Mit csináljon egy óvodás egész nap? 2. rész

Ha a testkontúrok mellé mást is rajzolunk, gyakorolhatjuk a térbeli tájékozódás kifejezéseit: megnevezhetjük, mi van mellette, alatta, fölötte.

További ötletek

• Próbáljuk ki a tájékozódást bekötött szemmel is. Így is sikerül előre és hátra lépni, forogni, alányúlni, fölényúlni, jobb kezünket a bal lábunkra rakni?
• Rejtsünk el egy tárgyat a szobában vagy kertben, és segítsük a megtalálását a hideg-meleg-forró különböző fokozatainak használatával.

Ezekkel a játékokkal máris elősegítettük a térbeli tájékozódás fejlődését és az ehhez kapcsolódó szókincs bővülését.

Ha gyermekünk ügyesen rajzol, akkor használjuk ki a sok-sok pályázati lehetőséget, amelyeket óvodások számára írnak ki, óriási élmény lehet az ebben való részvétel.

Középpontban a nyelv

Ha a gyermekünk beszédkészségét szeretnénk csiszolni, hogy az iskolában jól ki tudja majd fejezni magát, akkor ne sajnáljuk az időt a mindennapos mesélésre. Ne csak este olvassuk fel a kötelezőt, hanem a nap bármely szakában bármely tevékenységhez kapcsolva meséljünk! Lehetőleg fejből is, mert nincs is annál jobb fantázia érlelő, mint ha el kell képzelnie a hallottakat. A kitalált mesék mellett a gyerekek szeretik a saját magukról, családjukról szóló történeteket is.

Vizsgálati eredmények támasztják alá azt a felismerést, hogy az a gyermek, aki minden nap hall mesét, hatéves korára másfél évvel előzi meg a mesét nem halló kortársait beszédkészség terén. Gazdagodik a szókincse, fejlődik a szövegértése és a kifejező készsége is.

Ha nem kap kész képet a meséhez, hanem kitalált mesét hallgat, akkor ő maga fogja megteremteni belső mozijában a képeket. A képzelet fejlődését hatékonyan segíti a mesehallgatás. Az öt éven aluli gyermek számára még fontos kapaszkodó a mesekönyvekben található képi illusztráció, de az öt éven felüliek, az iskolába készülődők már el tudnak képzelni olyasmit is, amit a valóságban még nem éltek át. Ebben a korban egyre gyakoribbá válnak a miért? hogyan? honnan? kérdések. Beszéde egyre inkább tükrözi majd a gondolkodási műveleteket. Mivel gondolkodásuk egyre elvontabb, megértik már a tündérmeséket, tréfás és csali meséket is.

A megoldás ott van a szülők kezében

Nem kell érte külön fizetni, csak időt kell szánni a dolgokra. Semmit nem kell siettetni, nem kell nyelvvizsgával menni az általános iskolába, az sem baj, ha a kicsi még nem válogatott focista és nem balerina. Sokkal nagyobb hasznát veszi, ha a szüleivel kellő mennyiségű minőségi időt tölthet. Mindezt jól kiegészítik az óvodai nevelési programban szereplő témák és foglalkozások. Azok, amelyeket az óvodában töltött időben amúgy is megkapnak a gyerekek.

Az egészséges fejlődést biztosító legfontosabb tényezők között még mindig ott a biztonság, bizonyos fokú állandóság, kiszámíthatóság, a rendezett tér és idő, vagyis mindaz, ami a gyereket körülveszi. Kulcsfontosságú a türelem, és a gyerekkel való együttműködés.

Tegyük mindezt játékosan, és ha közben néha szóba kerül az iskola, ne figyelmeztető hangsúllyal emlegessük. Ne azt hangoztassuk, hogy mennyire nehéz lesz, hanem meséljünk inkább arról, milyen remek hely, mennyi mindent megismerhet majd ott, megtudhatja hogyan működnek a világ dolgai és milyen jó lesz, ha majd megtanul írni és olvasni, számolni és ő maga is utána nézhet annak, ami érdekli.

Biztosak lehetünk abban, hogy ha kellő időt hagyunk gyermekünknek a játékra és az annak során megtapasztalható dolgokra, akkor ki fog alakulni az iskolaérettsége. Pont addigra, amikorra szüksége lesz rá!

Az első rész: https://hellobaby.hu/mit-csinaljon-egy-ovodas-egesz-nap-1-resz/

A cikk a HelloBaby! magazinban jelent meg! Légy Te is előfizetőnk!