Minden évben, amikor közeledik a Halloween, előkerülnek ugyanazok a megjegyzések: „Ez nem magyar ünnep!” „Amerikát majmoljuk!” „Aki Halloweent ünnepel, az nem lehet igazán keresztény!” Szeretnék néhány dolgot tisztázni, mert úgy gondolom, érdemes egy kicsit a dolgok mögé nézni, mielőtt ítélkezünk.
Szerző: Varga Kata ikres anyuka, blogger #gyerek-es szemmel
1. A Halloween nem Amerikából származik!
A gyökerei több mint 2000 évre, az ősi kelta kultúráig nyúlnak vissza. A kelták Samhain (ejtsd: száuin) néven ismerték azt az ünnepet, amely az aratás végét, a nyár lezárását és a tél kezdetét jelölte. Október 31. és november 1. fordulója különleges időszaknak számított számukra. Az évszázadok során ez a hagyomány összefonódott a keresztény ünnepkörrel. November 1. lett Mindenszentek napja, október 31. estéjét pedig All Hallows’ Eve-nek, vagyis mindenszentek előestéjének nevezték. Ebből alakult ki a Halloween elnevezés.
A mai Halloween tehát egy hosszú történelmi és kulturális fejlődés eredménye. Az Egyesült Államokban az ír bevándorlók tették igazán népszerűvé a 19. században, és ott alakult ki a ma ismert, jelmezes, édességgyűjtős, tökfaragós változatának jelentős része. Vagyis nem egy amerikai találmányról beszélünk, hanem egy európai gyökerű hagyományról, amelyet Amerika továbbformált és világszerte népszerűvé tett.
2. És ha már tökfaragás: nekünk, magyaroknak is van ilyen hagyományunk!
Kevesen tudják, de a töklámpás készítése a magyar néphagyományban is jelen volt, jóval azelőtt, hogy a modern Halloween elterjedt volna Magyarországon. A kifaragott tököt sok helyen tökvicsorinak vagy tökvigyorginak nevezték. A gyerekek kivájták a tök belsejét, arcot faragtak rá, gyertyát tettek bele, majd sötétedés után ijesztgettek vele másokat. A szokás több vidéken is ismert volt, és néprajzi leírások, valamint régi fényképek is dokumentálják. Egy 1955-ben készült, győrladaméri fénykép például kifejezetten ezt örökítette meg.
Tehát a tökfaragás önmagában egyáltalán nem idegen a magyar kultúrától. Nem kell Amerikába mennünk ahhoz, hogy találjunk rá példát a saját múltunkban.
3. De vajon ártalmas a gyerekeknek a Halloween?
A pszichológia szempontjából egyáltalán nem ilyen egyszerű a kérdés. A gyerekek számára a szerepjáték, a jelmezekbe bújás, a fantáziavilág és a játékos ijesztgetés a világ megismerésének egyik természetes módja. A szakemberek szerint a biztonságos, játékos keretek között megélt félelem lehetőséget adhat arra, hogy a gyerekek megtapasztalják és feldolgozzák saját érzéseiket. Megtanulják megkülönböztetni a valóságot a képzelettől, és azt is, hogy egy félelmetesnek tűnő helyzetben is biztonságban lehetnek.
Természetesen fontos az életkornak megfelelő tartalom, a gyerekek érzékenységének tiszteletben tartása és az, hogy senkit ne kényszerítsünk olyan élménybe, amitől valóban fél. De egy jelmezbe öltözött boszorkány, egy vicces szellem, a tökfaragás, a közös játék és a csokigyűjtés önmagában nem jelent pszichológiai veszélyt.
4. És végül a legfontosabb: miért csináljuk mi?
Mi nem vallási szertartást tartunk. Nem akarunk semmilyen más ünnepet vagy hagyományt kiszorítani. Nem felejtjük el a magyar kultúránkat, nem felejtjük el Mindenszenteket és a halottak napját sem. Egyszerűen csak szeretjük a jelmezeket, a kreatív készülődést, a közös játékot, a díszítést, a nevetést és azt a különleges izgalmat, amit ez az este a gyerekeknek jelent. És igen, elmegyünk csokit vagy csalunk játékra is, mert egyre több család csatlakozik a környékünkön. Jó érzés látni, hogy egyre több szomszéd nyit ajtót, készül édességgel, díszítéssel, és együtt teremtünk élményeket a gyerekeinknek.
Nem gondolom, hogy minden hagyományt kötelező átvenni. Aki nem szereti a Halloweent, ne ünnepelje! Ez teljesen rendben van. De azt sem gondolom, hogy bárkit minősíteni kellene azért, mert ő másképp dönt.
Ahogy Anyák napját is ünneplünk, születésnapokat tartunk, farsangolunk, és számtalan olyan szokást ápolunk, amely nem vallási eredetű, úgy szerintem a Halloween is lehet egyszerűen egy vidám, közösségi, családi esemény.
Nem attól leszünk jó magyarok, jó keresztények vagy jó szülők, hogy kizárólag magyar eredetű vagy egyházi ünnepeket tartunk. Attól, hogy szeretetet, tiszteletet, értékeket adunk tovább a gyerekeinknek. És attól is, hogy hagyjuk őket gyereknek lenni.
Én pedig nem fogom megfosztani a lányaimat egy olyan élménytől, amit ennyire szeretnek, csak azért, mert valaki szerint ezt nem kellene ünnepelnünk. Nálunk ma is lesz tökfaragás, jelmez, nevetés és csokigyűjtés!
Aki velünk tart, annak jó szórakozást kívánunk, aki pedig nem, annak békés Mindenszenteket! ❤️
Szülők lettünk – Családtervezés, várandósság, szülés, szülővé válás kérdésekre adunk válaszokat.
