Néhány ország fizetett betegszabadságot biztosít a nőknek a menstruáció idejére. Magyarországon még nem merült fel ennek a lehetősége, és egy általunk megkérdezett szakember szerint általában nem is lenne indokolt.
„Az általánosban, meg a középiskolában rendszeresen kértünk felmentést a tornaóra alól, ha menstruáltunk. Nem volt ciki, pedig mindkét helyen férfi volt a tesitanár. Kivételezettnek érezte magát az ember, hogy nem kell a sportpályán rónia a köröket, volt, hogy irigykedtek is a többiek. Azóta sem mertem egy munkahelyemen sem megcsinálni, hogy a menstruációra hivatkozva ellógjak akár csak egy fél napot is. Pedig ilyenkor úgy jövök be reggel, mint egy zombi, rettentően szenvedek az üléstől, iszom a cickafark teákat, hogy tompítsam az agyam, és egész nap azt tervezgetem, hogy mi az a legkorábbi időpont, amikor nem égő lelépni” – meséli a 35 éves Zsuzsa.
„Én anno úgy érettségiztem egy nappal később, hogy bár az első napra voltam beosztva a szóbeli érettségin, de épp elkezdtem menstruálni, és olyan rosszul voltam, hogy az osztályfőnököm elintézte az érettségi elnöknél, hogy majd másnap én legyek az utolsó szóbeliző. A munkahelyeimen tíz év alatt talán háromszor telefonáltam be a menstruáció első napján, hogy rosszul vagyok, nem megyek be. Persze soha nem mondtam az igazi okot, semmi köze a főnökeimnek a ciklusomhoz” – mondja az ugyancsak 30-as évei közepén járó Gyöngyi.
Japán vezette be elsőként a menstruációs szabadságot
Vannak olyan országok, ahol a nőknek a menstruációs szabadságot törvény biztosítja. Japánban ezt már több mint 60 éve törvénybe iktatták. A II. világháború után egyre több nő lépett be a szigetország munkaerőpiacára, közülük sokan gyárakban, bányákban, pályaudvarokon helyezkedtek el. Az 1947-es törvény szerint ha egy nő olyan munkahelyen dolgozik, ahol a munkavégzés a görcsöket felerősítheti, akkor élhet a seirikyuuka, azaz a fizikai távollét lehetőségével. A törvény annak idején a női emancipáció egyik sarokkövének számított Japánban, azt szimbolizálta, hogy a nőknek joguk van nyíltan beszélni a testükről. A törvény a mai napig hatályos, igaz, az elmúlt két évtizedben már egyre kevesebben élnek a lehetőséggel. Ennek oka, hogy sokan kényelmetlennek tartják főnöküket tájékoztatni a ciklusukról, vagy félnek a munkájuk elvesztésétől.
De jár a menstruációs szabadság Tajvanon, Dél-Koreában és Indonéziában is. Tajvanon tavaly fogadták el a törvényt, amely szerint évi három napot vehetnek ki a nők menstruációs szabadság címén. Ezeken a napokon a bérük 50 százalékát kapják, csakúgy, mint a hivatalos betegszabadság alatt, ami az országban évi 30 nap.
A teljes cikket az Origo.hu-n olvashatod
