Kórházon kívül tiltja a rendelet a faros babák világra segítését, sok kórházban viszont automatikusan előjegyzik programcsászárra azokat az édesanyákat, akiknél a 36. héten is medencevégű fekvést állapít meg az ultrahangvizsgálat.
Szerző: Károlyi Nati – Szakértő: Dr. Bálint Sándor szülésznőgyógyász, pszichoterapeuta
Összeállításunkban körbejártuk, milyen lehetőségeink vannak ma Magyarországon, ha a baba a harmadik trimeszter derekán is fejjel fölfelé ücsörög anya hasában.
Otthonszülés helyett családközpontú császármetszés
Dalma története
Dalma otthonszülést tervezett második babáját várva, de a kislánya még a 36. heti ultrahangon is farvégű volt. A házi praktikák nem vezettek eredményre, a külső fordítás lehetőségét pedig sok mérlegelés után végül elvetette az édesanya. Saját orvosa elutazott, a helyettese pedig kórházi szülésindítást javasolt a 38. héten, végzetes következményekkel riogatva az ötletet elutasító szülőket. Végül Jászberényben próbáltak szerencsét az ország egyik legtapasztaltabb faros-specialista szülészénél, aki egy alapos csípőkörzős és ultrahangos vizsgálat után arra jutott, hogy a baba méretei miatt az ő esetünkben a császár lesz a legbiztonságosabb megoldás.
A másnapra kiírt műtét előtt pár órával megrepedt a burok, így néhány óra vajúdás megadatott nekik. Dalma hálás a kedves, humánus, gyengéd bánásmódért, amiben a műtét és a kórházi tartózkodás alatt részesült, és elfogadta a sors útjaként a történteket, az otthonszülés lehetőségének életre szóló elvesztésébe azonban nehéz beletörődnie.
Sikerült a fordítás!
Móni története
Móni csak rövid ideig próbálkozott a dúlája által javasolt testhelyzetekkel jobb belátásra bírni farvégű kislányát, mert nagyon kényelmetlennek érezte a pózokat. Anyamagzat kapcsolatanalízissel is próbálkozott, ami jólesett ugyan a lelkének, de a baba nem fordult fejre ennek hatására sem. Az édesanya idegenkedett a külső fordítás ötletétől, ám a vidéki klinika főorvosa minden ellenérzését eloszlatta részletes, személyre szabott tájékoztatásával. A három-öt perces műveletre a 37. héten került sor, a szülőszobán egy előzetes állapotfelmérés után.
“A doktor úr egyik kezével kiemelte a kislányom popsiját a medencémből, a másik kezével erőteljes simogató mozdulatokat végzett körbe a hasamon. Utána pár napig sűrűbben kellett NST-re járnom, aztán, ahogy látták, hogy minden rendben, ritkították a vizsgálatokat” – számolt be a megfordítás menetéről az édesanya.
Móni kislánya ettől kezdve végig fejvégű maradt. Természetes úton született, kis híján a kórház folyosóján, burokban. Olyan gyors szülés volt, hogy még a burokrepesztésre is csak a baba elkapása után volt idő.
Ami a lelket illeti
“Egyes elméletek szerint a farfekvés mögött lelki okok is állhatnak. Tiszteletben tartom ezeket a véleményeket, ám nem vagyok benne biztos, hogy helyes kizárólag pszichológiai tényezőkre visszavezetni az ilyesmit. Magam is fontosnak tartom a lelki és spirituális felkészülést a várandósságra és a szülésre, mely tulajdonképpen gyermekkorban kezdődik az egészséges pszichoszexuális fejlődéssel. Hiszen az ősanya ott van minden nőben, már kétéves kislány korában. Szerencsés esetben a nő felnövekedése során sok olyan megerősítő üzenetet kap, amely támogatja abban, hogy aztán büszke lehessen rá, hogy nőnek született, merjen bízni a testében, szülési képességeiben, anyai ösztöneiben. Ám még ebben az ideális esetben is kialakulhatnak olyan kóros állapotok, amelyek orvosi beavatkozást kívánnak. Ezek hátterében nem feltétlenül áll trauma vagy negatív programozás. A világ minden táján előfordulnak olyan szülészeti helyzetek, amikor az élet védelme az elsődleges.” – foglalt állást dr. Bálint Sándor szülész-nőgyógyász, pszichoterapeuta.
“A várandós anya képes hatni babájára, én azonban nem vagyok híve az erős befolyásolásnak. Ha baba farfekvéses, tiszteletben kell tartani, hogy a gyermek így döntött, és majd megfordul, ha akar. Az édesanya megbeszélheti a babával, miként kíván találkozni vele, de fontos, hogy ez vágyként, nem pedig feladatként, elvárásként legyen megfogalmazva. Hagyjuk meg a gyermeknek a döntés lehetőségét!” – fejtette ki álláspontját dr. Bálint Sándor.
Folytatás következik…!
A cikk a HelloBaby! Magazin korábbi számában jelent meg.
Légy Te is előfizetőnk!
A témában ajánljuk még:
