Manapság általános gyakorlattá vált a multivitaminok szedése mellett egyes vitaminokból is megadózisokat szedni. Tényleg szükség van erre? Kapjon a gyerek is már születésétől fogva?
Általános, mindenkire érvényes választ nem lehet adni ezekre a teljesen jogos kérdésekre. Annyi azonban bizonyos, hogy egészséges, időre született gyerekek esetében abból indulhatunk ki, hogy az anyatej, majd a szilárd táplálékok minden szükséges vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, ha egészséges, változatos ételeket kapnak. Azaz, csak majdnem.
Az egyik kivétel a D-vitamin
Bár a mérsékelt éghajlati övben szerencsénk van a napsütéses órákkal, hiszen bőséges D-vitaminkészleteket halmozhatnánk fel természetes forrásból a napsütés segítségével, sokkal hatékonyabban, mint vitaminkészítményekből, a valóságban túlságosan sok időt töltünk házakban, túl sok ruhát hordunk és még napvédő szereket is kenünk magunkra, amelyek megakadályozzák vagy jelentősen csökkentik a D-vitamin-képződést. A környezetszennyezés, ezen belül a levegőszennyezés is olyan tényező, amely megnehezíti, hogy elegendő D-vitaminhoz jussunk. A jelenlegi magyar ajánlás az, hogy a szoptatott baba napi 500 NE D-vitamint kapjon. Tápszert kapó vagy kizárólag tápszeres babáknál a szükséges D-vitamin-mennyiséget tartalmazhatja a tápszer, de ezt ellenőrizni kell a csomagoláson.
Tévhit, hogy az anyatej nem tartalmaz D-vitamint!
Valójában tartalmaz, de a D-vitamin egyik vízoldékony formáját, és mennyisége attól függ, hogy az anya D-vitamin-bevitele megfelelő-e. Egy finn kutatásban megerősítették, hogy akkor, ha az anya napi 6000 NE (nemzetközi egység) D-vitamint szed, a kizárólag szoptatott baba D-vitaminellátottsága megfelelőnek bizonyul. Finnországban hozzánk képest nagyon kevés a napsütéses órák száma, ezért a D-vitamin-képződést nem lehet a természet erőire bízni.
A másik kivétel a K-vitamin
A Csecsemő- és Gyermekgyógyászati szakmai kollégium 2008-as ajánlása alapján kapják jelenleg is a csecsemők a K-vitamint, amely fontos tényezője a véralvadásnak. Az újszülött K-vitamin-készletét az anya terhesség alatti K-vitamin-készletei és az érettség is befolyásolják.
Az anyatej tényleg nem tartalmaz K-vitamint?
A tejbelövellés előtt, már a terhesség idején is termelődő előtej (kolosztrum) tartalmaz K-vitamint, az érett tej már lényegesen kevesebbet. Ezért is nagyon fontos, hogy az újszülöttnek már a szülőszobában vagy a császárműtétet követően bőségesen legyen ideje a szopással próbálkozni. Az anya és az újszülött együttes elhelyezése, azaz a rooming-in szintén elősegíti, hogy az újszülött minden nyikkanásra mellre kerülhessen, és bőségesen legyen lehetősége kolosztrumhoz jutni. Az a korábbi gyakorlat, hogy az újszülöttek olykor csak 24 óra elteltével kerültek az anyukájukhoz, illetve az, hogy elkülönítve, újszülöttosztályon voltak vagy az éjszakát külön töltötték, egyértelműen olyan kedvezőtlen gyakorlat volt, amely akadályozta a természetes K-vitaminhoz jutást olyan anyák esetében is, akik nem voltak K-vitamin- hiányosak. Tehát valójában nem arról van szó, hogy az anyatejben egyáltalán ne volna K-vitamin, hanem a vérzékenység e formáinak ritkasága és súlyossága miatt a jelenleg ismert tények alapján biztonságosabb megoldás, ha minden újszülött kap szájon át 2 milligramm K-vitamint már a kórházban, és az adagolást kizárólag szoptatott babák esetében a csak anyatejes időszakban végig folytatjuk egy hetes korban újabb 2 milligrammal, majd utána havi 2 milligrammal. Így a csecsemők többsége ugyan feleslegesen fogja kapni – de hozzájutnak azok is, akik enélkül életveszélyes szövődménynek volnának kitéve. Több kutatás is bizonyította, hogy az anya K-vitamin-szedése növeli az anyatej K-vitamin-tartalmát.
B12-vitamin vegán étrendet követő anyánál
Ha az anya B12-vitamin-ellátottsága nem megfelelő, az anyatej is túlságosan keveset fog tartalmazni, ezért a szoptatott csecsemőben ilyen esetben súlyos B12-hiány alakulhat ki, amelynek idegrendszeri hatásai visszafordíthatatlanok lehetnek. B12- hiány akkor alakulhat ki, ha az anya kizárólag növényi ételeket fogyaszt, és már a várandósság idején is állatifehérje-mentesen étkezett, és emellett nem gondoskodott valamilyen formában a B12-pótlásról.
Befolyásolható az anyatej vitamintartalma?
Ahogy az eddigiekből is látszik: igen, befolyásolható! (De túladagolás szerencsére nem lehetséges, vagyis nem kerülhet az anyatejbe a normálisnál több C-vitamin, D-vitamin, stb.) Ezért is rendkívül fontos, hogy aki szoptat, egészséges ételeket fogyasszon, és ne tegyen tiltólistára egy sor alapanyagot azért, mert úgy véli, fáj tőle a baba hasa. A hasfájós sírás oka sokkal inkább az, hogy nem lehet eleget mellen a baba. A K-betűsök, a bab, a borsó, a spenót, a bogyós gyümölcsök, a citrusfélék, a savanyúkáposzta és társai nyugodtan fogyaszthatók, sőt, kiemelt fontosságúak azért, hogy az anya vitaminellátottsága megfelelő legyen. Természetes élelmiszerekből sokkal hatékonyabban veszi fel szervezetünk a vitaminokat, mint vitaminkészítményekből.
W. Ungváry Renáta, IBCLC szoptatási szaktanácsadó írása
Hozzászólás ehhez a bejegyzéshez