Hogy lehet három kisgyermekkel boldogulni, amikor egy is teljesen kitölti egy édesanya napját? És néggyel, vagy többel?
Szerző: Müller-Hegedűs Henriett, Szále Kata
Egy gyerek, két gyerek, három gyerek
Sok anya egyedül kell, hogy helytálljon a hétköznapokban és ez nem könnyű sem egy, sem két kisgyermek gondozása esetén, … ám a legnehezebb dolga – úgy tűnik – a három gyermekeseknek van. A legfeszültebbek a 3 gyermekes nők – derült ki egy kutatásból.
Megterhelő és stresszes
Ennek során 7164 Amerikában élő édesanyát vizsgáltak, arra kérve őket, hogy 1-től 10-ig terjedő skálán határozzák meg, mennyire stresszesek. Az eredmény 8,5-es átlag volt, ami önmagáért beszél. Egy anyának – tudjuk jól mindannyian, akik ebben a cipőben járunk -, nincs hétvégéje, ünnep-/szünnapja, de sokszor még a nyaralás sem túl pihentető. A mókuskerék forog, évekig.
Túl magasan van léc?
Természetesen szeretnénk a legjobbat a gyermekeinknek: elegendő figyelmet, ölelést, egészséges környezetet, szép otthont, sok mozgást, friss levegőt…
Ami sok, az sok
A baba körüli teendők, háztartás, főzés, gyerekekkel töltött idő (séta, mesélés, játszótér…) és sokszor egyéb munkák…, no meg esetleg némi énidő. A párkapcsolat megóvása érdekében kettesben töltött időről már nem is beszélve. Nem csoda, ha egy három gyermekes édesanya úgy érzi az élete egy folyamatos robot. Az otthon töltött évek kifejezetten kimerítőek tudnak lenni. Különösen akkor, ha mindent szeretnénk egyedül csinálni és jól csinálni.
A negyedik gyermektől ez már tényleg nem megy
Muszáj alább adni abból, hogy magunk végezzünk mindent, minél jobban és szebben… vagy az otthoni rendből, tisztaságból várunk el kevesebbet…, vagy takarítónőt hívunk, és nincs mese, más területen is segítséget lehet/kell kérni: a nagymamák sokszor örömmel hadra foghatók, barátnő, testvér, bébiszitter, szomszédasszony – nézzünk körül a környezetünkben és bátran kérjünk segítséget!
Lehet újra könnyebb!
Érdekes, hogy amikor már tényleg képtelenség megbirkózni mindennel (pl. a negyedik gyermek érkezésével), helyrebillen az egyensúly!
De miért ne tehetnénk meg ezt már korábban, a második, vagy harmadik babánknál? Nem érdemes kifacsarva, kimerülve, lassan mártír-szerepbe kerülve tölteni a kisgyermekes éveinket! Lépjünk mielőbb!
GYERMEKPSZICHOLÓGIA – Születéstől egészen 6 éves korig
Félelem, hiszti, dackorszak, agresszivitás, veszekedés, válás, körömrágás, büntetés, testvérféltékenység. Az ezekhez hasonló kérdések sora végtelen – és ez így természetes! Hiszen a szülői szerepet is tanulni kell. Ehhez nyújt segítséget könyvünk, születéstől egészen 6 éves korig.
