A fejlesztő feladatokkal és játékokkal nem az érés felgyorsítása a célunk, hanem az életkornak megfelelő optimális szint elérése, illetve olyan tevékenységek megtalálása, ami a gyermeknek örömet okoz. Szeretnénk megelőzni vele, hogy a későbbiekben tanulási nehézség, lemaradás alakuljon ki, illetve szeretnénk a gyermek egyéni képességeit kibontakoztatni.
Mikor van rá szükség? Mindig! Egy kisgyermek elsősorban az utánzás révén tanul, így nagyon fontos a saját viselkedésünk felülvizsgálata.
A túlságosan korlátozó beállítottság vagy a túlzott féltés éppolyan oka lehet a fejlődésbeli elmaradásnak, mint a korlátoktól való mentesség.
Egy gyermek a tabukat nem ismerő, világos szabályokat felállító, sokat kommunikáló, szeretetteljes környezetben érzi magát a legbiztonságosabban.
Ezenfelül a képességei is ilyen közegben tudnak szárnyalni leginkább. Egészséges gyermek esetében nincs szükség külön fejlesztő foglalkozásokra, nézzünk inkább körül saját otthonunkban és észre fogjuk venni, milyen szuper lehetőségeink vannak! Tényleg csak a fantáziánkon múlik, hogy hol húzzuk meg a határt.
Talán nem is fejlesztésnek kellene nevezni mindezt csupán tapasztalásnak, ingergazdag környezetnek.
Már magzatként is tanul
Már a várandósság ideje alatt elkezdhetjük a fejlesztést: simogassuk a pocakunkat, irányítsunk rá vízsugarat a zuhanyrózsából, hallgassunk zenét, énekeljünk, táncoljunk, beszéljünk a magzatunkhoz hangosan, így számos inger már ismerős lesz számára és ez segíti az alkalmazkodását a kinti környezethez.
Az első perctől
A kisbabák születésüktől fogva folyamatosan tanulnak, ezért nagyon fontos, hogy milyen környezetet biztosítunk számukra. Lehet a helyiség festésével kontrasztos teret teremteni, de alkalmas erre egy színes függöny is. Sokat beszéljünk hozzá úgy is, hogy lássa az arcunkat, mutassunk neki fekete-fehér ábrákat, ezzel segítjük a tárgyfixáció kialakulását.
2 hónapos kortól tanítsuk tárgyat szemmel követni, megragadni. Erre olyan eszköz alkalmas, ami belefér a kis markába – például vékony karika csörgő. Először várjuk meg, hogy ránézzen a tárgyra, majd tegyük a markába. Kiságya, babkocsija fölé lógassunk színes forgót, amit akár családi arcképekből is készíthetünk. Ha ébren van, fektessük hasra, tegyünk a feje köré körülbelül 20 centire néhány színes tárgyat. Beszéljünk hozzá, énekeljünk neki, üljünk vele hintaszékbe.
3-4 hónapos kortól a helyzetváltoztató mozgások elindulását szeretnénk segíteni. Lényeges, hogy ne halmozzunk rengeteg játékot a gyermek köré, mert az nem segíti az összpontosítást és a megismerést. Egyszerre csak egy-két játék legyen körülötte. Költözzünk le a földre egy játszószőnyegre, és legalább napi kétszer fél óra játékidőt iktassunk be a napirendbe.
Ne szóljon egész nap a TV, rádió, mert ha a csendet nem ismeri meg a gyermek, nem tudjuk vele a figyelmét irányítani.
5 hónapos kor után célszerű több dobozba összerakni különféle játékokat és azokat három-négy naponta váltogatni. Legyen benne különböző anyagú kendő, labda, csörgő, guruló autó, plüss, hangot adó játék.
Konyhai tevékenykedés közben adjunk a kezébe mindennapi használati tárgyakat.
Fontos figyelnünk rá, hogy olyasmit adjunk a kezébe, ami nem okozhat sérülést – például kalácskenő, kanál, mézcsorgató, műanyag pohár, teatojás, konyharuha, műanyag flakon. Játsszunk kukucs játékot kendővel.
6 hónapos kor után az ételek bevezetése által is sok új inger éri a gyermeket – játsszunk a természetes ízekkel. Kóstoljon édes, savanyú, kesernyésebb ízű gyümölcsöket is. Változatos állagban kínáljuk, főve és nyersen is, időről időre adjunk neki darabosabb ételt akkor is, ha egyébként csak pépes állagú ennivalót kap.
7-8 hónapos kortól a szociális fejlődésre is figyeljünk, vigyük gyakran társaságba, tanítsuk integetni,
búcsúzni. Nézegessünk naponta képeskönyvet, ujjunkkal mutassunk rá a megnevezett dolgokra, használjunk hangutánzó szavakat.
Nézegesse a tükörképét, játsszon vele, mi is bohóckodjunk vele együtt.
Kérdezzünk vissza a megismert dolgokra. Válaszait teljes mondatban adjuk vissza. pl: – Mi az ott? – Vau vau! – Igen, ott van egy kiskutya.
9-10 hónapos kortól fokozatosan ismertessünk meg vele mindet a háztartásban, ügyelve a biztonságra, Érdemes egy játszószivacsot beüzemelni, mert amivel mosogatunk, az túl sok vegyszert szívott már magába, és gondolnunk kell rá, hogy a csecsemő a szájával ismerkedik elsősorban, tehát mindent meg fog kóstolni. Az ülni tudó gyermek fürdővizébe tegyünk különböző méretű poharakat, vízen lebegő és elsüllyedő tárgyakat, kis hajóba pakolható műanyag figurákat. Öntsünk hideg és meleg vizet is tégelyekbe, engedjük belenyúlni, kiönteni neki. Tegyünk a tenyerébe fürdetőkenőcsöt és engedjük, hogy ő kenje magát.
Kússzunk, másszunk!
A korán felálló csecsemőnek alakítsunk mászásra ingerlő környezetet.
Tegyük el a felkapaszkodást segítő tárgyakat (doboz, puff) és építsünk berendezési tárgyakból, pokrócokból bunkert. Bújjunk el. Vigyünk be elemlámpát, játsszunk odabent este a fénnyel. Bújócskázzanak a tárgyak is, tegyük a játékát dobozba, takarjuk le és keressük együtt.
Tippek az otthoni fejlesztéshez:
- • Hagyjunk időt arra, hogy a saját tempójában haladjon.
- • Hagyjuk, hogy egy-egy cselekvést annyiszor ismételjen, amennyiszer szeretné.
- • Ha valami nem sikerül és elveszti az önuralmát, mi akkor is maradjunk nyugodtak.
- • Egy-egy feladat megoldását jutalmazzuk dicsérettel, de soha ne büntessünk a kudarcért.
- • Mindent csináljunk először együtt, majd adjuk át neki az irányítást!
- • Festésnél, rajzolásnál középre tegyük az eszközöket, ezzel segítjük a jobb- vagy balkezesség kialakulását. Ne erőltessük egyiket sem!
Ajánljuk még a témában:
