szakszerűen kezeli majd.
Hallássérülés is állhat a beszédhiba hátterében, amit kisebb artikulációs hibák jelezhetnek (pl. selypítés), vagy a beszédkészség visszamaradása mutathatja, ilyenkor fül-orr-gégész szakorvoshoz kell fordulnunk. Iskolakezdés előtt a logopédus óvodai szűrővizsgálaton felméri a gyerekek beszédállapotát és hangzócseréit, melyek élettaniak is lehetnek. Fogváltás, fognövekedés, esetleg fogszabályozó viselése átmeneti beszédhibákat okozhat, erről fogszakorvossal konzultáljunk. Figyeljünk arra is, hogy gyermekünkkel ne gügyögjünk, ne szóljunk hozzá hibásan, mert ez könnyen rögzülhet nála.
Beszéljünk minél többet tisztán, helyesen és érthetően gyermekünkhöz, meséljünk neki, mondókázzunk vele sokat, és mindezt játszva. Megéri!
LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE Könyvünkben a gyermek fizikai, érzelmi és értelmi fejlődés útját követjük nyomon a születéstől egészen 6 éves korig
