Ezt kérdezi a legtöbb anya akkor, ha kisbabája váratlanul elkezdi átaludni az éjszakákat az első hónapokban. A válasz: igen is, meg nem is.
Egy jól fejlődő, egészséges babát vétek zavarni az alvásban. Az első félévben tapasztalható nyugodtabb
időszakokat egyébként is többnyire újból gyakoribb ébredés követi. De! Érdemes végiggondolni, vajon ideálisak-e az alvási körülmények:
• A külön szobában alvás nem biztonságos mindaddig, amíg a gyerek meg nem
tanul hatékonyan jelezni, segíteni magán, ha valami baja van.
• A hasra fektetés mélyebb alvást eredményez, ez pedig nem ideális az első hónapokban.
Annyi bizonyos, hogy az embercsecsemőnek (is) szoros testközelségre, folyamatos gondoskodásra van szüksége ahhoz, hogy ideálisan fejlődhessen.
Az éjszakai szoptatást megkönnyíti, ha a baba a közvetlen közelségedben, legfeljebb karnyújtásnyi távolságban alszik. Vagyis: az anya testközelsége általában ébresztően hat a babára.
Szándékosan felébreszteni csak azokat az újszülötteket kell, akiknél valamilyen okból nem számíthatunk a kellő gyakoriságú ébredésre: erős sárgaság, betegség, koraszülöttség esetén.
Hason vagy háton?
Ez a kérdés természetesen csak addig merül fel, amíg a baba három-négy hónaposan megtanul magától megfordulni. Ha 25-30 évvel ezelőtt teszed fel ezt a kérdést, és arra vagy kíváncsi, hogyan is célszerű fektetni a kisbabát, ha leteszed, az esetek többségében azt a választ kaptad volna, hogy természetesen hasra! Arra hivatkoztak volna, hogy így nyugodtabban, mélyebben alszik, amíg ébren van, sokat erősödik, mert többször kinyomja magát, emelgeti a fejét és csípőízülete is optimális terpesztartásban van, és minden bizonnyal azt is hozzátették volna, hogy így kifolyik a szájából a tej, ha bukik vagy hány, nem fog megfulladni. A mai nagyszülők generációja még minden tanácsadó könyvben a hasonfekvés előnyeiről olvashatott.
A cikk a Mami Infoban jelent meg: https://hellobaby.hu/webshop/kiadvanyaink/mami-info/
Hozzászólás ehhez a bejegyzéshez