Vajon aggódnunk kell, ha gyermekünk nem az átlagnak megfelelő időpontokban jut el a fejlődés bizonyos mérföldköveihez? És mi lehet a gond, ha jelentős késéssel kezd el mászni, vagy akár egészen ki is hagyja ezt a lépcsőfokot, és rögtön feláll, majd lépegetni kezd?
Szülőként akkor tehetsz a legtöbbet gyermeked fejlődéséért, ha biztosítod neki a megfelelő körülményeket az önálló fejlődéshez: biztonságos, sokszínű környezetet, amely ingerek szempontjából is kiegyensúlyozott, sem túl zajos, sem túl csöndes. Sokáig a hordozás jelenti az egyik legjobb lehetőséget, mert ilyenkor a szülővel való együttmozgás biztosítja babának legmegfelelőbb ingereket. Ugyanígy helyes megközelítés, ha rendszeresen arra is sort kerítesz, hogy békésen szemlélődhessen, és egyedül, azaz szülői irányítás, szórakoztatás nélkül próbálkozhasson a világ és önmaga felfedezésével. Erre alkalmas terep lehet a saját ágya, járókája, földre terített pokróca, majd később akár egy füves térség, homokozó. Minél többféle közeggel ismerkedhet meg, annál jobb.
Amit kerülni érdemes
Óvakodjatok a látszólag fejlesztő, tanító játékoktól és eszközöktől, amelyek olyan mozgásformákra készítetik a gyermeket, amelyekre magától még nem volna képes. Ilyen a holdkomp, a rugós hinta, amelyből két lyukon kilógnak a baba lábacskái, és valami járásféleséget imitálhat velük. A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy káros a babát két kezénél fogva vezetni, amikor magától még nem tudna menni, és ugyanígy lépcsőzni egy olyan időszakban, amikor a lépcsőzés önálló tudományát még nem sajátította el.
Itt együtt fejlődhettek!
csiri-biri.hu
tucsok-zene.hu
ringato.hu
Zimmerer Anita gyógypedagógus: Előzzük meg a tanulási nehézségeket!
A kúszás és a mászás fontos állomásai a fejlődési folyamatnak, mert befolyásolják a tanulási képességek alakulását. Lássuk, hogyan függhet össze a későbbi iskolai teljesítmény a csecsemőkori mozgásfejlődéssel!
Az érzékelés és a mozgásos tapasztalatok összehangolják az idegi működéseket. Ha a mozgásfejlődés nem a helyes mederben zajlik, megfigyelések szerint a későbbiekben gyakoriak a tanulási problémák, például a diszlexia, azaz olvasási zavar. Már az iskolás kor előtti években utalhat erre a gyenge tájékozódás, a lassú információ feldolgozás.
Az első helyváltoztató mozgásforma a kúszás. A baba már látja az elérni kívánt játékot. Ritmusos kar és láb mozgással lendíti magát előre. A fej, a törzs, a csípő és a végtagok mozgatása összehangolt.
A mászáshoz négykézlábra kell emelkednie, fejét és törzsét stabilan kell egyensúlyoznia. Ezzel alapozza meg a térbeli tájékozódási képesség alapjait. Mindezekhez szükséges, hogy a primitív reflexek (a teljesség igénye nélkül: szopóreflex, fogóreflex, Moro reflex, keresőreflex) legátolódjanak, és az érzékelés teljes összhangba kerüljön a mozgással.
A tanulási képességek szempontjából fontos, hogy ezek a mozgásformák lehetőleg megfelelő sorrendben és ideig valósuljanak meg.
Az újszülött kori reflexek segítik a látás, hallás, egyensúly és mozgás összehangolódását, s valószínűleg az életben maradás szolgálatában állhattak. Ösztönszerű választ adnak a meghatározott ingerekre: ha megsimítják az arcát, a baba odafordítja a fejecskéjét, tátogni kezd. Ha megérintik a tenyerét, markolni kezd. A fejlődés során a mozgások egyre tudatosabbá válnak.
Ha nem a megfelelő időben haladnak át a babák a kúszás, mászás állomásain, nem gyakorolják elegendő ideig vagy szabálytalanok ezek a mozgásformák, akkor az idegrendszer az érzékelt információk hatékony feldolgozását nehezebben valósítja meg.
Hogyan függ össze mindez az olvasással? Az olvasás minősége függ a figyelemtől, látástól, hallástól, hangképzéstől, a gyerek ismereteitől, szókincsétől.
Megfelelő figyelem esetén a gyermek képes a külvilág ingereinek szűrésére. Képes a szemek fókuszálásra, oldalirányú mozgatására. Ez szükséges a betűk, szavak, sorok követéséhez.
A diszlexiásoknál nehézség a hang és betű közötti asszociáció megteremtése, gyakoriak a betűtévesztések, a betűk sorrendjének és az olvasás irányának felcserélése. Betűk, szótagok elhagyása, betoldása, az értelmetlenségig eltorzított szavak, hibás kombináció. Nem képesek egyszerre figyelni az olvasástechnikára és az olvasottak értelmére. Az írásban is mutatkoznak a zavar jelei, mert aki diszlexiás, az mindig diszgráfiás is. Erre rossz kézügyesség, hibás vonalvezetés utalhat.
Ha egy gyermek az olvasás-írás tanulásában jelentősen elmarad az elvárásoktól, melyek az intellektusa és a tanulásba fektetett energia alapján várhatóak volnának, akkor nem zárható ki, hogy a csecsemőkori mozgásfejlődésükben valamilyen probléma állhatott fenn.
Az érintett gyermekek számára általában túl nagyok a szokványos olvasástanítási módszerek lépései és túl kevés számukra a rendelkezésre álló idő és gyakorlóanyag.
Ahhoz, hogy a későbbiekben a tanulási nehézségek elkerülhetőek legyenek, rendkívül fontos, hogy a csecsemőkori mozgásfejlődés esteleges hiányosságait, ügyetlenségeit időben észrevegye a környezet és a megfelelő szakemberek bevonásával segítséget kaphassanak a babák.
Gyakori, hogy a felnőttek csak legyintenek, a kúszás nem is fontos, inkább álljon már, aztán lépegessen az a gyerek. Pedig érdemes kivárni, hogy minden a megfelelő időben történjen és hagyni, hogy annyi időt vegyen igénybe az adott mozgás, amennyire szükség van.
A pedagógiai szakszolgálatok korai fejlesztői, a Dévény alapítvány terapeutái segítséget tudnak nyújtani amennyiben szükséges.
Megjelent a HelloBaby! magazin 2015. december-januári számában.
Hozzászólás ehhez a bejegyzéshez